„Előkészítettségének és a kormány gyorsító intézkedéseinek köszönhetően az unió Bizottsága jóváhagyta hazánk első nagyprojektjét, a debreceni villamoshálózat fejlesztését” – ma is olvasható Debrecen honlapján a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2008. december 20-i győzelmi jelentése, amely „a magyar fejlesztéspolitika egyértelmű sikereként” jellemezte, hogy a nagy beruházások közül elsőként a debreceni 2-es villamos kaphat uniós támogatást.

A kincstári optimizmustól túlfűtött közlemény szerint „a projekt befejezésének várható időpontja 2011. december 31.” Hasonlóan optimistán nyilatkozott Kósa Lajos polgármester is, amikor 2010. szeptember 15-én, egy úgynevezett nyitórendezvényen átadta a munkaterületet a kivitelezőknek. Akkor még úgy számoltak, hogy két év múlva már közlekedni fog az új villamos.

Szép kezdet, szomorú vég

A munkálatok hamarosan meg is indultak, de a munkások nem sokra jutottak, és mára gyakorlatilag teljesen leállt az építkezés. Debrecenben ma az új villamos nyomvonalán feltúrt aszfalt, forgalom elől elzárt utcák, kivágott fák és parlagfűvel benőtt buckák jellemzik a beruházást. A város egyszer már szerződésbontással fenyegette meg a kivitelező ATK konzorciumot, de végül mégis megállapodtak a folytatásban.

A debreceniek már évek óta csak a feltúrt utakat, kivágott fákat, lezárt utcákat látják a "zászlóshajóból"

Laczkó Kornél

A november elején bejelentett megállapodás értelmében a villamospálya befejezésének legújabb határideje 2013. december 20., a remíznek pedig az első villamoskocsi megérkezéséig, jövő év március 18-áig kell elkészülnie. A tavasz óta szinte álló munkák folytatásához azonban mindenképp szükség lenne arra, hogy a kivitelező konzorcium kifizesse az alvállalkozók elmaradt pénzét, összesen mintegy 600 millió forintot.

Évtizedes álom

Debrecenben egykor hat villamosvonal volt, de az 1968-as közlekedéspolitikai koncepciónak megfelelően megkezdték a külvárosokba tartó egyvágányú vonalak felszámolását. 1975-ben megszüntették az utolsó, vágóhídi vonalat is, így csak a ma is működő 1-es vonal maradt, amely a Nagyállomást köti össze az egyetemmel. is. Azóta időről időre felmerült, hogy a vénkerti és újkerti lakótelepet ismét villamossal kellene összekötni a belvárossal.

A debreceni 2-es villamos jelenkori története a korai 2000-es évekre nyúlik vissza: 2002- ben már megkezdték az utasszámlálást, de az első határozatot csak 2005-ben hozta meg a debreceni közgyűlés. Ekkor kötöttek támogatási szerződést az NFÜ-vel, és kinyilvánították, hogy a beruházás 2007 és 2009 között valósul meg. Bár 2008-ban még mindig csak az előkészítésnél tartottak, ekkorra körvonalazódni látszott, hogy a beruházás összköltsége 17 milliárd forint lesz, amihez Debrecennek 10 százalék önrészt kell biztosítania.

A debreceni városvezetés majd csak 2010 januárjában jutott el odáig, hogy betervezze a 2-es villamos hálózatfejlesztés, pályaépítés, és a 18 darab járműbeszerzés önrészét, így végre elkezdődhetett a 2-es villamos megvalósítása. 2010 márciusában kiválasztották az akkor ideálisnak tűnő kivitelezőt, a Demján Sándor érdekeltségébe tartozó Arcadom Zrt. vezette konzorciumot, amelynek tagja lett a helyi Keviép Kft. és a Tóth T.D. Fővállalkozói és Mérnökiroda Kft. is.

Laczkó Kornél

Az önkormányzat 2010. március 11-én írta alá a szerződést az ATK Debrecen Konzorciummal a kivitelezésre, 7,5 milliárd forint értékben. A szerződés adta lehetőséggel élve az ATK hamarosan előlegszámlát nyújtott be az összeg 20 százalékáról, 1,4 milliárd forintról, melynek teljes összegére bankgaranciát biztosított az önkormányzat javára. Az előleget mind az állam, mind az önkormányzat hamarosan kifizette.

Valahol kisiklott

A munkaterületet még az év szeptemberében átadta a város a kivitelezőknek, csakhogy ekkor még nem zajlott le az új villamosokra kiírt, majd többször megismételt járműtender, így az önkormányzat nem tudott pontos adatokkal szolgálni arról, hogy például mekkora remíz kell, illetve milyen ívet kell kialakítani a pálya kanyarulataiban. Ennek a hiányosságnak később nagy jelentősége lett, valószínűleg itt siklott ki először a 2-es villamos beruházása. Ideig- óráig még haladt az építkezés, de tavaly decemberben leállt a tényleges munka és – bár az építési naplóban mindig volt valami bejegyzés – lényegében máig nem indult újra.

