Érvénytelenítette a Kúria a Sukoró-szerződést

A magyar állam által Joav Blum magyar-izraeli befektető ellen indított polgári perben a Kúria eltérő indoklással, de hatályában fenntartotta a jogerős ítéletet és elutasította az ellene az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelmet.A Velencei-tó partjára tervezett King’s City elnevezésű turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződést a Gyurcsány-kormány alatt, 2008 nyarán kötötte meg az állam és a befektető, ám a szerződés érvénytelenségének kimondása és az eredeti állapot helyreállítása érdekében 2009 őszén Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere polgári pert kezdeményezett. A különböző eljárásokban felvetődött a csereingatlanok jelentős értékaránytalansága és a szerződés leplezett célja is.Kedden a Kúria szóbeli indoklásában azzal érvelt: a szerződés érvénytelen, mert jogszabályba, a nemzeti földalapról szóló törvénybe ütköző.

A per előzménye, hogy a magyar állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács jóváhagyásával 2008. július 30-án csereszerződést kötött az alperessel, és tulajdonába adta a Sukoró külterületi, szerződésben megjelölt ingatlanait több mint egymilliárd forint értékben, a magyar-izraeli befektető pedig az állam tulajdonába adta Albertirsa külterületén két, Pilis külterületén egy ingatlanát csaknem 800 millió forint értékben, továbbá kötelezettséget vállalt a több mint negyedmilliárdos értékkülönbözet megfizetésére.A szerződés érvénytelenségének kimondása és az eredeti állapot helyreállítása érdekében 2009 őszén Oszkó Péter, a szocialista Bajnai-kormány pénzügyminisztere polgári pert kezdeményezett. Az akkor még parlamenten kívüli LMP pedig feljelentést tett hivatali visszaélés miatt Gyurcsány Ferenc ellen, aki a szerződés megkötésekor miniszterelnök volt, és egyik utolsó intézkedésével kiemelt beruházássá nyilvánította a King's City projektet. A volt kormányfőt a 2009 tavaszán indult büntetőeljárásban 2011 őszén meggyanúsították, ám 2012 nyarán megszüntették ellene az eljárást az ügyészségi nyomozók, másik öt személy ellen azonban vádat emeltek.A polgári perben 2011 decemberében az elsőfokú bíróság megállapította a csereszerződés érvénytelenségét, és elrendelte az eredeti állapotot helyreállítását.Másodfokon idén júniusban a Fővárosi Ítélőtábla jogerőre emelte az elsőfokú ítéletet. Indoklása szerint a szerződő felek által leplezni kívánt cél az volt, hogy az állam nyilvános versenyeztetés nélkül juttassa a befektető tulajdonába a sukorói ingatlanokat. A szerződés során az elcserélt ingatlanok közti értékarányosság csak látszat volt, valójában több mint egymilliárd forintos a különbség a csereingatlanok között.A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, kérte annak az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedő hatályon kívül helyezését és új eljárás elrendelését vagy a keresetet elutasító határozat meghozatalát.