Nem lép hatályba az előzetes regisztrációt előíró új választási eljárási törvény, mivel az Alkotmánybíróság (Ab) Áder János köztársasági elnök indítványára pénteken alaptörvény-ellenesnek nyilvánította. A testület közleménye szerint a Magyarországon lakóhellyel rendelkező polgárok esetében a regisztráció olyan jogkorlátozás, amelynek nincs alkotmányos alapja. Ugyanakkor a lakóhellyel nem rendelkezők (például a határon túli magyarok) esetében legitim eszköz lehet, ami segíti a magyar nyilvántartásokban nem szereplők választójogának gyakorlását.

A határozathoz öt alkotmánybíró, Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla és Szívós Mária csatolt különvéleményt. A döntés után Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette, hogy bár az erejük meglenne hozzá, nem módosítják az alaptörvényt, és 2014-ben nem lesz regisztráció.

Az Ab közleménye szerint az államnak a rendelkezésére álló hatósági nyilvántartások alapján biztosítania kell, hogy a nyilvántartásokban szereplő választók előzetes nyilvántartási kérelem nélkül is élhessenek a szavazati jogukkal. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy az állami nyilvántartásokra maga a választási eljárási törvény is több helyen hivatkozik, és úgy kezeli azokat, mint amelyek a választók szükséges adatait hitelesen tartalmazzák, így alkalmasak a választások lebonyolítására.

MTI / Szigetváry Zsolt

Az Országgyűlés tavaly november 26-án fogadta el az új választási eljárási törvényt, amelyet Áder nem írt alá, hanem előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. Az államfő – az Ab-nek küldött indítványa szerint – nem vizsgálta magának a regisztrációnak az alkotmányosságát, mivel az akkor még szerepelt az alaptörvény átmeneti rendelkezései közt. December 28-án azonban az Ab – Szabó Máté ombudsman indítványára – megsemmisítette az átmeneti rendelkezések nagyobb részét, mivel azok egyáltalán nem átmenetiek voltak, hanem végleges szabályokkal egészítették ki az alaptörvényt.

Tavaly októberben például az átmeneti rendelkezések közé iktatták, hogy a választójog gyakorlását előzetes regisztrációhoz lehet kötni, sőt, még azt is előírták, hogy a feliratkozást hogyan és meddig lehet elvégezni. Mivel az Ab a többi közt ezt a rendelkezést is megsemmisítette, a választási eljárási törvényről hozott döntés idején már nem létezett olyan alaptörvényi előírás, amely megalapozta volna a feliratkozást.

Nem csak részletkérdések

Bár Áder eredetileg csak egyes részletkérdéseket kifogásolt, indítványában kifejezetten kérte, hogy az Ab a kifogásolt rendelkezésekkel "szoros tartalmi összefüggésben álló" rendelkezéseit is vizsgálja meg. Az Ab ennek megfelelően kiterjesztette a vizsgálatot arra a kérdésre is, hogy a regisztráció jogkorlátozás-e, illetve igazolható-e a szükségessége. Az államfő egyébként maga is utalt rá, hogy a regisztráció jogkorlátozás, hiszen indítványában egyebek mellett felvetette azt a kérdést, hogy megfelel-e az arányosság követelményének.

A köztársasági elnök ugyan nem kérhette, hogy a törvény nemzetközi szerződésbe ütközését vizsgálják, de azt írta: az Ab döntésénél "nem maradhatnak figyelmen kívül" nemzetközi kötelezettségvállalásaink, különösen az Emberi Jogok Európai Egyezménye, amelynek 1. kiegészítő jegyzőkönyve előírja, hogy olyan választásokat kell tartani, amelyek biztosítják a nép véleményének kifejezését. Az Ab ennek megfelelően vizsgálta, és a döntésénél figyelembe vette a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatát is.

A választási kampányra vonatkozó szabályokkal kapcsolatban az Ab kimondta: a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának súlyos, aránytalan korlátozása, ezért alaptörvény-ellenes, hogy a törvény a kampányidőszakban kizárólag közszolgálati médiában engedélyezi a politikai reklámok közzétételét, illetve hogy a mozikban is tilos a politikai hirdetések közzététele. Az Ab alaptörvény-ellenesnek ítélte azt is, hogy a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatási eredményeket tilos közzétenni a választásokat megelőző hat nap alatt.

Az ingadozók ellen

Orbán Viktor miniszterelnök magyarázata szerint azért volt szükség a regisztrációra, mert nem lehet másképp megoldani, hogy a kettős állampolgárok, illetve a tartósan külföldön élő és dolgozó magyarok is szavazhassanak a választásokon. Ha pedig számukra kötelezővé teszik, akkor a magyarországiak számára is azzá kell tenni, mert „nem lehet egyik ember számára ilyen, a másik számára olyan” rendszer.

Más, nem hivatalos kormánypárti magyarázatok szerint viszont azért jó a regisztráció, mert így ki lehet küszöbölni, hogy az utolsó pillanatban populista ígéretekkel, egy jól felépített botránnyal, vagy épp némi itallal mozgósítsák az egyébként el nem kötelezett szavazókat. Valahol érthető, hogy a Fidesz ódzkodik a bizonytalan szavazóktól, hiszen a jelenlegi kormánypárt 2002-ben és 2006-ban is a bizonytalanok miatt veszítette el a választásokat.