A problémákat már 2011 novemberében sem lehetett elhallgatni, ezért a városháza kiadta az első magyarázkodó önkormányzati közleményét Pajna Zoltán alpolgármester aláírásával. Ebben az állt: az önkormányzat részéről nincs anyagi akadálya a projekt folytatásának, ők a szerződés szerint fizették ki a számlákat. Csakhogy a munka mégsem haladt, az alvállalkozók a kifizetetlen számlák, a helyi lakosok a feltúrt utcák miatt kezdtek egyre jobban zúgolódni.

Amikor a közgyűlésben idén februárban napirendre került a költségvetés, már nyilvánvalóvá vált, hogy nagy a baj az új villamosvonal körül. Szathmári Károly, az MSZP frakcióvezetője – az ülésről készült jegyzőkönyv tanúsága szerint – arról érdeklődött Kósa Lajostól, igaz-e, hogy „a projekthez kapcsolódó szerződés jelenleg gyenge lábakon áll?” Kósa ugyan igyekezett pozitív képet festeni a projektről, de el kellett ismernie, hogy „megközelítőleg egy 450-500 millió forintnyi alvállalkozói számla nincs rendezve.”

Laczkó Kornél

Az első részszámla benyújtásáig minden jól ment, de ezután kiderült, hogy a konzorcium nem fizeti rendesen az alvállalkozókat – mondta a hvg.hu-nak egy magas beosztású városházi tisztviselő. Szerinte a problémákat az okozta, hogy a kivitelező az 1,4 milliárdos előleg kifizetése ellenére nem tudta megfelelően finanszírozni a projektet. A kivitelező közben különböző jogcímeken újabb és újabb követelésekkel állt elő, de ezeket az önkormányzat lesöpörte.

Hasonlóan fogalmazott a hvg.hu érdeklődésére Kósa Lajos is, aki szerint a konzorciumot vezető Arcadom Zrt. pénzügyi nehézségei miatt csúszott meg a beruházás. A polgármester szerint a cégnek mintegy hárommilliárd forintra lett volna szüksége, hogy a részszámlák kifizetése közti időszakokban is tudjon működni, de nem kaptak hitelt. Annyira nem volt pénzük, hogy öt mázsa sódert sem adtak nekik átutalásos számlára – mondta Kósa.

Bajban van az Arcadom

Ez egybevág azzal, amit egy a beruházás ügyeit jól ismerő, de beosztása miatt névtelenséget kérő debreceni forrás mondott a hvg.hu-nak. Ő egyértelműen kételkedik a munka folytatásában, az Arcadomnak ugyanis szerinte egy fillérje nincs, ráadásul körülbelül 600-700 millióval tartozik az alvállalkozóknak – így egyszerűen nem lesz, aki megállapodna vele a folytatásáról.

Az Arcadom pénzügyi nehézségeiről árulkodik a cég 2011-es beszámolója is, amit csak idén október 3-án nyújtottak be. Az úgynevezett kiegészítő mellékletben az áll, hogy az előrejelzés alapján „a tulajdonosok pénzügyi támogatása nélkül nem biztosított, hogy az Arcadom Zrt. a vállalkozás folytatásának elve alapján tudjon működni”, vagyis a cég csődbe megy, ha a tulajdonosok ki nem segítik. A melléklet szerint erre a tulajdonosok szeptember 25-én ígéretet tettek.

A hvg.hu korábban megkereste az Arcadom Zrt.-t, de Csapó Tamás – azóta leváltott - vezérigazgató nem élt a lehetőséggel, hogy kifejtse saját álláspontjukat. A konzorcium két másik tagja pedig nem nyilatkozhat, mert ezt a jogot az Arcadom magának tartja fenn. Csapó idén júniusban a Hajdú-bihari Naplónak azt mondta: „a projekt finanszírozási problémái nem az Arcadomtól eredeztethetőek”, inkább „a finanszírozó bankok piaci magatartása”, illetve az építőipari körbetartozások rontották a fizetés ütemezését.

Csapó szerint a város is hibás a kialakult helyzetért. „Nem volt olyan munkaterület, ahol ne lett volna akadály” – mondta a Naplónak a vezérigazgató, aki példaként említette, hogy „összesen több mint tíz alkalommal” kellett áttervezni a pályaszakaszokat, megállókat és csomópontokat. „S akkor még nem említettük a villamostendert” – utalt Csapó arra a problémára, amiről még a városházán is elismerik, hogy van némi igaza a kivitelezőnek.

