szerző:
Dezső András

Jól bizonyítható, hogy kinek és miért állt érdekében megölni Fenyő János médiavállalkozót, ezért ha sikerül a végrehajtói kör ellen is megfelelő bizonyítékokat összegyűjteniük a nyomozóknak, megoldódhat a több mint egy évtizede történt bűnügy – egyebek mellett erről is beszélt a hvg.hu-nak adott interjújában Kovács Lajos nyugalmazott rendőr ezredes. A Nemzeti Nyomozó Irodán belül működő „döglött ügyek” osztályának egykori vezetőjét a Fenyő-ügy mellett a gyanús eltűnésekről, a Bándy-gyilkosságról és a kilencvenes évek alvilági leszámolásairól is faggattuk.

hvg.hu: Mi az oka annak, hogy mostanáig nem sikerült felderíteni az 1990-es évek, számos áldozattal járó robbantásos leszámolási ügyeit?

K. L.: A szervezett bűnözés berkein belül történt emberöléseknek, ahol a végrehajtók többnyire bérgyilkosok, sehol a világon nem túl jók a felderítési arányai. Ezekben az ügyekben sok mindent tudunk, de más dolog tudni valamit és más bizonyítani azt. A bizonyítást nehezíti, hogy itt nagyon sok pénz volt és van a háttérben, nagyon komoly érdek-összefonódás van az elkövetők és a megbízók között, kevesen tesznek vallomást, ráadásul az elkövetés is nagyon szervezett módon zajlott.

hvg.hu: Van összefüggés ezek között az alvilági gyilkosságok között?

K. L.: Biztos, hogy van, ez egy kis ország, az alvilág is egy szűk kör. Bizonyos vélemények szerint 60-80 emberről lehet szó, akik ebben érintettek, a csúcson lévő, komoly háttérrel rendelkező keresztapák pedig 15-20-an lehetnek. Ebben a körben nemcsak ismerik egymást a jó és a rossz fiúk, de lényegében azonos információik is vannak. Ennek az oka, hogy bár a szervezett bűnözés tagjai próbálnak beférkőzni a rendőrség soraiba, ez fordítva is így van. Az alvilági emberek között is van egy csomó, aki ad a rendőrségnek információkat. Tehát van egy nagy, közösen ismert információhegy, mindegyik oldal tudja, ki mit csinált, más kérdés, hogy mit tud ebből a rendőrség bizonyítani.

hvg.hu: Egyes hírek szerint egykori üzlettársak, barátok, esetleg bűntársak vallhattak Portik Tamásra és azokra, akiket ezekben a hetekben az 1990-es évek alvilági leszámolásaival összefüggésben letartóztattak. Ha ez így van, miért pont most váltak ilyen közlékennyé?

K. L.: Ezek az alvilági leszámolások nem olyan kategóriájú gyilkosságok, ahol egy elkövető és egy áldozat van. Ezek a szervezett bűnözés által végrehajtott bűncselekmények „sokemberesek”. Az a kör és annak a holdudvara, amelyik most érintett, tudott ezekről a bűncselekményekről. Utólag, amikor megoldódik egy ügy, a legtöbbször az derül ki, hogy nagyon sokan ismerték a hátterét, tudták, ki a tettes, de ilyen-olyan oknál fogva nem beszéltek vagy nem mertek róla beszélni eddig. Például azért, mert az érintett a barátja, a szerelme, a bűntársa vagy egyszerűen csak fél. Most olyan nagykaliberű embereket fogtak el, hogy a szervezett bűnözői körökhöz tartozó figurák közül sokan azon töprenghetnek, ki lesz az, aki előbb beszél. Olyan ez, mint a versenyfutás. Sok minden múlik azon, ki vagy kik lesznek azok, akik együttműködve a hatóságokkal be tudják védeni saját hátukat úgy, hogy elsőként kezdik el mondani a történetet a rendőröknek. Lehet, hogy aki a végére marad, mert hallgat az ügyvédje tanácsára és semmilyen vallomást nem tesz, az kapja majd a legnagyobb büntetést.

Kovács Lajos
©

hvg.hu: Tételezzük fel, hogy születnek ilyen vallomások, de elegendőek lesznek-e ezek konkrét, közvetett és közvetlen bizonyítékok nélkül a vád kezében?

