szerző:
MLF
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nehéz helyzetbe hozta az MSZP-t az elnökség vasárnapi akciója. Mesterházy Attila előtt volt egy másik, könnyebben járható út is, de a pártelnök nem ezt választotta. Megnéztük, mivel jár a párt szabályai szerint, ha a vezetőség felajánlja a lemondását. Még ha bukik is Mesterházy, fennáll a kockázata annak, hogy a párt „kétfejű” lesz.

Többismeretlenes, megoldhatatlannak tűnő egyenletet adott fel házi feladatként vasárnap éjszaka az MSZP-nek Mesterházy Attila és csapata. Az európai parlamenti választáson 10,9 százalékkal a harmadik helyen végzett párt országos elnöksége testületileg felajánlotta a lemondását az országos választmánynak, arra hivatkozva, hogy a rossz eredmény miatt „le kell vonni a konzekvenciát”.

Csakhogy az MSZP alapszabálya olyan eljárást ír elő az elnökség lemondása esetén, amely komoly kockázatokkal jár az októberi önkormányzati választás előtt. Ha a választmány elfogadja az elnökség lemondását, akkor az MSZP hónapokra lebénulhat kockáztatva, hogy a helyhatósági választások előtt nem lesz, aki a megerősödött Demokratikus Koalícióval és az Együtt-PM-mel, esetleg más pártokkal, szervezetekkel tárgyaljon.

A jövőjüket kockáztatják

Az MSZP belső szabályzata szerint kétévente rendes tisztújító kongresszust kell összehívni, de országgyűlési választások évében csakis a választás után van rá lehetőség. A rendes tisztújítás a szocialistáknál elhúzódó folyamat, a helyi szervezetek tisztújítását követően – felmenő rendszerben – ugyanis a területi szervezetekben is tisztújítást kell tartani. Meg kell választani tehát a helyi, megyei, budapesti szervezetek vezetőit, továbbá a kongresszusi küldötteket, akik a párt tisztségviselőit, így elnökét és az elnökség tagjait megválasztják.

Mesterházy bejelenti: felajánlják a lemondásukat
Stiller Ákos

A párt országos választmánya korábban úgy döntött, hogy csak az idei harmadik voksolás, az önkormányzati választás után tartanak tisztújítást, hogy a folyamat ne akadályozza a felkészülést, a kampányt. Ezt az országgyűlési szavazás után, április 12-én tartott választmány is tudomásul vette.

Most új helyzet állt elő azzal, hogy a teljes elnökség felajánlotta a lemondását. Csakhogy a rendkívüli kongresszus összehívásához a választmány kétharmadának támogatása szükséges. Ha meg is van a kétharmad, akkor az alapszabály szerint teljes, felmenő rendszerű tisztújítás kell tartani – ahogy a rendes tisztújítás alkalmával is –, így a folyamat akár 90 napig is elhúzódhat.

A választmány többségét, 100 főt a budapesti, megyei szervezetek delegálják, közülük nagyon sokan párton belül vezető tisztséget töltenek be, esetleg az önkormányzatokban tevékenykednek. Tehát a tisztújítással saját párton belüli posztjukat kockáztatják, az önkormányzati választási kampány felforgatásával pedig jövőjüket veszélyeztetik.

Betonba öntve

Ezt a nehéz helyzetet Mesterházy feloldathatta volna, ha a pártelnök egyedül mond le. Ugyanis az alapszabály szerint csakis ebben az esetben lehet olyan rendkívüli kongresszust összehívni, melyet nem előz meg teljes tisztújítás, nem kell 90 napig a vezetők megválasztásával pepecselni. Ebben az esetben összehívnák a 2012-ben megválasztott küldötteket, akik döntenének az új elnök személyéről.

