Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az egyetemisták körében általában a vidéken erős Jobbik a legnépszerűbb párt, a budapesti diákoknál viszont az Együtt 2014–PM vezet.

„A demokrácia minden más politikai rendszernél jobb” – a felsőoktatási hallgatóknak mindössze 40 százaléka van ezen a véleményen. Az Aktív Fiatalok Magyarországon (AFM) kutatócsoport 2013 áprilisában, 1300 nappali tagozatos diák megkérdezésével készült, de csak most közzétett felmérése szerint közel egyharmaduk számára bizonyos körülmények között a diktatúra jobb, mint a demokrácia. A jövendő elit politikai érettségére nézve az sem túl biztató, hogy másik közel egyharmaduk szerint teljesen mindegy, hogy diktatúra vagy demokrácia van-e.

Még a baloldali pártokat támogató hallgatók nagy része is elfogadja, hogy a diktatúra lehetséges politikai opció, a jobboldal párthívei között pedig a demokráciát pártolók aránya még az 50 százalékot sem éri el, a Jobbiknál 22 százalék, a Fidesz–KDNP-nél 43. Az eredmények valamivel jobbak, mint az AFM egy évvel korábbi felmérésében, ám még így is megdöbbentő a diákok politikaképe.

Tüntetés a hallgatói szerződés ellen
©

A demokráciát elutasító negatív eredmény részben annak köszönhető, hogy az egyetemisták legnépszerűbb pártja – a tavalyi eredmények után már nem meglepetésként – ismét a Jobbik lett. Valamelyest csökkent a Vona-alakulat népszerűsége tavalyhoz képest, de még így is a pártot választani tudó diákok 29 százaléka támogatja. Ez a duplája a közvélemény-kutatások által mért országos támogatottságának, s azt jelzi, hogy a Jobbik képviselte radikális ideológia alaposan megfertőzte a jövendő értelmiséget. A budapesti diákok között a radikális jobboldali párt meglehetősen rosszul szerepel (a fővárosban az Együtt 2014–PM áll az első helyen), fő támogatói a vidékiek s az állami főiskolák hallgatói.

A Fidesz–KDNP valamelyest javított egy évvel ezelőtti népszerűségén, s jelenleg a hallgatók második legkedveltebb pártja. Tartja ezt a helyét a fővárosban is, ám igazán vidéken vonzó. A kormánypárt az egyházi felsőoktatás hallgatói és a vallásos diákok körében a legnépszerűbbnek számít.

A „régi” baloldal viszont továbbra sem tudja megszólítani a felsőoktatási hallgatókat – derül ki az AFM kutatásából. Az MSZP-t mindössze 3 százalékuk támogatja, s a pártot választani tudó hallgatók között is csak 5 százalékos a szocialisták népszerűsége. A Demokratikus Koalíciónak (DK) még ennél is sokkal rosszabbak a mutatói, az összes hallgató 1, a pártot választani tudóknak pedig 2 százaléka szavazna rá. Egy év alatt is sokat estek vissza a szocialisták és a DK, tavaly a pártot választani tudók között még 8 százalékon állt az MSZP és 5 százalékon a Gyurcsány-párt. A felsőoktatási hallgatók egyébként valamivel aktívabbak politikailag, mint az ország teljes népessége, hiszen 60 százalékuk mondta azt, hogy van favorizált pártja, igaz, csak 51 százalékuk állította biztosra, hogy el is menne szavazni a következő választáson.

A baloldal felé kacsingató fiatal egyetemisták és főiskolások tavaly az LMP-ben, idén pedig az Együtt 2014–PM-ben találták meg pártjukat. Az LMP eredménye tavaly nagy meglepetést okozott, hiszen a pártot választani tudók között elért 29 százalékával a második legnépszerűbb párt volt e körben, még a Fideszt is maga mögé utasította. A párt szétválásával ez az előny eltűnt, az LMP baloldali egyetemista szavazói, követve Jávor Benedeket és Karácsony Gergelyt, az Együtt 2014–PM támogatói között bukkantak fel. A párt felsőoktatási szavazóbázisának valamivel több mint felét vitték el Jávorék, így az LMP-t a hallgatók 13 százaléka támogatta idén tavasszal. Ők voltak azok, akiket a schifferi stratégia meg tudott tartani a párt mellett középen, távol a baloldali összefogástól.

"Országépítő" fiatalok
©

Az Együtt 2014–PM megalakítását szenvedte meg az MSZP és a DK is, mindkettőjüket azért támogatta idén kevesebb diák, mert új pártra találtak a Bajnai Gordon-féle csapatban. Az persze kérdés, hogy a választási szövetség népszerűségében tapasztalható hullámzás mennyire hat a fiatalokra is, mindenesetre az adatfelvétel idején, idén áprilisban, még aránylag magas volt közöttük a támogatottsága.

A diákok politikai ideológiájára vonatkozó kérdésre adott válaszok némileg ellentmondanak egymásnak és a pártpreferenciának is. Kifejezetten jobboldalinak például mindössze a diákok 22 százaléka mondta magát, holott a Fidesz–KDNP-nek és a Jobbiknak egyharmados támogatottsága van körükben. Baloldalinak a diákok 9 százaléka vallotta magát, a baloldali pártok támogatói pont kétszer ennyien vannak. Tehát mind a két tábor jelentős támogatottságra tud szert tenni középről, valószínűleg azért, mert ott az aránylag gyenge LMP kivételével jelenleg nincs számot tevő politikai erő. Ezt jelzi az is, hogy mind a liberális-konzervatív, mind a mérsékelt-radikális besorolásra a legtöbben középre pozicionálták magukat.