Kamu doktorik feltárásával vehet revansot a Fidesz

Utolsó frissítés:

Szerző:

Címkék: Schmitt Pál; sportvezetés; Testnevelési Egyetem; plágiumbotrány; kisdoktori; Schmitt Pál lemondott;

Schmitt Pál kisdoktori disszertációja csak a jéghegy csúcsa, a lemondott államfő munkájához hasonlóan gyenge dolgozatokkal tele lehetnek a könyvtárak – legalábbis ezt gyanítják azok a vezető fideszes politikusok, akik a többi disszertáció felülvizsgálata mellett kardoskodnak. Könnyen lehet, hogy igazuk van, miután tudományos berkekben egyre többen beszélnek gyanús körülmények között született disszertációkról.

„Innentől kezdve borítunk. Tudományos körökben köztudott, hogy Schmitt Pál esete nem egyedi és nagyon sokan vannak, akik ilyen kamu doktorikat szereztek” – mondta a hvg.hu-nak a Fidesz egyik vezető politikusa nem sokkal az után, hogy a plágiumbotrány miatt lemondott a köztársaság elnöke. A tényfeltáró bizottság jelentésének közzététele után egy nappal a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egyik volt tisztségviselője pedig lapunknak arról beszélt: a tudományos életben valóban köztudott, hogy több sportoló és sportvezető is úgy jutott doktori címhez, ahogy Schmitt Pál.

Mint mondta, szerinte ilyen esetekben a Magyar Tudományos Akadémiának és nem az ügyben érintett egyetemnek kellene kivizsgálnia a gyanús dolgozatokat, illetve a doktori cím megszerzéséhez szükséges eljárás körülményeit. (Ez azért érdekes, mert az MTA jelenlegi elnöke még januárban úgy foglalt állást, hogy az akadémia nem vizsgálhatja a kisdoktorit.)

Sajtótájékoztató a Semmelweis Egyetemen. Doktorfosztás

Fotó:

A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy ha valóban lesz fideszes revans, akkor a Testnevelési Egyetem könyvtárában fellelhető disszertációk kerülhetnek terítékre. Legalábbis erre utal, hogy a tudósokkal és politikusokkal folytatott háttérbeszélgetésen olyan ismert személyek disszertációt említették példaként, akik a sportpolitika területén tevékenykedtek.

A látókörbe kerülhetnek olyan ismert nevek is, akik egyéb tudományos fokozatot szereztek anélkül, hogy az ahhoz szükséges feltételeket (például nyelvvizsga, elégséges publikáció) teljesítették volna. "Valahol igazságtalan ez az egész, mert köztudott volt, hogy a magyar állam sokszor így 'fizetett' az érintetteknek, mert mással nem tudott. Volt, aki ilyen területen szerzett magának doktorit, az egykori állampárthoz tartozók meg a marxista iskolákban, nem hiszem, hogy azok egy szemernyivel is jobbak lennének, őket mégsem piszkálja senki. De ha ez kellett, ha Schmitt Pált lehetett emiatt támadni, akkor legyen, jöjjenek a többiek is" - mondta forrásunk. "Azt hiszem, nem kell magyaráznom, a 'tesi szakos' sokáig mit jelentett az egyetemi társadalomban. Nos, ugyanez volt a helyzet a doktorik esetében is sok esetben" - mondta egy (történetesen jogász) kormánypárti forrásunk is.

Hol fognak szaglászni?

Más, a helyzetre rálátással bíró vezető szerint, ha felül is vizsgálják a disszertációkat, akkor sem általánosan teszik, erre ugyanis nem lenne erőforrása az egyetemeknek, ahogy a Magyar Tudományos Akadémiának sem. Ennél valószínűbb, hogy "tippre" mennek, s egy-egy bejelentés, alapos gyanú alapján kezdik vizsgálni az adott dolgozatot, illetve eljárást. Könnyen lehet az is, hogy több olyan dolgozat is terítékre kerülhet, amelynél ugyanaz a Takács István volt a bíráló, aki a Schmitt-dolgozat esetében is. Mindebből az következik, hogy ha sor kerül ilyen vizsgálatokra, akkor abban a Testnevelési Egyetem valamilyen módon érintett lehet majd, akárcsak a hetvenes években alakult és 1998-ban megszűnt, illetve sportminisztériummá alakult Országos Testnevelési és Sporthivatal néhány egykori vezetője.

Schmitt Pál távozik a parlamentből. Más is sorra kerül?

Fotó:

A kisdoktorik felülvizsgálata kapcsán egyébként Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is nyilatkozott. Szerinte legfeljebb a disszertációk kicsiny töredékénél lehetnek a most feltárthoz hasonló hiányosságok, és személyes véleménye szerint inkább az „ideológiához közeli” tudományterületeken.

A Schmitt-ügy

A hvg.hu január 11-én írta meg, hogy az államfő kisdoktori dolgozatából mintegy 180 oldal szinte szó szerinti egyezést mutat Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató egy másik, 1987-ben hasonló címmel készített francia nyelvű tanulmányával. Egy héttel később azt is feltártuk, hogy ezenfelül 17 oldal Klaus Heinemann német professzor 1991-ben megjelent tanulmányának fordítása.

Schmitt Pál egyhetes hallgatás után január 18-án reagált először az egy héttel korábban megjelent, a plágiumgyanút felvető cikkünk állításaira. Az államfő a Kossuth Rádió reggeli műsorában utasította vissza a plágiumvádakat, és azt mondta, hogy a 180 oldalnyi – szerinte az egyes jegyzőkönyvekből mindenki, így Georgiev számára elérhető – „törzsanyagon” felül a dolgozatában a fennmaradó 30-35 oldalnyi szöveg (amely Schmitt szerint a következtetéseit tartalmazza) a saját munkája.

A hvg.hu az interjú után ugyanakkor azt is bemutatta, hogy Schmitt ebben sem mondott igazat, hiszen dolgozatának Következtetések című fejezete szinte teljes egészében a Georgiev-mű egyik fejezetének átvétele. Megállapítottuk, hogy Schmitt 215 oldalas dolgozatából mindösszesen hozzávetőleg 12 oldal maradt. A 10 számozatlan oldalt is a disszertációhoz számítva úgy tűnik, hogy 225 oldalból 213 oldal, vagyis a szöveg 94,6 százaléka más munkák átvétele. Később az Index olvasói a megmaradt oldalakból többet azonosítottak más, külföldi szerzők műveiből.

Friss állások Jobline.hu

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X