Még néhány napig lesz biztosan munkája és jövedelme azoknak a közmunkásoknak, akik a talajt egyengetik az ózdi Sárli-telepen. Április 30-án azonban véget ér az úgynevezett téli közfoglalkoztatás, így az itt dolgozó munkásoknak – köztük az 51 éves Attilának, aki két éve, egy műtét miatt vesztette el a munkáját – fogalmuk sincs, bekerülhetnek-e egy következő programba. Ezen múlik, hogy megmarad-e jelenleg havi 50 640 forintos jövedelmük.

Bár a legutolsó hivatalos adatok alapján még viszonylag jól mutat a foglalkoztatási és munkanélküli statisztika, ez részben pont annak köszönhető, hogy a Központi Statisztikai Hivatal és a Nemzeti Munkaügyi Hivatal szakértői a közmunkásokat is beleszámolták az állással rendelkezők közé. Azokat is, akik a téli közfoglalkoztatási program keretében négy hónapot iskolapadban töltöttek, majd egy hónapig dolgoztak.

Közmunkások Ózdon

Kovács István

A nehéz helyzetű településeken már tartottak attól, hogy az országgyűlési választások után jelentősen csökkentik majd a közmunkások számát. A hvg.hu által megkérdezett polgármesterek levelet is kaptak, amelyben tájékoztatták őket: az ezután induló közmunkaprogramokban a már korábban egyeztetett létszámnál kevesebbre pályázzanak. Május elejétől emiatt jelentősen nőhet az állástalanok, ezért a segélyezésre szorulók száma, a közfoglalkoztatásból kiesettek sorsa pedig egyelőre bizonytalan.

Igaz, a közfoglalkoztatást szervező Belügyminisztérium (BM) makacsul állítja, hogy nem csökken a közmunkások száma (lásd erről keretes írásunkat). A hvg.hu-nak viszont több településvezető is arról beszélt, fogalmuk sincsen, hogyan adnak majd munkát, megélhetést a jelenleg futó téli programból kikerülőknek. Akinek ugyanis nincs legalább 360 ledolgozott napja, az álláskeresési járadékra sem lesz jogosult, legfeljebb havi 22 800 forint szociális segélyben részesülhet.

Borsodban például rögtön a választások másnapján, április 7-én megérkezett az önkormányzati hivatalokba a levél, hogy felejtsék el a korábban tervezett közmunkáslétszámot, és írják át a közmunkapályázatokat. Járdánházán mintegy 300 munkanélküli van, az önkormányzat közülük 162 embert szeretett volna bevonni a programokba. Többszöri módosítás után kiderült, hogy mindössze 64 főre nyújthatják be pályázatukat, miközben május 1-től 146 fő esik ki a téli közfoglalkoztatásból. Nekik Kovács Gábor polgármester mindössze annyit tudott mondani: kapott ígéretet hosszú távú közfoglalkoztatásra, de hogy hány főre és mikortól, arról még nem tájékoztatták.

Az 525 lelkes Hét polgármestere, Bende György sem érti a gyors változtatást. Májustól 41 fővel tervezték a közmunkát, majd végül az öt hónap időtartamú, úgynevezett sajátos értékteremtő program pályázatán 12 főre nyertek támogatást. Bendét az bosszantja, hogy bár november elejétől kezdve tervezték az idei évet, ám ilyen létszámmal nem tudják majd elvégezni az ütemezett munkát. E mellett egészen 2015 februárjáig 28 fővel fut a mezőgazdasági program, ahhoz egyelőre nem nyúltak hozzá.

Közmunkások Mátraverebélyen

Kovács István

Információnk szerint Ózd térségében április 30-tól ezer főnél többen kerülnek ismét a munkaügyi központ nyilvántartásába. Megkérdeztük a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivataltól, hogyan változik a következő hetekben a közfoglalkoztatotti létszám a megyében, de azt válaszolták, hogy a keret tervezése még folyamatban van. Ennek ellentmond a megkérdezett polgármesterek állítása, akikkel pontosan közölték, hány fővel adhatják be pályázatukat.

A Nógrád megyei Mátraverebély a leghátrányosabb helyzetű kistérségek egyikében található, ezért ebben az évben is élhet az úgynevezett Start-közfoglalkoztatás kínálta lehetőséggel. Ennek lényege, hogy száz százalékban finanszírozzák a béreket és járulékokat, és van lehetőség dologi kiadások fedezésére is. A kétezer lakosú Mátraverebélyen tavaly évközben átlagosan 130 főt foglalkoztattak, télen a létszám elérte a 160 főt, május 1-től viszont egyelőre csak 40 fő dolgozhat, majd május 15-től további 33 fő az úgynevezett értékteremtő programban. Seres Mária polgármester szerint idén is lesz akkora közmunkáslétszám, mint tavaly, de rövidebbek lesznek a programok. Mint mondta, kifejezetten kellemetlen, hogy nem tud mit mondani azoknak, akiknek most szűnik meg a munkaviszonya.

Seres két, közmunkával kapcsolatos problémát is felvetett. Egyfelől a szervezés az önkormányzatra, illetve annak hivatalára hárul, de ennek finanszírozása nem megoldott, nincs rá külön ember. Másrészt a közmunkások béréből a Magyar Államkincstár letiltja az esetleges köztartozásokat, legfeljebb a fizetés felét. A levonás jogos, de így a kapott pénz nem elegendő ahhoz, hogy legalább átmenetileg kicsit egyenesbe jöjjön egy-egy család – mondja Seres Mária, aki szerint a morálon is megmutatkozik, ha valaki nem látja értelmét a munkának.

Ebben a térségben nem lehet munkaerőpiacról beszélni – mondta a hvg.hu-nak Seres Mária, aki szerint a piaci munkavállalásra csak az emberek töredékének van lehetősége. Talán ha a tömegközlekedési eszközökön kedvezményt kapnának a munkába járók, az segíthetné a munkaerő-mobilitást, hiszen 100 kilométerre vannak a fővárostól. Régen sokan ingáztak, de most 71 200 forint a teljes áron vásárolt busz- vagy vasúti bérlet, ennyit nem tudnak kifizetni. Marad a közmunkapiacra bekerülés, mint egyetlen hivatalos munkahely.

Közmunkások Mátraverebélyen

Kovács István

Megoldás legfeljebb a mezőgazdaság lehet. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunmadarason például mintegy 1100 munkanélküli szerepel a nyilvántartásban, közülük 120 fő került be a téli közfoglalkoztatási programba, nekik ezekben a napokban jár le a szerződésük, és kerülnek vissza az ellátórendszerbe. Viszont 320 főre nyertek támogatást, így 100 hektár önkormányzati szántón és 60 hektár legelőn gazdálkodhatnak – mondta Tolnai Zoltán, a Településellátó Szolgálat vezetője. Terveik szerint belefognak a Kunságra jellemző birkatenyésztésbe, egy pályázat révén 51 tenyészállatot kaptak, azokat fogják szaporítani.

Márki Sándor polgármester szerint nem lenne szabad a pályázatokon ugyanolyan feltételeket szabni a halmozottan hátrányos helyzetű településeknek, mint a jobb helyzetben lévőknek. Például meg kellene határozni, hogy települések munkanélküli népességének azonos százaléka legyen bevonható egy-egy munkaprogramba. Ezzel elkerülhető lenne, hogy az egyik településen 100 főből 90, míg a másikon ezerből 300-400 lehet a közmunkás, mert így nem egyenlő a teherviselés, hiszen utóbbi esetben a nagyobb hányad még mindig segélyezett – ami további leszakadást jelent, nem pedig felzárkózást.