A kárpátaljai születésű Dani nyáron települt át. A magyar állampolgársága még csak pár hónapos volt, amikor a szabadsága alatt a kollégái értesítették, „jó, ha tudja, a katonai behívója megérkezett a munkahelyére”. Még aznap átjött a nemrégiben kapott magyar útlevelével. Azóta Budapesten dolgozik, „van hol laknom, van mit ennem, jól érzem magam”, mondja. Ugyanakkor azt is elárulta, hogy távozása óta már keresték a hatóságok, az ünnepekre magyar állampolgárként magyar okmánnyal látogatott haza.

Dani – akinek a nevét a beazonosíthatóság elkerülése érdekében megváltoztattuk – azért menekült el a sorozás elől, mert nem tartja igazságosnak, hogy míg kárpátaljai fiatalokat soroznak be, addig hadköteles kelet-ukrajnai férfiak menekültstátuszt kérnek az ország legnyugatibb részén. Egyébként ő szerencsésnek mondja magát, mert amikor 2011-ben sorkatonai szolgálatot teljesített a Krím-félszigeten, egy év után felajánlották neki, hogy folytassa hivatásosként a haditengerészetnél. Az ajánlatot azonban visszautasította, amit most visszanézve különösen jó döntésnek értékelt.

A kelet-ukrajnai hadművelet övezetébe induló kárpátaljai rohamrendőrök

MTI / Nemes János

A szintén neve megváltoztatását kérő Tibi nyáron diplomázott az Ungvári Nemzeti Egyetemen. Február óta minden hónapban kapott behívót, de amíg egyetemre járt, iskolalátogatatási igazolással mentesülhetett a sorozás alól. Neki is megvolt az állampolgársága, rokoni segítséggel került Budapestre, ahol most egy szervizben dolgozik. Bár korábban azt tervezte, kivándorol Nagy-Britanniába, ő is azt tette, mint mindenki, akinek volt magyar útlevele: átjött a határon. Egy volt évfolyamtársa, aki néhány hónappal korábban végzett, mint ő, a nyáron elesett a harcokban. Ez is olyan figyelmeztető jel volt, amiből mindenki értett a környezetében.

Tibi szerint a konfliktusban naponta akár 40-en is meghalnak, igaz, a legrosszabb helyzet talán ott van, ahol nincsenek is fegyveres harcok. Az oroszok által elfoglalt Krímben nem működik az ivóvízellátás, miután az ukrán területen folyó Dnyeper-ágat elzárták, ahonnan addig a vízutánpótlás származott. A háborúra Ukrajnának köztudottan nincs pénze, de az talán kevésbé ismert, hogy Kárpátalján gyűjtést rendeztek a katonák bakancsaira és takaróira, az állam pedig levélben kérte a családokat, hogy fizessék ki katonáskodó gyermekük ellátmányát.

Mindenki, aki mozog

A sorkötelezettséget 2013 őszén Viktor Janukovics akkori köztársasági elnök megszüntette, amit egy év múlva utódja, a májusban megválasztott Petro Porosenko kénytelen volt gyors ütemben visszaállítani: időközben ugyanis a Krím-félszigetet annektálták az oroszok, továbbá fegyveres konfliktusok alakultak ki az Oroszországgal határos Luhanszk és Donyeck megyében, ahol illegitimnek tekinthető népszavazásokat követően szintén kikiáltották a független népköztársaságot.

MTI / EPA / Alekszej Furman

Ukrajnában nemcsak a sorkötelezettség felső korhatárát emelték meg 27 évre, bevezetve, hogy a sorkötelezetteket pár hónapos kiképzés után rögtön a háborús területekre küldhetik, hanem teljes mozgósítást is elrendeltek a már kiképzettek körében. A mozgósításnak 4 szintje van. Először a katonai szolgálatot teljesített, kiképzett, de már leszerelt férfiakat hívták be, közlegényeket 40, illetve tiszteket 45 éves korig. Márciusban ezt a korhatárt közlegények és tisztek esetében is 60 évre emelték. Júliusban aztán már minden 50 év alatti férfinak megküldték a behívót. Érintett ez mindenkit, aki egészségileg, szellemileg alkalmas, illetve a hadsereg szempontjából használható szakmai készségekkel bír, például sofőr vagy orvos.

