Háborús bűntettel gyanúsították meg, és őrizetbe vették Csatáry Lászlót szerdán a nyomozó ügyészek a második világháborúban, egy kassai gyűjtőtáborban elkövetett cselekményei miatt - jelentette be Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész budapesti sajtótájékoztatóján. A gyanúsított tagadta bűnösségét, ugyanakkor kijelentette, hogy parancsra cselekedett, kötelességét teljesítette.

A főügyész szerint veszélyeztette a nyomozás eredményességét Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodájának vezetője azzal, hogy az elmúlt hónapokban többször a sajtóhoz fordult. Ibolya Tibor megjegyezte: tavaly szeptemberi feljelentésében még Efraim Zuroff is arra figyelmeztetett, hogy óvatosan kell eljárni, mert ha a Csatáry László tudomást szerez a nyomozásról, megszökhet.

Ibolya Tibor elmondta: az eljárás eddigi adatai szerint Csatáry Lászlót, aki rendőr volt, 1944 májusában nevezték ki a kassai téglagyári internálótábor parancsnokává. Rendszeresen bántalmazta kutyakorbáccsal az internáltakat nemre, korra, egészségi állapotra tekintet nélkül, amikor pedig május-júniusban a mintegy 12 ezer fogvatartottat 4-5 szerelvénnyel koncentrációs táborokba - például Auschwitzba - szállították, az egyik bevagonírozásnál megtiltotta, hogy a telezsúfolt vagonokra szellőzőnyílást vágjanak. Ezek a cselekmények az ügyészség szerint megvalósítják az emberek kínzásával megvalósított háborús bűntettet, amelyért akár életfogytiglan is kiszabható.

Ibolya Tibor elmondta, hogy amikor megbízott főügyész lett, július 1-jén nyomban tájékoztatást kért a "nagyobb odafigyelést igénylő" ügyekről, amelyek közé megítélése szerint a Csatáry-ügy is tartozik, csakúgy, mint a Biszku Béla elleni eljárás. (A főügyészség a Jobbik feljelentése nyomán február végén indított eljárást Biszku Béla ellen, aki az 1956-os forradalmat követő megtorlásokkor belügyminiszter volt, és a feljelentés szerint el nem évülő emberiség elleni bűntetteket követett el.) Ibolya Tibor kiemelte: jogállamban egy nyomozás nem úgy zajlik, hogy feljelentés, aztán gyanúsítotti kihallgatás, hanem előbb bizonyítékokat kell gyűjteni.

Tavaly szeptember óta nyomoztak

A nyomozást 2011. szeptember 22-én rendelték el Zuroff feljelentése alapján. Ezután az ügyészek azonosították Csatáry Lászlót, majd decemberben jogsegélyt kértek Szlovákiából, amire március végén érkezett válasz - ennek lefordítása május elejéig tartott. Az ezután indult izraeli jogsegélyre pedig még nem érkezett válasz. A nyomozás négy országot érint: Magyarország mellett Szlovákiát, amelynek jelenlegi területén a 68 ével ezelőtti cselekmények történtek, Izraelt, ahonnan tanúkat, sértetteket várnak és Kanadát, ahonnan az 1990-es években hazatért a gyanúsított.

Az idős férfit egy eddig ismeretlen helyen szerda hajnalban keresték fel a nyomozó ügyészek, ezután gyanúsítottként kihallgatták, őrizetbe vették, és bevonták az útlevelét. A főügyész kérdésre elmondta: nincs adat arra, hogy Csatáry László menekülni akart volna az eljárás elől, feltehetően inkább a sajtó és a felháborodott emberek miatt keresett magának a közelmúltban új tartózkodási helyet. 