K. L.: Ne feledje, hogy a leszámolásos ügyeknél is volt helyszíni szemle, a rendőrség nyomokat, tárgyi bizonyítékokat keresett, ráadásul vannak személyi bizonyítékok is. Több esetben látták annak idején tanúk az elmenekülő tettest, az autójukat, megvannak a mobiltelefonok cellainformációi. Ezek rögzített bizonyítékok a részletes beismerő vallomásokkal együtt 15 év elteltével is kerek történetet adhatnak ki.

hvg.hu: Hacsak nem tűnnek el ezek a bizonyítékok. A Fenyő János meggyilkolásával gyanúsított Jozef Rohác DNS-mintáját például két évig hiába keresték, nyoma veszett.

K. L.: Persze, előfordulhatnak hibák, hiszen a rendőrségnél is emberek dolgoznak. De minden nem veszhet el. A megszüntetett és irattárba tett ügyiratok tartalmazzák a bűnjeleket és a vallomásokat. Ezek pedig bizonyító erővel bírnak még akkor is, ha azóta tizenegynéhány év eltelt.

hvg.hu: Az alvilági leszámolásoknál eddig még nem sikerült eredményt produkálnia a rendőrségnek. Pedig a Balaton királyának tartott Szlávy Bulcsú meggyilkolásával megvádolt W. Lászlót éppen az önök csapata érte tetten, amint egy garázsban kiásta az áldozat földi maradványait. A bíróság mégis felmentette, igaz, nemrég harmadszorra futott neki az elsőfokú pernek.

K. L.: A Szlávy-ügy érzékenyen érint, már csak azért is, mert szerintem nagyon jól bizonyítottunk. Sok tárgyalást végigültem már és azt tapasztaltam, hogy a Szlávy-ügy bizonyítékainak a töredékeiért ítéltek már el embereket. Nem állítom, hogy közvetlen tárgyi bizonyítékaink voltak, de ha minden körülményt figyelembe veszünk, az a gyilkosság nem történhetett másképp. Viszont egy bírónak joga van úgy dönteni, hogy neki ez a bizonyítás karcsú.

hvg.hu: Elképzelhető, hogy a nemrég letartóztatott öt ember közül valaki érintett a szintén felderítetlen Fenyő-gyilkosságban?

K. L.: Nem csodálkoznék ezen. Azt gondolom, óriási előrelépés, hogy kiderült: Jozef Rohác DNS-e egyezik azzal, amit az elkövető által eldobott ruhákon rögzítettek. Ez azt jelenti, neki mindenképpen köze van valamilyen módon a Fenyő-gyilkossághoz. Ez a tény elindított egy folyamatot. Biztos, hogy az Aranykéz utcában felrobbantott Boros Tamás vallomásai – köztük a köztelevízióban tett nyilatkozata – sok mindent elárul az olajbűnözésről. Azzal, hogy ezt a társaságot most letartóztatták, megnyílt a lehetőség a nyomozás befejezésére. Hozzáteszem: szerintem oka van annak, hogy ezeket az embereket letartóztatták. Nem tudom, mi az oka, de oka kell, hogy legyen.

hvg.hu: Szakmai oka? Netán politikai?

K. L.: Naná, hogy szakmai! Minden más összeesküvés-elmélet.

hvg.hu: Csakhogy ezek a történetek elég alapot adnak az összeesküvés-elméletekre. Rohác például köztudottan kapcsolatban állt a szlovák titkosszolgálattal. Lehetségesnek tartja, hogy egy olyan profi bűnöző, mint ő, aki hosszú éveken át képes volt rejtőzködni, fennakad egy szimpla közúti ellenőrzésen Prágában? Merthogy a cseh rendőrség ezt állította, amikor elfogta. Nem életszerűbb, hogy valakik feldobták, beáldozták?

K. L.: Azt vallom, hogy mindig a legegyszerűbb megoldás a megoldás. Ez az ember teljesen gyanútlanul közlekedett Prágában, mígnem igazoltatták. Rutinból. Ekkor derült ki, hogy Magyarországon körözik. Így került ide, így sikerült aztán tőle mintát venni, így lett ismert a DNS-e. Rohácnak volt egy bizonyos környezete, ami már az elfogása előtt ismert volt, de mivel nem volt meg ez a génminta, holtvágányra került a Fenyő-nyomozás. Egyébként abban az ügyben annyira közel éreztem a megoldást, hogy a Legfőbb Ügyészségen konzultáltam egy ügyésszel az esetleges vádemelésről. Ő átnézte az aktát és azt mondta, hogy ennek még nem szabad nekimenni. A mai nap is azt mondom, teljesen igaza volt. De abban az anyaghalmazban, amit neki megmutattam, egy csomó olyan párhuzamosság van, ami most igazolódni látszik. Ami most folyamatban van, az hozhatja a Fenyő-gyilkosság megoldását is.

hvg.hu: A Fenyő-ügyben korábban albán szálat pedzegetett. Volt is egy albán gyanúsított, Acifi Nijazi, akit egy szemtanú felismert, ugyanakkor később ön azt nyilatkozta: meggyőződése, hogy nem ő, de egy rá hasonlító férfi ült az elkövetők autójában. Hogyan kerülhet képbe Rohác, aki nem kiköpött albán?