A mozgósítás ilyen szintű kiterjesztése Kárpátalja-szerte heves tiltakozásokat váltott ki, több településen vasvillákkal és kapákkal felfegyverzett nők akadályozták meg a behívók kézbesítését. A behívás alól csak a 9 osztálynál kevesebbel rendelkezők, a három kiskorú gyereket nevelők, a felsőoktatásban dolgozók, a kórházi ellátásban részesülők és a politikai képviselők mentesültek eddig. A negyedik hullámban azonban már mindenkit mozgósíthatnak, nincsen kizáró ok.

Nincs migrációs hullám – pedig...

Az ENSZ december közepi jelentése szerint 4634-en haltak meg eddig az orosz-ukrán konfliktusnak köszönhetően. A fegyveres harcok a Krím elszakítása óta a luhanszki és a donyecki területekre összpontosultak, a válság kulcsfontosságú mozzanata egy maláj személyszállító gép júliusi katasztrófája volt, melyet oroszpárti szakadárok lőttek le egy légvédelmi rakétával. A tragédia megakasztotta az állítólagos orosz-német háttértárgyalásokat, és megerősítette az atlanti országok szigorú embargós politikáját Oroszországgal szemben.

Bár hivatalosan nem áll háborúban Ukrajna, az általános mozgósítást tekintve gyakorlatilag olyan, mintha hadban állna. December eleje óta Ukrajna egyoldalú tűzszünetet rendelt el, a napokban pedig Minszkben tárgyalnak békekötésről a szeparatisták, az ukrán és az orosz állam, illetve az EBESZ képviselői. A harcoknak eddig két magyar áldozata van, egy 19 és egy 27 éves beregszászi férfi. Sok fiatal, ahogy megkapta a behívót, Danihoz és Tibihez hasonlóan külföldre menekült.

A kárpátaljai lövészdandár katonáinak visszatérése

MTI / Nemes János

Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kérdésünkre elmondta, hogy a konfliktus kirobbanása óta a kormány kiemelt figyelmet fordít Ukrajnára, illetve a kárpátaljai magyarság érdekeire. Martonyi János és Navracsics Tibor volt külügyminiszterek, Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke, korábbi külügyminisztériumi államtitkár, valamint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is tárgyalt az ukrán féllel, amely biztosította a magyar kormányt arról, hogy nem történtek etnikai sorozások Kárpátalján. Az államtitkár kérdésünkre közölte, az ukrán-orosz konfliktus miatt nem észlelhető, hogy megnőtt volna a Magyarországra irányuló migráció. Ugyanakkor forrásaink szerint nemcsak a magyarok körében nagy az ellenállás a behívások hírére: ukrán nemzetiségű behívottak is nagy számban dezertálnak, „annak ellenére, hogy kőkemény ukrán nacionalisták”. Az ukrán hadsereg állapotára vonatkozó információk sem kedveznek az általános mozgósításnak: az embereknek az a meggyőződésük, hogy az ukrán hadsereg nem olyan felszereltségű, hogy meg tudná védeni az országot, és ezért nem is túl hatékony a mozgósítás.

Újabb sorozások

Ha sürgősen nem konszolidálódik a fegyveres konfliktus, januárban tovább súlyosbodhat az ukrán belpolitikai helyzet, miután a kormány a közkiadások 25 százalékos csökkentését jelentette be, egyebek mellett a jelenleg minden pénzbeli juttatást sújtó 1,5 százalékos hadiadó emeléséről is röppentek föl hírek. Az is a feszültségeket fokozza, hogy emelik a nyugdíjkorhatárt, 11-ről 9-re csökkentik a kötelezően elvégzendő osztályok számát, és megszüntetik az iskolabezárási moratóriumot. Január 20-án újabb sorozási hullám kezdődhet: a végrehajtására az eddigi 45 nap helyett már 90 nap áll majd rendelkezésre, ami a remények szerint növeli a sorozás hatékonyságát.