Ibolya Tibor elmondta: a 97 éves Csatáry László - aki korához képest jó fizikai és szellemi állapotban van - nem lepődött meg, mintha készült volna az ellene induló eljárásra, és együttműködik a hatóságokkal. Bűnösségét tagadta, ugyanakkor - ennek némiképp ellentmondva - előterjesztette az ilyen ügyekben szokásos védekezést, hogy parancsra cselekedett, csak a kötelességét teljesítette. Érdemi védekezésében a gyanúsított beszélt a Kassán történtekről, és szavaiból kiderült az is, milyen a "hozzáállása bizonyos vallású emberek felé". A gyanúsított azt mondta, azért tért haza Kanadából, mert annak idején elhallgatta, hogy a második világháború idején rendőrtiszt volt, márpedig emiatt ott elutasítják a befogadást kérőket.

Ibolya Tibor a nyomozás további menetéről szólva közölte: ellenőrizni fogják Csatáry László vallomását, és várják, milyen eredménye lesz az izraeli jogsegélynek, vannak-e túlélő tanúk. A főügyész hangsúlyozta: határozottan visszautasít minden olyan bel- vagy külföldi hangot, amely azt sugallja, arra enged következtetni, hogy a magyar vádhatóság bizonyos személyekkel szemben nem jár el. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy jogállamban az egyes büntetőeljárási cselekményeknek törvényeseknek kell lenniük, például egy gyanúsításhoz, kényszerintézkedéshez szükség van konkrét, személyre szóló bizonyítékokra.

A Wiesenthal Központ veszélyeztette a nyomozást?

Ibolya Tibor szóvá tette, hogy Efraim Zuroff az ügyészek kérése ellenére, a nyomozás eredményességét veszélyeztető módon áprilisban, majd júliusban is a nyilvánosság előtt beszélt az eljárásról; azt is kifogásolva, hogy még nem gyanúsították meg Csatáry Lászlót. Az ügyészek július 9-én tanúként kihallgatták Efraim Zuroffot, aki 12-én a The Sun című brit lap munkatársaival megjelent az eljárást folytató Budapesti Nyomozó Ügyészségen, hogy Csatáry Lászlóval kapcsolatos információkat, például a hollétéra vonatkozó adatokat adjon át - amelyek egyébként a főügyész szerint már ismertek voltak a hatóságok előtt. Ezután 15-én megjelent a The Sun kétoldalas, fotókkal ellátott riportja a magyar fővárosban háborítatlanul élő feltételezett háborús bűnösről.

The Sun

A főügyész arra a kérdésre, hogy a brit lap cikke nyomán léptek-e az ügyészek, úgy válaszolt: tervezett nyomozás zajlott, amelyben korábban, bizonyítékok hiányában nem kerülhetett volna sor megalapozottan a gyanúsításra. Az ügyészség kezdeményezte Csatáry László házi őrizetbe helyezését, amiről már szerdán dönthet a bíróság. A főügyész hozzáfűzte, hogy a gyanúsított életkora miatt nem tartották indokoltnak a legsúlyosabb kényszerintézkedést, az előzetes letartóztatást. 

Hetényi Gábor, a nyomozást vezető ügyész és Ibolya Tibor megbízott budapesti főügyész a nyomozás sajtótájékoztatóján

MTI / Kovács Tamás

A Simon Wiesenthal Központ izraeli irodája szerdán üdvözölte Csatáry László feltételezett náci háborús bűnös őrizetbe vételét. "Nagyon elégedettek vagyunk a Budapesten foganatosított intézkedésekkel" - nyilatkozta a spanyol hírügynökségnek Efraim Zuroff, a központ jeruzsálemi irodájának vezetője, hozzátéve, hogy ezek csak a "kezdeti lépések". Zuroff hangsúlyozta: arra buzdítják a magyar hatóságokat, gyorsítsák fel az eljárást, hogy igazságot szolgáltassanak.

A náci bűnösöket felkutató Simon Wiesenthal Központ korábbi közleménye szerint Efraim Zuroff Hetényi Gábor ügyésznek adott át bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy Csatáry kulcsszerepet játszott körülbelül 300 zsidónak Kassáról az ukrajnai Kamenyec-Podolszkijba történt deportálásában, ahol 1941 nyarán szinte valamennyiüket meggyilkolták. A központ szerint Csatáry 1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként részt vett több mint 15 ezer zsidó Auschwitzba deportálásának megszervezésében is.