K. L.: Annak idején az a bizonyos tanú, aki a Vico-székház előtt látta az elkövetőket egy autóban várakozni, kreol bőrű, a kinézetük alapján "szláv beütésű" figurákról beszélt. Később ugyanez a tanú Acifi Nijazit azonosította a szembesítésnél. Rámutatott: „te ültél a hátsó ülésen”. De nemcsak ezért beszéltem albán szálról: az albánok mint végrehajtó társaság és Jozef Rohác mint egy másik végrehajtó társaság egyik tagja, átfedik egymást. Ugyanannak a szervezett bűnözői körnek a katonái voltak, ismerték egymást. Biztos vagyok benne, hogy ehhez az ügyhöz albánoknak is köze volt.

hvg.hu: A Fenyő-ügyben van egy felbujtó is. Bár ön sosem nevezte meg, eddigi nyilatkozataiból kiolvasható, hogy egy befolyásos, büntetlen előéletű személyre gyanakszik. Márpedig kizárt, hogy egy ilyen ember közvetlenül kapcsolatba kerüljön az elkövetőkkel, így kellett lennie valakinek, aki közvetített. Ha a katonákat sikerül is megfogni, lát-e esélyt arra, hogy a felbujtóra is rá tudják bizonyítani a bűncselekményt?

K. L.: Amikor az ügyésznek odaadtam a Fenyő-ügyben keletkezett irathalmazt, akkor ő azt mondta: a megbízói oldalról nagyon sok mindent tudunk bizonyítani, de a végrehajtói oldalról nem. Konkrétan az nem volt eléggé bizonyítva, főleg tárgyi bizonyítékokkal alátámasztva, hogy ki lőtt. Azt viszont bizonyítottnak látta, hogy kinek állt érdekében és ki akarta megöletni az áldozatot. Az ügyész azért ellenezte a vádemelést – utólag is azt kell, hogy mondjam, okosan –, mert azt mondta, a felbujtót nem lehet tettes nélkül elítélni. Bár nem tudom, hogy áll most a nyomozás, de szerintem Rohác DNS-ével a végrehajtói oldalhoz kerülnek közelebb a kollégák. Márpedig ha a végrehajtói oldal tisztázható lesz, akkor szerintem ugyanahhoz a felbujtói-közvetítői körhöz jutnak majd el, amelyhez mi annak idején eljutottunk. Az általam feltételezett felbujtót természetesen most sem szeretném megnevezni.

hvg.hu: El tudja képzelni, hogy valaha bilincs kattanjon ennek az illetőnek a csuklóján is?

K. L.: Hogyne, simán.

hvg.hu: Beszélt egyébként ezzel az emberrel még a nyomozás alatt?

K. L.: Igen, többször is.

hvg.hu: Nyugodt volt az illető?

K. L.: Nem.

hvg.hu: Elmondta neki, hogy őt gyanúsítja?

K. L.: Nem, mert az már gyanúsítás lett volna. De azt gondolom, ő pontosan tudta, hogy őt gyanúsítjuk. Belátom, ebben a témában kicsit sejtelmesen beszélek, de nagyon szeretném, ha ez a nyomozás eljutna a végkifejletig és elmondhatnám, hogy egy lépésre voltunk a Fenyő-gyilkosság megoldásától, milyen oda-vissza működő nyomozási fogásokkal próbáltuk kiugrasztani a nyulat a bokorból, bizonyos szituációban provokálva az ellenfelet.

hvg.hu: Ennek a provokációnak a része volt az is, amikor úgy nyilatkoztak a sajtónak, hogy nagyon közel járnak a megoldáshoz?

K. L.: Nem egy sajtónyilatkozatot adtunk ki annak érdekében, hogy valamit megmozdítsunk. Egyébként nem eredménytelenül.

hvg.hu: Azt lehetségesnek tartja, hogy a gyilkossági ügyekben nyomozó rendőrök munkáját akadályozzák más, esetleg korrupt rendőrök?

