szerző:
Stemler Miklós
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Furcsán sikerült a Belügyminisztériumnak decemberben szétosztania a rendkívüli önkormányzati támogatásokat, amelyekből több ellenzéki vezetésű település feltűnően kismértékben részesült. Salgótarján például az igényelt összeg tizedét, Ózd, Kalocsa vagy Szigetvár az ötödét kapta, miközben hasonló lélekszámú és adottságú fideszes városok lényegesen jobban szerepeltek.

1175 önkormányzat örülhetett idén a korai karácsonyi ajándéknak, miután a Belügyminisztérium 12 milliárd 158 millió forint osztott ki köztük december elején. Más kérdés, hogy az ajándék elsődleges célja a tűzoltás volt, hiszen a támogatás alapjául szolgáló rendelet szerint a juttatást az önkormányzatok működőképességének megőrzéséhez, illetve a feladatellátást veszélyeztető helyzet elhárításához lehetett igényelni.

A legnagyobb bajban a jelek szerint Pécs önkormányzata volt, amely egymagában a keretösszeg több mint 10 százalékát, 1,362 milliárd forintot kapott, ám lakosságszámra vetítve még ennél is jobban járt a 24 ezer fős, szintén fideszes Komló, amely kerek 300 milliós támogatásban részesült. Akadtak olyan települések is azonban, amelyek nehéz költségvetési helyzetük ellenére a kért összeg töredékében részesültek; ezek jellemzően nem kormánypárti vezetésűek.

Óvodásokra nem jut pénz, a kormányülés helyszínére igen

A pénzek elvileg nem találomra lettek kiszórva, az igénylő önkormányzatoknak minden esetben kifizetetlen, az alapvető működésével szorosan összefüggő számlákkal kellett igazolni igényük jogosságát. Az ország egyik legszegényebb járásának központja, Sellye például az óvodások étkeztetésének kifizetetlen számláira igényelt 22 milliót, amelynek nem egészen 20 százalékát, 4,1 millió forintot kapott meg, mondta a hvg.hu-nak Nagy Attila szocialista polgármester.

Kihelyezett kormányülés Kémesen
©

A 2700 lakosú járásközponttal szemben a szintén az Ormánságban található, 476 fős Kémes bőkezűen részesült a rendkívüli támogatásból, több mint 16 millió forintot kapott. A kisfalvat több ciklus óta Szolykóné Pfeifer Gabriella (Fidesz–KDNP) vezeti, tavaly pedig az megtiszteltetés érte, hogy egy kihelyezett kormányülés helyszíne lehetett; mindezt Tiffán Zsolt kormánymegbízott akkor egész Baranya történelmi sikerének nevezte egy fizetett cikkben.

Kémes az általa igényelt összeg egészét megkapta Szolykóné Pfeifer Gabriella elmondása alapján, és erre nagy szüksége is volt, teszi hozzá a polgármester, hiszen a falunak egyáltalán nincs bevétele, és így intézményei fenntartására is csak a rendkívüli támogatás révén képes. Kémes számára az az út sem járható, hogy helyi adókat vessen ki, hiszen az itt élők képtelenek lennének ezeket megfizetni. A sellyei és a kémesi támogatás közötti látványos különbség a faluvezető szerint nem a pártpolitikai alapú megkülönböztetés: szerinte Sellye számíthat legalább a helyi vállalkozásokból befolyó bevételekre, míg Kémes semmire. Furcsa mód Nagy Attila sellyei polgármester lényegesen kevésbé látja pozitívan települése helyzetét.

Vannak együttműködőbbek
Kormánypárti politikusok, így például Kósa Lajos, röviddel az önkormányzati választások előtt arról beszéltek egy sajtótájékoztatón, hogy október 12-én a magyaroknak olyan embert kellene választaniuk maguknak polgármesternek, akik együttműködőek, mert a kormány az önkormányzatok bevonásával akarja végrehajtani gazdaságfejlesztési programját. Márpedig, mint Kósa mondta, az európai fejlesztési források 60 százalékát kis- és középvállalkozások támogatására fordítják, amihez elengedhetetlen az önkormányzatok működése. Választási szórólapon ennél is nyíltabban fogalmaztak: „fontos, hogy a választások után olyan emberek kerüljenek az önkormányzatba, akik együtt akarnak, és ami még fontosabb, együtt tudnak dolgozni a Fidesz-kormánnyal és a Fidesz-többség vezette megyei önkormányzattal”.

Harkány jól döntött, Szigetvár kevésbé

Lakosságarányosan még Kémesnél is jobban járt Harkány, hiszen a 4100 fős fürdőváros 160 milliós rendkívüli támogatásban részesült Baranyában, azaz 40 ezer forint jutott minden helyi lakosra. Itt persze akár egy ígéret betartásáról is beszélhetünk, hiszen Tiffán Zsolt már tavasszal megígérte a harkányiaknak, hogy amennyiben leváltják az „idegenlelkű” független polgármestert, úgy minden segítséget megad a településnek, a harkányiak pedig október 12-én teljesítették a feladatot.

A szigetvári választók kevésbé voltak belátóak, hiszen mint arról beszámoltunk, a Fidesz országos szinten is itt szenvedte el egyik legnagyobb vereségét, a várost 2010 óta vezető fideszes Kolovics János csupán a harmadik helyre futott be a polgármesterjelöltek közül – ehhez persze a helyi jobboldal megosztottságára is szükség volt.