Efraim Zuroff többször is sürgette, hogy a magyar hatóságok gyorsítsák fel a vizsgálatot Csatáry ellen. Zuroff szerint "az újabb bizonyíték tovább erősíti az amúgy is erős gyanút Csatáryval szemben, és megerősíti ragaszkodásunkat ahhoz, hogy felelősségre kell vonni őt bűneiért. Az idő múlása nem halványítja el bűnösségét, és az idős kor nem jelenthet védelmet a holokauszt-elkövetők számára" - állt a Hetényivel lezajlott találkozóról kiadott közleményben. 

Lior Ben Dor, az izraeli külügyminisztérium szóvivője "rendkívül fontos" lépésnek nevezte Csatáry őrizetbe vételét, utalva a holokausztra való emlékezés szükségességére. 

Brit újságírók eredtek a nyomába

A Sun brit bulvárlap két teljes újságoldalt megtöltő, fotókkal illusztrált vasárnapi beszámolója szerint a lap oknyomozó riporterei Budapesten felkeresték Csatáryt, aki a riport szerint "kanadai akcentusú angolsággal" indulatosan kijelentette, hogy nem követte el azt, amivel gyanúsítják.

Efraim Zuroff az AFP hírügynökségnek vasárnap úgy nyilatkozott, hogy tíz hónappal ezelőtt egy informátor segítségével jutottak olyan adatokhoz, amelyek lehetővé tették Csatáry László felkutatását Budapesten. Az informátor 25 ezer dollár jutalomban részesült, "ennyit adunk olyan információkért, amelyek lehetővé teszik náci bűnösök megtalálását" - közölte Zuroff.

Flashmobbal követelték letartóztatását

Hétfőn, egy nappal a Sun cikkének megjelenése után áthúzott horogkereszteket ábrázoló matricákat ragasztottak tüntetők Csatáry lakásának ajtajára egy flashmobon, hogy így követeljék a letartóztatását. Körülbelül harminc-negyven ember vett részt az akcióban.

A tüntetők a bejárati ajtaját transzparensekkel vették körbe, melyeken a "Soha nem felejtünk", valamint az "Utolsó esélyünk az igazságszolgáltatásra" feliratokat írták, majd a házba bemenve áthúzott horogkeresztet ábrázoló matricákat ragasztottak Csatáry lakásának ajtajára, illetve a lépcsőházba.

Többen a háborús bűnökkel kapcsolatos szórólapokat dobtak a postaládájába, majd az aktivisták élőláncot alkotva ragasztószalaggal kötötték össze magukat egy performansz keretében, ezzel fejezve ki tiltakozásukat, hogy Csatáry László még mindig szabadlábon van.

Ádertől nylít levélben kértek segítséget

A Simon Wisenthal Központ vezetője később nyílt levélben kérte Áder János államfőt, segítsen abban, hogy "amilyen gyorsan csak lehet", állítsák bíróság Csatáryt. "Az idő múlása semmi esetre sem kisebbíti a gyilkosok bűnösségét, nem szabad, hogy az öregkor védelmet nyújtson a holokauszt elkövetőinek" - írta Zuroff. Csatáry jelenleg egészséges, és bíróság elé tud állni, "de ki tudja, milyen hosszú ideig lesz ez így" - írta Zuroff.

A Wiesenthal Központ igazgatója arra kérte Áder Jánost, "a nyilvánosság előtt vállaljon garanciát azért, hogy a magyar hatóságok minden tőlük telhetőt meg fognak tenni annak érdekében, hogy ezt a bűnözőt bíróság elé állítsák".

Csatáry László életútjáról, bujkálásáról és állítólagos háborús bűneinek bizonyíthatóságáról itt olvashat részletesen.