Kevesebben jelentkeztek mesterképzésre, mint az állami ösztöndíjas keret

Hiába kormányzati cél viszont a műszaki és természettudományi szakok felfuttatása, egyelőre ez nehéznek látszik. A természettudományos szakokra első helyen jelentkező diákok száma például még a tavalyit sem éri el.

A gazdaságtudományi képzés az igazi nagy vesztese a kormány új felsőoktatási politikájának, a diákok ugyanis „levették”, hogy nincs sok esélyük az összesen 250 állami ösztöndíjas helyre bekerülni. Ezért az e tudományterületre jelentkezők száma közel felére esett, az állami ösztöndíjra pályázóké pedig majdnem a negyedére. Persze a kormánynak éppen ez volt a célja, azonban az is kitűnik az adatokból, hogy e diákok nem jelentek meg a természettudományos vagy műszaki szakokra jelentkezők között. Vagy kivárnak, vagy külföldön próbálnak szerencsét. Az viszont szinte biztos, hogy az intézmények igencsak megérzik majd a jelentkezők hiányát, hiszen gazdasági szakokat szinte mindegyik indított. A fizetőképes kereslet az új diákhitel ellenére csökkent e szakok iránt, így leépítések, karok vagy akár intézmények bezárása is várható.

Leépülés fenyegeti a jövő évtől csak tandíj fejében látogatható jogi karokat is. Vidéken, illetve a Károli Gáspár Református Egyetemen már az idén is csak költségtérítéses jogász szak indítható. A fizetős helyekre jelentkezők száma valamelyest nőtt ugyan, de korántsem akkora arányban, hogy az intézmények ellensúlyozni tudnák az állami támogatás kiesését. Már tavaly is több egyetem a minimális 200 ponttal vett fel jogász szakra diákokat, tehát nem volt honnan több növendékre szert tenni. Az idén pedig 240 pont a minimum, ami tovább szűkíti a kínálatot. A jogi karok esetleg nyithatnának a közigazgatás felé, ott azonban útjukat állja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, melynek helyzetbe hozása érdekében Navracsics Tibor döntése alapján máshol nem lehet indítani például igazgatásszervező szakot. S az is az új közigazgatási elit kinevelését célul tűző egyetem felé tereli a diákokat, hogy az ott eltöltött évek nem számítanak bele abba a 12 félévbe, ameddig a diákok állami ösztöndíjjal tanulhatnak a felsőoktatásban.

Hiába kormányzati cél viszont a műszaki és természettudományi szakok felfuttatása, egyelőre ez nehéznek látszik. A természettudományos szakokra első helyen jelentkező diákok száma például még a tavalyit sem éri el. Márpedig az összes – esetleg sokadik helyen oda aspiráló – jelentkezőből feltölteni e szakokat annyit jelent, hogy nagyon alacsonyra kell levinni a lécet. Tavaly számos természettudományos szakra be lehetett kerülni állami támogatású helyre is akár minimumpontszámmal. Nemcsak főiskolákra, hanem például még a Debreceni Tudományegyetemre is, ahol fizikából vagy matematikából 200 pont is elég volt a bejutáshoz.

A jelentkezők száma 30 ezerrel csökkent, így szinte minden intézmény kevesebb pályázóval számolhat. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Károli a kivétel, az előbbi ezt a mesterképzésre jelentkezőknek köszönheti, míg az utóbbin a nappali alapképzésre jelentkezők száma is növekedett. A legnagyobb csökkenést a magánfőiskoláknak kellett elszenvedniük, az Általános Vállalkozási Főiskolán például jóval kevesebb mint felére zuhant a jelentkezők száma, a Budapesti Kommunikációs Főiskolán pedig megközelítően a felére.

Igazi meglepetés, hogy az idén kevesebben jelentkeztek mesterképzésre, mint a kormány által megállapított állami ösztöndíjas helyek száma. Pedig az érdeklődés hiánya már tavaly is gondot okozott, az ideinél 4 ezerrel több jelentkező volt ugyan, mégis közel 6 ezer állami támogatott hely maradt betöltetlenül.

RIBA ISTVÁN