Akár ezért, akár másért, az október közepe óta ellenzéki vezetés alatt álló 10 700 lakosú városnak szűk 45 millió forinttal kellett megelégednie, ami az eredeti igény mintegy 20 százaléka, hasonlóan a szocialista vezetésű Sellyéhez. Más kérdés, hogy a szigetvári önkormányzat nem feltétlenül önhibájából került nehéz helyzetbe, hiszen a első három negyedév költségvetési részteljesítéseiben bőven akadtak elszállt tételek. Az eredetileg előirányzott kommunikációs keret 865 százalékát sikerült például elkölteni ebben az időszakban, de reklám- és propagandacélú költésre is az erre elkülönített összeg 450 százaléka jutott. Igazán azonban a rendkívüli segélyek szaladtak el, amelyekre a 2013-as összeg 752 százalékát, 30,8 millió forintot költötte a volt városvezetés.

A frissen hivatalba lépett szocialista támogatottságú polgármester október végén azzal szembesült, hogy sokaknak csupán szóbeli ígéret jut pénz helyett. Az eredetileg igényelt összeg töredéke így nem sokat segít a nyugat-baranyai városon, és emögött Berkecz Balázs, az Együtt elnökségi tagja szándékosságot rejt: szerinte a cél az új, ellenzéki városvezetés ellehetetlenítése.

Az adósság pártfüggetlen

Nem csupán Baranyában, hanem az egész országban találhatóak első pillantásra meghökkentő támogatási összegek. A Békés megyei, 488 fős Pusztaottlaka például kerek 50 milliós támogatásban részesült – a falu az itt található román ortodox templom mellett leginkább arról nevezetes, hogy polgármestere a Fidesz Békés megyei erős embere, Simonka György.

Nógrád megyeszékhelye, a 36 ezres Salgótarján úgy kapott 10 millió forinttal többet, hogy a város vezetése 600 milliós igényt nyújtott be. Salgótarjánban októberben váltotta a szocialista Dóra Ottó a korábbi fideszes polgármestert, Székyné Sztrémi Melindát, aki két cikluson át irányította a várost.

Putnok - a városi uszoda alapkőletétele
©

Borsod második legnagyobb városában, a 34 ezres Ózdon különösen a szociális kiadások apasztják a város büdzséjét, ezért pályáztak meg novemberben 97 millió forintot a belügyminiszter rendkívüli önkormányzati támogatásából. Végül 25 milliót kaptak, ami nemcsak a település gazdasági helyzetéhez képest tűnik alacsonynak. Elég csak összehasonlításként a 8 ezres lélekszámú Putnok 24 millióját, vagy a 16 ezres Mezőkövesd 68 millióját figyelembe venni. Igaz, utóbbi két városnak fideszes a polgármestere, míg Ózdnak október óta jobbikos. (Érdemes megemlíteni, hogy a nagyságrendekkel kisebb települések közül is Romhány 25 milliós, Diósjenő pedig 30 milliós támogatásban részesült – itt szintén fideszes politikusok regnálnak.)

Még feltűnőbb a Bács-Kiskun megyei, 1700 fős Miske 229 milliós támogatása, ám a település fideszes polgármestere, Illés Attila szerint a látszat csal. A község a közeli Drágszéllel együtt még 2004-ben vágott bele egy kötelező víziközmű-beruházásba alapítványi háttérrel, mondta a polgármester, ám a 2008-ban kitört gazdasági válság kirúgta a projekt pénzügyi lábait, és a víziközmű-társaság több százmilliós adóssága miatt az önkormányzat számlájára is inkasszó került.

„Lobbiztunk, amerre csak tudtunk” – fogalmaz Illés Attila, aki szerint a döntés nem pártpolitikai alapon született. A falu nem részesült a korábbi adósságkonszolidációban, mivel akkor az adósság még a víziközmű-társaságot terhelte, így az utolsó utáni pillanatban került sor a helyzet rendezésére. A polgármester amondó, hogy nem kell a falutól senkinek sem irigyelnie ezt a pénzt, hiszen az teljes egészében az adósság visszafizetésére megy el, fejlesztésre nem jut belőle.

Egyedi döntések születtek

A Bács-Kiskun megyei Kalocsát október 12-én bukta a Fidesz, a város pedig decemberben elvesztette az eredetileg 150 millió feletti támogatási igény 80 százalékát, így 24,5 millió forinttal kellett megelégedniük. Bálint József, az új független polgármester pedig megkeresésünkre hangsúlyozta, az államkincstár által is elismert igényt még a korábbi „baráti” vezetés nyújtotta be.

A polgármester szerint előzetesen több ígéretet is kaptak arra, hogy ha nem is a teljes összeget, de annak jelentős részét megkapják; mint mondja, ő már a felével elégedett lett volna. A végül megítélt 24,5 millióval viszont nem sokra mennek, saját erőből kell lenullázniuk a település folyószámlahitelét annak érdekében, hogy azt jövőre újra igénybe vehessék.

A Belügyminisztérium sajtószolgálata arra hívta fel a hvg.hu figyelmét a támogatási keret szétosztásának módszertanát firtató kérdésünkre, hogy az „egy-egy önkormányzat számára megítélt támogatás nem egyenesen arányos a település lakosságszámával, hiszen az önkormányzatok kérelmeiben szereplő egyedi indokok alapján jelentős különbségek alakulhatnak ki a megítélt támogatás összegében közel azonos lakosságszámú települések között”.

Már csak az a kérdés, hogy mely települések egyedi indokai estek jobban latba.

(A cikk megírásában közreműködött Kovács István.