Csakhogy ebben az esetben az alapszabály szerint az országos elnökség határozhatja meg a kongresszus játékszabályait. Mint korábban megírtuk, Mesterházy nagyrészt az általa felemelt fiatal politikusokkal vette magát körbe az elnökségben és a frakcióban is, az idősebb – pártelnökkel szemben kritikus – politikusok nagy része kiesett a parlamentből, már rég nem tagjai az elnökségnek. (Mesterházy a 2012-es tisztújításon szólította fel őket, hogy „lépjenek eggyel hátrébb”.)

Ha Mesterházy egyedül mondott volna le, akkor a kongresszus által megválasztandó új elnök megörökölte volna az ő elnökségét, tehát igazodnia kellett volna Mesterházy csapatához. „Az elnökség vasárnapi döntése legfeljebb politikailag értelmezhető, egyfajta szimbolikus, felelősségfelvállaló döntés, de az alapszabály felől nézve a választmányra és a tagságra hárítja át a felelősséget és a kockázatot” – mondta a párt egyik neve elhallgatását kérő vezető politikusa.

Unortodox módszer?

Ezért vetette fel Lendvai Ildikó hétfői Facebook-bejegyzésében, hogy alkalmazzanak „unortodox” módszert: egy rendkívüli kongresszus változtasson az alapszabályon, majd meghatározott időre bízzanak meg egy átmeneti vezetést.

A 2013-as MSZP-kongresszus - nehéz döntés vár a pártra
Dudás Szabolcs

Az alapszabály módosítása viszont nem könnyű, ugyanis ehhez a jelen lévő küldöttek kétharmadának szavazata szükséges. Ráadásul a kongresszusi küldöttek közel egyharmadát a zömében Mesterházyhoz húzó országgyűlési, EP-képviselők, illetve a vele tartó országos tisztviselők alkotják, tehát a pártelnök további küldöttek meggyőzésével elérheti, hogy Lendvai ötletét megtorpedózzák. Az alapszabály legutóbbi, 2011-es átírását a pártban egyébként a Mesterházy bizalmasának tartott Harangozó Tamás irányította.

A korábbi pártelnök számolt is azzal, hogy a választmány „most is csapdába került”. „Ha elfogadja az elnökség lemondását, szabályaink szerint ki kell írni az alulról felfele történő, teljes tisztújítást, ami nálunk kb. 3 hónap. Ha az önkormányzati választások miatt ettől megijed, nem fogadja el a lemondást, a süket és vak párt képét mutatjuk, a majdnem vagy egészen halottét” – figyelmezetett Lendvai.

A hvg.hu-nak már vasárnap éjszaka több MSZP-s politikus azt valószínűsítette, hogy Mesterházy valójában nem is akar lemondani, csak a vereség után taktikázik. (Arról, hogy a szervezet milyen lelkiállapotban van, mire lehet számítani, itt olvashat.) Ugyanakkor hétfőn a párt több vezető politikusa – Lendvai mellett Hiller István és Szanyi Tibor – is arról beszélt, hogy szombaton a választmány számításaik szerint elfogadja Mesterházyék lemondását.

A párt egyik vezető budapesti politikusa a hvg.hu-nak azt mondta, ha le is váltják az elnökséget, Mesterházy frakcióvezető marad, így megvan a kockázata annak, hogy az MSZP „kétfejűvé” válik. A politikus szerint legutóbb az SZDSZ-ben kialakult hasonló helyzet (Fodor Gábor pártelnök, Kóka János frakcióvezető – a szerk.) a liberális párt összeomlásához vezetett.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Itthon

"Szombaton a választmány biztosan elzavarja Attilát"

A vasárnapi csúfos vereség után a szocialista párt „lélektanilag” készen áll leváltani Mesterházy Attilát és csapatát, ám a váltáshoz szükséges ellenjelölt még mindig nincs meg, a jelenlegi pártelnök szorosan a kezében tartja a gyeplőt – állítják a hvg.hu forrásai. Ráadásul a még mindig jelentős tagsággal rendelkező budapesti szervezet Molnár Zsolt lemondásával szétesett. Hiába is váltják Mesterházyt, frakcióvezetőként ő marad az MSZP egyik legbefolyásosabb politikusa.