K. L.: Ezt teljesen elképzelhetetlennek tartom. Ha valaki ismeri, hogy milyen fórumokon és szakértői szinteken dolgoznak a gyilkossági nyomozók, az pontosan tudja: ebbe a folyamatba kívülről nem lehet belenyúlni. Ebben az esetben nem lenne elég, ha valaki egy rendőrt vagy egy rendőri vezetőt megvenne, hiszen akkor még meg kellene vennie a szakértőt, az ügyészt, több nyomozót is. Ugyanis mindig több nyomozó dolgozik egy ügyön, ráadásul minden egyes ilyen munkát viták kísérnek: a nyomozók mindig ütköztetik a nézeteiket, próbálják meggyőzni egymást, végül a tények valamelyikük igazát alátámasztják.

hvg.hu: Aktív nyomozóként tapasztalt olyat, hogy akár kollégák, akár vezetők, akár más hatóságok megpróbáltak akadályt gördíteni egy-egy nyomozás elé?

K. L.: Nem. Olyan persze van, hogy a felderítést sürgeti a vezetés, a média, a politika. Egyébként ezt a fajta akadályozást, amiről ön beszél, még a múlt rendszerben sem tapasztaltam, noha akkor is húsz évig életes területen dolgoztam. Csak egy példa: a későbbi SZDSZ-es politikus, Haraszti Miklós édesanyja ebben az időszakban gyilkosság áldozatává vált. Akkor Haraszti fiatal ellenzéki volt, akire az állambiztonság is „dolgozott”. Életszerűnek tűnhetne, ha most azt állítanám, hogy az édesanyja ügyében nem kaptunk volna elég segítséget vagy akadályozta volna a nyomozást valaki, de nem így volt.

hvg.hu: A kilencvenes évek nagy port kavart leszámolásainál sem tapasztalt ilyet?

K. L.: Nem.

hvg.hu: Hogyan létezik, hogy a Hajógyári-szigeten eltűnt vagy az ott bulizó, majd a Dunából később holtan előkerült fiatalok ügyeit csak most, a szigeten szórakozóhelyeket működtető és a gyanú szerint rendőröket korrumpáló V. László letartóztatása után vette elő a rendőrség?

K. L.: Tudok olyan hajógyári esetekről, amelyek igenis eljutottak a bűnüldözés komoly szintjéig, mert eleve gyanús volt az eltűnés vagy a vízbe kerülés körülménye. De tudok olyanról is, aminek a körülményei arra utaltak, hogy baleset történt. Azt, hogy ezeket az ügyeket most elővették, még nem jelenti azt, hogy gyilkosságokról van szó. Lehet, hogy lesz közte ilyen, de azt nem hiszem, hogy mindegyik ilyen eset mögött gyilkosság lenne és ezek mögött V. László vagy köre állna.

hvg.hu: Bándy Kata meggyilkolása után sokakban felmerült, hogy a rendőrség nem azért dolgozott-e ilyen nagy erővel, mert rendőrségi alkalmazott volt az áldozat, és mert az ügy nagy sajtónyilvánosságot is kapott. Ön tanácsadóként segítette a pécsi nyomozók munkáját az ügyben. Mit gondol, akkor is ilyen aktív lett volna rendőrség, ha mások a körülmények?

Kovács Lajos nyomoz
©

 

K. L.: Sok olyan eltűnési ügyet tudnék mondani, ahol ugyanilyen elánnal dolgozik a rendőrség, pedig nem rendőrségi alkalmazott az áldozat. A különbség, hogy nagyon sok eltűnésnél már az elején sejteni lehet a körülményekből, hogy többről van szó, mint „sima” eltűnésről. Eltűnhet valaki úgy is, hogy berúgott és elaludt a barátjánál, vagy öngyilkos lesz, vagy új életet akar kezdeni, netán szenilis és nem talál haza. Ezer oka lehet. Bándy Kata esetében a lány személyisége, életvitele árulkodott arról, hogy nem „sima” eltűnésről van szó.

hvg.hu: Magyarországon évente nagyjából 17 ezer eltűnést regisztrálnak a hatóságok. Hányan lehetnek azok, akik azért nem kerülnek elő, mert gyilkosság áldozatai lettek?

K. L.: A rendszerváltás előtt és annak környékén egy évben átlagosan 180-200 gyilkosság volt Magyarországon. Utána felugrott ez a szám 250 körülire, majd lecsökkent, s mostanában 130-140-nél tartunk. Ezek az ismertté vált gyilkosságok. Viszont azok az eltűnt emberek, akiket megölnek, nem kerülnek be a statisztikába. Sok éven át végeztünk számításokat arról, hogy hány ilyen eset lehet, de ilyenkor legfeljebb a gyanús esetek alapján becsülhetünk. Óvatos becsléssel úgy saccolom, minden évben van 10-20 eltűnt ember, aki azért nem kerül elő, mert meggyilkolták. A rendszerváltás idején egy-két gyilkosság maradt csak felderítetlen egy évben, sőt volt olyan év, hogy egy sem. Most már évente 5-10 megoldatlan emberölési ügy van. Ha ebből az adatból indulunk ki, akkor tíz év alatt 100-120, húsz év alatt 200-240 gyilkos „termelődik ki”. De ha mindebbe beleszámítjuk a megoldatlan gyilkossági kísérleteket is, akkor ez a szám 400-500 is lehet. De ezek közül nem mind számít súlyos bűnözőnek, sőt a legtöbb gyilkosság családi, rokoni, szomszédi körben történik, igaz, ezeket általában könnyebb is felderíteni.