Hatszor futottak neki

Az ATK konzorciummal kötött szerződésben az szerepelt, hogy a megrendelő – az önkormányzat, illetve a város közlekedési cége, a DKV Zrt. – az aláírás után 60 napon belül adatokat szolgáltat a kivitelezőnek a járművekről. Az úgynevezett Fidic (a rövidítés az építőmérnökök nemzetközi szervezetét takarja) sárga könyv szerinti eljárásban ugyanis a kivitelező végzi a tervezést is.

Az ATK konzorciumnak tehát szüksége lett volna az adatokra, de a járművekre kiírt közbeszerzést összesen ötször kellett megismételni, csak hatodszor született eredmény, ezért jelentősen csúszott az adatok megadása. Ez valóban okozott problémákat: például át kellett terveztetni a remízt, mert négy méterrel kilógott volna a villamos, ha az eredeti tervek szerint építik meg. Kellettek volna az adatok a fordulók és a megállók peronjának megtervezéséhez is.

2009-ben először maguk az ajánlatkérők vonták vissza az első kiírást, majd a másodikra csak érvénytelen ajánlatok érkeztek. Harmadik nekifutásra csak egy cég jelentkezett, de ajánlatát érvénytelennek nyilvánították. A negyedik pályázaton a spanyol CAF nyert, de a vesztesek megtámadták a döntést, a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) pedig megsemmisítette az eredményt. Ugyanez megismétlődött más felállásban az ötödik pályázat után, amelyet az olasz AnsaldoBreda nyert. Végül tavaly nyáron született eredmény: a 18 új, alacsonypadlós villamost a CAF szállíthatja, nettő 38 millió euróért.

Laczkó Kornél

Az egymást követő közbeszerzések érdekessége, hogy már rég jogerős volt a CAF győzelme, amikor idén októberben a bíróság a városnak adott igazat a KDB ellen az előző, ötödik eljárás megsemmisítése miatt indított perben. Kósa Lajos a hvg.hu-nak azt mondta: a történtek miatt nem kerülhető meg az állam kártérítési felelőssége, hiszen egy állami szerv, a KDB hibás döntése jelentős csúszást, így komoly pluszköltségeket okozott a városnak.

Összerúgták a port

Idén május 31-én lejárt a szerződésben megszabott határidő, Kósa Lajos pedig lényegében bejelentette a szerződésbontást: „Csütörtök éjfélkor lejár a kivitelezés határideje, a város azután lehívhatja az egymilliárd forintnál magasabb összegű bankgaranciát és napi 10 millió forint kötbért fognak követelni az ATK-Debrecen konzorciumtól” – mondta a polgármester, aki ekkor már arról beszélt, hogy új kivitelezőt kell keresni, ami többe is fog kerülni.

Városházi forrásoktól úgy tudjuk, hogy a felmondás előtt az önkormányzat és az Arcadom képviselői hosszan tárgyaltak egymással. Már körvonalazódott egy megállapodás a szerződés meghosszabbítására, a kivitelező még a bankgaranciákat is megújította, amikor Kósa bejelentette a szerződésbontást. A polgármester ezt azzal magyarázta, hogy az NFÜ nem találta indokoltnak a hosszabbítást, illetve a szerződésmódosítást az Arcadom készítette elő, és az nem felelt meg a városnak.

A bankgaranciából végül 377 millió forintot, az úgynevezett teljesítési biztosítékot hívta le a város. Egy, a folyamatokat közelről ismerő forrás szerint ezen a ponton elmérgesedett a viszony az Arcadom és az önkormányzat közt, kezdett személyes jelleget ölteni a konfliktus. A felek szerencséjére a bank nem tudta eldönteni, a város melyik bankszámlájára kell utalni a garanciát, így inkább bírósági letétbe helyezte az összeget, amivel akaratlanul is esélyt adott a megegyezésre.

Laczkó Kornél

Az önkormányzat és a konzorcium – a szerződésnek megfelelően – független döntnökhöz fordult, hogy rendezzék a vitát. Kemény Péter Fidic-döntnök végül azt állapította meg, hogy egyik fél sem hibás, a konzorciumot viszont megilleti 568 plusz nap, illetve ennek költségeire 531 millió forint többletköltség. Az Arcadom eredetileg ennél jóval többet, 746 napot és mintegy 800 millió forintot szeretett volna, de Kemény úgy találta, bizonyos munkákat a villamosok pontos adatai nélkül is végezhettek volna.

Százmilliós tételek az asztalon

Kemény a hvg.-hu-nak azt mondta, az ő irodájában még mindenki tudomásul vette a döntést, és úgy tűnt, mindenki örül a megállapodásnak, így folytatódhat a munka, jövő karácsonyra pedig kész lehet a villamospálya. A jogorvoslatra rendelkezésre álló idő utolsó napján azonban a várostól kapott egy úgynevezett „elégedetlenségi nyilatkozatot”, vagyis az önkormányzat kifogást emelt a döntés ellen.

