Az ország egyharmada, az Alföld egésze ellátatlanul maradhat, ha a kormány nem gondoskodik időben „a nyugdíjba készülő” mentőhelikopterek pótlásáról. A minisztérium azt ígéri, rövidesen kiírják a közbeszerzést, ám az eredeti terv az volt, hogy a honvédséggel együtt vásárolnak gépeket. Ilyen sok pénz viszont nincs a költségvetésben.
„Sajnos az Európai Unió szabályozása miatt ezeket október 28-ával le is kell állítanunk, hiszen városokba egy hajtóműves helikopterekkel már nem repülhetünk be” – mondta a magyar légimentők főpilótája idén februárban a közlekedési szakportálnak, az iho.hu-nak. Rács Tamás hosszan dicsérte az interjúban a Mókusnak becézett gépeket, de elismerte, eljárt felettük az idő, a 2006-2007-ben Magyarországra került kétmotoros Eurocopterek (EC135) minden szempontból jobbak: tágasabbak, gyorsabbak.
Csakhogy a mentőszolgálatnak összesen öt Eurocoptere van, miközben hét légimentőbázison – Budaörs, Debrecen, Miskolc, Szentes, Pécs, Balatonfüred, Sármellék – kell úgy ellátni a szolgálatot, hogy a helikopterek 15 perc alatt mindenhova odaérjenek. Két bázisra tehát csak Mókus (AS-350B) jut. Ha október 28-án kivonják őket a forgalomból, akkor az év végére két régió ellátatlanul maradhat. Ráadásul az Eurocoptereket is béreljük az osztrák légimentőktől, és mint a Népszabadság tavaly novemberben megírta, a szerződések 2016-ban lejárnak.
Debrecen és Szentes a földön marad
Bár a modernebb, két hajtóműves gépek többet fogyasztanak, az uniós szabályozás azért tiltaná meg, hogy mentőhelikopterként használják a Mókusokat, mert lakott terület felett veszélyes egy motorral repülni. A kétmotoros gépek esetén viszont, ha az egyik elromlik, a másikkal még ki lehet repülni a település légteréből, akár a bázisig el lehet jutni velük.
A 2012 októberében született EU-s direktíva leszögezi: egymotoros gépeket csak olyan területek felett lehet használni, ahol garantált, hogy egy esetleges kényszerleszállás nem okoz tragédiát. Magyarország a szabály bevezetésére idén októberig kapott haladékot. Információink szerint – ami egybevág a Blikk által kedden közöltekkel –, amennyiben a két Mókus nem szállhat már fel, a debreceni és szentesi bázis maradhat gép nélkül. Ahogy a lenti térképen is látható, ezzel az ország közel egyharmada maradna mentőhelikopter nélkül.
Megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), hogy valóban ki kell-e vonni a két gépet a használatból. A minisztérium egészségügyi államtitkársága elismerte, hogy októberben az egymotoros gépek leállnak, de határozottan leszögezte, a helikopterek pótlásáról októberig mindenképpen gondoskodni fognak. „A tárgyban hamarosan közbeszerzési eljárás indul annak érdekében, hogy a légimentés folyamatosságát továbbra is mindenhol biztosítsuk” – közölte az államtitkárság a hvg.hu-val.
Kérdés, hogy a választásokig hátralévő kevesebb mint egy hónapban kiírják-e a tendert. (A minisztérium ennél részletesebb választ későbbre ígért, amint megérkezik, természetesen közölni fogjuk – a szerk.) Ha nem, akkor az ügy kezelése a következő kabinetre marad, és a pályáztatás áthúzódhat a nyári hónapokra. Cikkünk megjelenése után kaptuk meg a Honvédelmi Minisztérium válaszát. Ebben a HM leszögezte, hogy a kormány továbbra is együtt kezeli a különféle (katonai, rendőrségi, mentési, terrorelhárítási) helikopter-beszerzéseket. A tárca előkészítette a tendert, amelyet "a parlamenti pártok közötti egyeztetés vitathatna majd meg az európai uniós közbeszerzési eljárás kiírását megelőzően". "Az elképzelések megvalósulása további kormányzati döntésektől függ, amelyeket már a 2014-es tavaszi választást követően megalakuló kormányzat lehetősége lesz, hogy meghozzon" - írta válaszlevelében a minisztérium.
„Ez nem egy Suzuki, amit megveszünk a sarki használtautó-kereskedésben” – mondta a hvg.hu-nak Túri Péter, a Magyar Légimentő Kft. 2011-ben menesztett vezetője. Szerinte egy-egy gép üzembe állítása legalább két hónap: fel kell szerelni őket, be kell vezetni a magyar nyilvántartásba (lajstromozni kell a légügyi hatóságnál, fel kell számozni, rá kell tenni a magyar felségjelet). Túri szerint dönteni kell a Mókusok sorsáról is, ráadásul a két régi francia gépre specializálódott 5-6 fős karbantartó személyzetet is át kell képezni.
