szerző:

Kilenc országban készítenek felmérést arról, hogyan viszonyul az átlagember a megfigyelésekhez. A vizsgálatot az Európai Bizottságnak juttatják el, hogy az unió biztonságpolitikai döntései során az állampolgárok szempontjai is érvényesülhessenek. A konzultációban Magyarországon 250 ember vehet részt.

A titkos adatgyűjtési botrány újra közbeszéd tárgyává tette, hogy kiket, mennyire és milyen célból figyel meg a "Nagy Testvér". Lehet-e még úgy telefonálni, e-mailezni, hogy azt más ne hallja, olvassa, lehet-e még bankkártáyval úgy fizetni, hogy adatainkat ne használja más?

A szakértők és az állami hivatalok szerint a folyamatosan fejlődő technikai megoldásokkal végzett megfigyelés biztonságunkat szolgálja. Kérdés, milyen eszközök és módszerek azok, amelyeket elfogadunk, és melyek azok, amelyekről azt gondoljuk, hogy ez azért már túlzás. Az is kérdés, hogy ki ellenőrzi a megfigyelést végzőt. Igaz-e, hogy minél több a megfigyelés, annál nagyobb a biztonság? Igaz-e az az elterjedt nézet, hogy a biztonság csak a magánszféra megsértése árán növelhető, és ha nagyobb biztonságban akarunk élni, többet kell feláldoznunk a magánszféránkból?

Többek között ezt a dilemmát vizsgálja az az európai uniós nemzetközi kutatás, amelyben a Medián közreműködésével Magyarország is részt vesz egyetlen országként képviselve a kelet- és közép-európai régiót.

Hazánkban 250 állampolgár oszthatja majd meg a témával kapcsolatos véleményét egynapos budapesti állampolgári konzultáció keretében, amelyet Sólyom László volt államfő nyit meg. A kilenc országban megrendezendő konzultációkon összegyűjtött véleményeket a kutatási konzorcium az Európai Bizottságnak juttatja el, hogy az Unió biztonságpolitikai döntései során az állampolgárok szempontjai is érvényesülhessenek.

A felmérésről további részleteket a Medián honlapján olvashat.