Ez Kemény szerint nagyon veszélyes pályára vihette volna az egész beruházást, hiszen a döntését választott bíróságon kellene megtámadni. Egy júliusi törvénymódosítás miatt azonban önkormányzatok már nem választhatják ezt az utat, a rendes bíróságon pedig évekig tarthat a pereskedés. Ha felbontják a szerződést, és új közbeszerzést írnak ki, akkor szintén további csúszás és pluszköltségek terhelik meg az amúgy is döcögős projektet.

A város elégedetlenségében valószínűleg szerepet játszott, hogy a döntnök a végleges, 2012. augusztus 13-i döntésében nemcsak a késedelem miatti 531 millió forintot ismerte el – ezt az összeget egyébként a kormány már szeptember 7-én határozatban biztosította –, hanem további 474 milliót is. Ez pótmunkákért járó pénz, amiket a város megrendelt, de kifizetni nem akart. Ilyen munkák minden építkezésen előfordulnak, hiszen vannak előre nem látható költségek. A terveken például nem szereplő kábelek kiváltása 70 millió forintba került. Debrecenben ugyanakkor volt nehezen magyarázható tétel is: a város úgynevezett Andrássy-korlátot kért a villamosmegállókba – amit egyetlen cég gyárt, és 60 ezer forint folyómétere –, de nem szándékoznak kifizetni a különbözetet.

Laczkó Kornél

Azonban még ezzel sem volt vége a követeléseknek: a kivitelező további 768 millió forintot is követelt olyan feladatok után, mint például buszsáv kialakítása a Doberdó utcán, vagy a Petőfi téri forduló áttervezése. Kemény Péter ezekben a kérdésben nem is döntött, hiszen ezek a feladatok nem részei az eredeti szerződésnek, így külön közbeszerzést kell majd kiírni rájuk.

Adnak még egy esélyt

Kósa Lajos október 3-án még azt mondta a hvg.hu érdeklődésére, hogy szinte biztosan felmondják a szerződést, és új kivitelezőt keresnek, csak mindent szabályosan kell csinálni, hiszen hosszú pereskedés lesz a vége. A polgármester szerint a legfontosabb feladat, hogy a remíz elkészüljön márciusra, hiszen akkor érkezik az első új villamos. Ezért – mondta akkor Kósa – gyorsított közbeszerzést fognak lefolytatni, hogy novemberben már dolgozni lehessen az épületen.

A polgármester részletes, írásbeli választ ígért a hvg.hu kérdéseire, de azok mostanáig nem érkeztek meg. A polgármesteri hivatal munkatársai szerint azért, mert Kósa nem adta meg az engedélyt a kiküldésükre. Október 24-én, amikor egy más ügyben tartott sajtótájékoztatón rákérdeztünk, Kósa már azt mondta, nem lehet felmondani a szerződést, mert ahhoz mindhárom konzorciumi tagnak alá kellene írnia, de azok nem állnak szóba egymással.

Valószínű, hogy az önkormányzat ekkor már intenzív tárgyalásban volt az Arcadommal, hiszen Kósa október 31-én jelentette be, hogy „előzetes megállapodás” született. Ennek értelmében állítólag megegyeztek abban, hogy módosítják a beruházási szerződést, és elkészül a villamospálya, mire az első villamoskocsi megérkezik. A polgármester szerint alacsonyabb összegben állapodtak meg, mint amennyit a döntnök előterjesztett, rögzítették a pótmunkákat, illetve garanciát kértek az alvállalkozók kifizetésére.

Az alvállalkozók kulcsszereplők lehetnek a történet végjátékában, hiszen aligha készül el az új villamos, ha ők nem hajlandók felvenni a munkát. Névtelenséget kérő forrástól úgy tudjuk, a szerződés tervezett meghosszabbítását a debreceni kivitelezők csak úgy tartják elfogadhatónak, ha az Arcadom előbb kiegyenlíti az alvállalkozókkal szembeni összes tartozását, ami legalább 600 millió forintra rúg.

Az alvállalkozókat igyekezett megnyugtatni Kósa Lajos is, aki november 12-én összehívta a cégvezetőket a városházára. A polgármester három okkal magyarázta, hogy a május végi keménykedés ellenére sem mondták fel a szerződést az Arcadommal: „Az első a pénz: ha új eljárás van, biztos, hogy sokkal többe kerül. Kettő, ha új eljárás van, biztos, hogy el fog húzódni a közbeszerzés, kicsúszunk a határidőből. Három, ez a harmadik indok: biztos, hogy aki itt ül az asztalnál, az nem lát egy fillért se” – mondta Kósa.