Felborult gép, felborult tervek
„Én 2010 áprilisában tudtam meg egy konferencián, hogy milyen változás lesz az európai szabályozásban, amit közöltem is a feletteseimmel, a légimentőknél pedig elkezdődött a felkészülés a váltásra” – állította Túri, aki szerint már rég ki kellett volna írni a pályázatot, hiszen az egészségügyi kormányzat már legalább két éve tud az októberi határidőről.
Tavaly januárban az Országos Mentőszolgálat már kísérletet tett egy tartalékgép beszerzésére. A Magyar Közlönyben megjelent pályázati kiírás szerint 393 millió forintért két gázturbinás, használt helikoptert akartak venni, ám végül a tender eredménytelenül zárult. Az OMSZ korábbi vezetője, Mártai István 2012 végén még azt ígérte, 4 légibázist fel fognak újítani, és „a jelenlegi 8 mellé egy újabb mentőhelikoptert szereznének be”. Csakhogy Mártai bejelentésekor már nem működött a nyolcadik gép sem: Túri szerint az még 2009-ben felborult, a biztosító pedig 240 millió forintot fizetett érte a mentőszolgálatnak (részben ebből a pénzből írták ki a pályázatot tavaly).
Egy a légimentés gondjait ismerő, neve elhallgatását kérő forrás szerint a légimentők vezetője nemrég tárgyalt az osztrákokkal, hogy adjanak még két gépet Magyarországnak, ám időközben felismerték, nemzetközi közbeszerzés nélkül nem lehet problémát megoldani. Forrásaink szerint a pilóták is amellett lobbiztak, hogy az általuk kedvelt Eurocopterből szerezzenek be két darabot – akár használtan az osztrákoktól.
Botrány botrány hátán
Ha a Mókusok pótlását nem oldják meg, akkor komoly gondokat okozhat a két egymotoros gép nyugdíjazása. A 15 perces előírást ugyanis már most sem tudják minden esetben megoldani – éppen ezért tervezték korábban újabb bázisok kialakítását. Egy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tavaly készült tanulmány szerint „az északnyugati és északkeleti országrészben vannak még kritikus területek, ahová a menetidő több mint 15 perc”.
2010-ben abból lett botrány, hogy a pénzhiánnyal küszködő légimentők pluszbevételért betegszállítást vállaltak ügyeleti időben, de az is előfordult, hogy egy balesethez két gép vonult. A minisztérium vizsgálatot indított, de annak eredményét nem hozták nyilvánosságra, hónapokkal később viszont indoklás nélkül menesztették Túrit, aki azóta külföldön dolgozik a légimentésben.
Az állami tulajdonban lévő légimentő cég évek óta gondokkal küszködik. Januárban az okozott botrányt, hogy a társaság felkerült az adóvégrehajtás alatt álló cégek NAV-os listájára (márciusban már nem szerepeltek az adóhatóság adatbázisában, vélhetően kifizették a tartozásukat). Az elmúlt három évben háromszor cserélt vezetőt a légimentés élén az OMSZ – Túrit is beleértve a 2010-es kormányváltás óta négy ügyvezetőt emésztett fel a társaság.
Hende megcsúszott
A Honvédelmi Minisztérium (HM) – mely cikkünk megjelenéséig még nem válaszolt a kérdéseinkre – tavaly ősszel azt közölte a Népszabadsággal, hogy a mentőhelikoptereket együtt szerzik majd be a katonai és rendőrségi gépekkel, azaz egy nagy, közös tendert fog majd kiírni a kormány. A HM novemberben jelezte - cikkünk megjelenése után küldött levelében pedig újból megerősítette -, hogy „szakértői munkacsoportja felmérte az igényeket, egyeztetett a fegyveres társszervekkel, valamint az Országos Mentőszolgálattal. Tavaly még azt közölték a napilappal, hogy a kiírás télre csúszik, most viszont leszögezték, hogy a beszerzést már a következő kormány fogja levezényelni.
Ám a pályázatot azóta sem írták ki, a közel 100 milliárdos tételnek nincs nyoma a 2014-es költségvetésben. Pedig a Világgazdaság novemberben arról írt, a közös tendernek köszönhetően a magyar állam jelentős árengedményt tudna kiharcolni. A tavalyi bejelentés után az olasz Agusta Westland, az orosz MIL, az amerikai Sikorsky, a szintén amerikai Bell, a dél-koreai Korean Aerospace Industries és a francia-német Eurocopter (új nevén: Airbus Helicopter) is nagy érdeklődést mutat a beszerzés iránt.
A gyülekezés joga arról szól, hogy egy véleménycsoport megmutatja magát köztéren a köznek: „Itt vagyunk, ezt gondoljuk, ilyenek vagyunk, ezt akarjuk!” Aki ezt nem teheti meg, az az önkifejezés, a közéletben való részvétel alapvető jogától van megfosztva.
A minisztérium sem tagadta, hogy nagykövetségeknek is levelet írt a Pride betiltásáról.
A SpaceX egy dinamikus felületen közvetíti, merre jár a Dragon űrhajó.
A párt fővárosi frakciója hajlandó részt venni a hétfői közgyűlésen, de kérnek is cserébe.
