Galambos Lajos elsőrendű vádlottat, aki 2004 és 2007 között volt a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, a bíróság kémkedésért 2 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte, és a közügyektől 3 évre eltiltotta.

Szilvásy György másodrendű vádlottat, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét felbujtóként elkövetett kémkedésért 2 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélték, a közügyektől 3 évre eltiltották. Mindkettőjük esetében beszámítják a börtönbüntetésbe az előzetes letartóztatásban, illetve házi őrizetben töltött időt. Mindkettőjük esetében beszámítják a börtönbüntetésbe az előzetes letartóztatásban, illetve házi őrizetben töltött időt.

Szilvásy György

Túry Gergely

Laborc Sándor negyedrendű vádlottat, aki 2007 és 2009 között volt a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, a bíróság kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntette miatt egy év börtönbüntetésre ítélte, a végrehajtást két év próbaidőre felfüggesztette.

P. László harmadrendű vádlottat, a kémbotrányban felbukkant orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát államellenes bűncselekmények elkövetésének vádja alól felmentette a törvényszék. A pénteki ítélethirdetést zárt tárgyalás keretében tartották meg, csak az ítélet rendelkező része volt nyilvános.

A zárt tárgyalás után a vádlottak ügyvédei elmondták: valamennyien fellebbeztek az ítélet ellen, így másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa elé kerül az ügy.

Szilvásy György a tárgyalást követően a MTI érdeklődésére annyit mondott: bizonyítékok nélkül ítélték el. "Ha nyilvánosságra kerülne a per anyaga, kiderülne, hogy bizonyítékok nélkül ítéltek el" - mondta a volt titokminiszter. "Semmit nem tettem, a hazámat szolgálom" - ennyit mondott Galambos Lajos vezérőrnagy a zárt tárgyalás szünetében az MTI érdeklődésére.

Zamecsnik Péter, Laborc Sándor védője kifejtette: az ítélet indoklásának egyetlen szavával sem ért egyet. Amit Laborc Sándor terhére rónak ebben az ügyben, az - véleménye szerint - nem bűncselekmény.

Az ügyvéd a legnagyobb problémának azt nevezte, hogy a per nem a nyilvánosság előtt zajlik. Reményét fejezte ki, hogy "még a mi életünkben" nyilvánosságra kerül a per anyaga. Ez utóbbi kapcsán az MTI érdeklődésére azt mondta, hogy az ügy iratanyagát 2040-ig titkosították.

A Budapesti Katonai Ügyészség 2011. december 7-én nyújtotta be különböző bűntettekre vonatkozóan vádiratát a volt titkosszolgálati vezetők ügyében a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsához.

Akkori közleményében az ügyészség azt írta, a nyomozás eredményeképpen Galambos Lajos ellen kémkedés, Szilvásy György ellen felbujtóként elkövetett kémkedés, P. László ellen bűnsegédként elkövetett kémkedés, Laborc Sándor ellen pedig kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntette miatt nyújtottak be vádiratot.

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú tárgyalás lefolytatására a Debreceni Törvényszéket jelölte ki. A büntetőper teljes titoktartás mellett, zárt ülés keretében zajlott, mivel - egy korábbi ügyészségi közlemény szerint - "a per során több, államtitokká minősített tényt érintenek".

A vádlottak közül Galambos Lajost és P. Lászlót 2011-ben előzetes letartóztatásba helyezték, majd védői indítványra házi őrizetbe kerültek. A másik két vádlott szabadon védekezhetett.

Az Index 2011. július 6-án írt arról: információi szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal két korábbi főigazgatóját és Szilvásy György volt titokminisztert azzal gyanúsítják, hogy részt vettek a magyar kormányzati szervek informatikai hálózatának illegális megtámadásában. Az Index úgy tudta, hogy a katonai ügyészségre Szilvásy Györggyel egy időben bevitt, csuklyával eltakart férfi az UD Zrt.-ügyben érintett hacker volt.

Az index.hu akkori cikke szerint Galambos Lajost és Laborc Sándort, valamint Szilvásy Györgyöt egy évekkel azelőtti illegális akciósorozat miatt gyanúsították meg kémkedéssel. A gyanú szerint még nemzetbiztonsági vezetőként mindhárman részt vettek egy a kormányzati gerincháló és több kormányzati szerv informatikai rendszere ellen indított hackertámadás megszervezésében - tette hozzá a hírportál.

Az Index információi szerint "a katonai ügyészség nem nemzetközi, hanem belföldi ügyben fogalmazta meg a kémkedés gyanúját, azért, mert az érintettek hivatali hatáskörüket túllépve, illegális informatikai támadásokat, adatlopásokat szerveztek a magyar kormányzat internetes gerinchálója, illetve több kormányzati hivatal ellen".

"A történet nem teljesen ismeretlen a nyilvánosság előtt, mert nagy vonalakban éppen Szilvásy György beszélt róla 2008-ban, néhány nappal az UD-botrány kirobbanása előtt" - közölték, hozzátéve: Szilvásy még miniszterként jelentette be, hogy valakik meghackelték a kormányzat rendszerét.

Az Index utalt arra, hogy Szilvásy György az ügyben még a nemzetbiztonsági kabinetet is összehívta a támadások és "milliónyi postafiók tartalmának" feltörése miatt, s az ügyet a parlament nemzetbiztonsági bizottsága is tárgyalta. 2010 szeptemberében az ellenőrzési albizottság ülésén kiderült: Szilvásy György mutatta be Galambos Lajosnak a támadást végrehajtó hackert, aki azt követően is folytatta munkáját, hogy 2007-ben Laborc Sándor vette át az NBH irányítását - tette hozzá a hírportál.

A Magyar Nemzet 2011 október végén azt közölte: a Budapesti Katonai Ügyészség rövid időn belül befejezi a kémbotrány néven elhíresült, június 28-án kirobbant ügy iratainak ismertetését, és államellenes bűncselekmény miatt még az év végén vádat emel az eljárás négy gyanúsítottja ellen.