hvg.hu: Előfordult-e olyan eset, hogy egy megoldatlan ügy feltételezett elkövetője szemtől szembe megmondta Önnek: „én voltam, de úgysem tudja bebizonyítani”?

K. L.: Persze. Volt, aki azt mondta, bizonyítsam be és akkor beszélgethetünk.

hvg.hu: Létezik tökéletes gyilkosság?

K. L.: Csak a krimikben. Szerintem az életben csak szerencsés gyilkos és balszerencsés nyomozás van. A felderítetlen ügyek aktái között több olyan ügy is van, ahol nyilvánvaló az indíték, a lehetséges elkövető, csak éppen a holttest hiányzik, ezért vádat sem lehet emelni.

hvg.hu: De hogyan lehetséges eltüntetni egy holttestet úgy, hogy ne találják meg?

K. L.: Számtalan módon. A tettes bebetonozza egy házalapba, bedobja a Dunába lesúlyozva, elviszi az autó csomagtartójában egy lakatlan helyre és elássa, vagy feldarabolja és a darabokat szórja szét valahol, hogy csak néhány, a valós életből vett példát említsünk. De vannak olyan esetek, amikor hiába kerül meg a holttest, a szakértők már nem tudják megállapítani a halál okát. Például abban az esetben, ha megfojtanak vagy megmérgeznek valakit, ugyanis a test lágy részei egy bizonyos idő után megsemmisülnek. De ahol a fejen van valami sérülés, amit valamilyen eszközzel, netán lőfegyverrel okoztak, vagy a csonton van törés, zúzódás, akkor nagyon sok idő múlva is megállapítható, hogy erőszakos halált halt az illető.

Névjegy
A ma már nyugalmazott rendőr ezredes, a Rendőrtiszti Főiskolán is oktató Kovács Lajos az elmúlt évtizedekben számos nagy port kavart emberölés nyomozásában (például Farkas Helga, Pándi András, Szlávy Bulcsú ügye) vett részt. A kétezres évek közepétől a Nemzeti Nyomozó Iroda – megoldatlan emberölései után kutakodó – "döglött ügyek" osztályának nyugalmazott vezetője volt, ahonnan 2010-ben azért távolították el, mert egy könyvben leplezte le, milyen hibákat követett el a rendőrség a 2002 májusában nyolc emberéletet követelő móri rablógyilkosság nyomozásakor. Kovács Lajos neve legutóbb Bándy Kata meggyilkolásakor bukkant fel a sajtóban, miután a tapasztalt exrendőr tanácsadóként segítette az ügyben nyomozó pécsi zsaruk munkáját.
Csikász Brigitta Itthon

Kiszabadult a maffiafőnök: ő mártotta be Portikot?

Büntetésének lejárta előtt szabadon engedték a kecskeméti maffiaper egyik fő vádlottját, Radnai Lászlót – értesült a hvg.hu bírósági forrásból. Információink szerint nem zárható ki, hogy Radnai nemrég kiegyezett a nyomozó hatóságokkal, és szerepe volt abban, hogy a rendőrök hosszú évek után letartoztatták az Aranykéz utcai robbantás és Prisztás József megölése ügyében is meggyanúsított Portik Tamást.

MTI/hvg.hu Bűnügy

Népszabadság: vizsgálják Portik titkosszolgálati kapcsolatait

A Népszabadság szerdai számában azt írta, hogy az Aranykéz utcai robbantás, valamint a Prisztás-gyilkosság ügyében felbujtóként letartóztatott Portik Tamás vállalkozóról több egymástól független forrás is állította: kiváló rendőrségi és titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkezett.

hvg.hu Bűnügy

Elhatárolódott V. László Portik Tamástól

"Sem Portik Tamás üzleti tevékenységéhez, sem pedig Portik Tamás és társai által esetlegesen elkövetett bűncselekményekhez nincs köze" V. Lászlónak – ez olvasható az előzetes letartóztatásban lévő vállalkozó meghatalmazott védőjének közleményében, amelyet kedd este adtak ki.