Soós Attila, a Fidesz miskolci önkormányzati képviselője egy évvel ezelőtt sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a miskolci "gettók és nyomortelepek" felszámolását tervezi a városi közgyűlés Fidesz-KDNP-frakciója. Az a cél, hogy biztonságosabb, élhetőbb legyen a borsodi megyeszékhely, a város "szégyenfoltjai, a gettók, nyomortelepek" megszűnjenek - fogalmazott. A várospolitikus akkor azt is elmondta: akik hajlandók elhagyni a tartós lakhatásra, gyermeknevelésre alkalmatlan házakat, és a város közigazgatási határán túli településeken vesznek új, magasabb komfortfokozatú ingatlant, azok támogatását javasolják a közgyűlésnek. Az ezt tartalmazó előterjesztést a közgyűlés többségi szavazattal fogadta el 2014 májusában.

A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) az önkormányzat szerinte diszkriminatív határozata miatt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalhoz fordult. A törvényességi felügyeletet ellátó kormányhivatal ezután az önkormányzattól azt kérte, hogy vizsgálja felül és módosítsa a rendeletet. A miskolci önkormányzat viszont december 18-án úgy döntött, hogy nem enged, és elutasította az indítványt.

A kormányhivatal ezért a Kúria elé vitte az ügyet, amelynek Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy "Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a lakások bérletéről szóló 25/2006. (VII. 12.) önkormányzati rendelet 23. § (3) bekezdése törvénysértő, ezért azt megsemmisíti". A határozat szerint "törvénysértő az az önkormányzati szabályozás, amely a lakásbérleti jogviszony térítési díj ellenében történő megszüntetését ahhoz köti, hogy a bérlő a település közigazgatási területén kívülre költözzön". A Kúria döntését a miskolci önkormányzat tudomásul veszi, és a rendeletet ezen passzusait törli - tájékoztatta Koczák Szilvia, a polgármesteri hivatal szóvivője csütörtökön az MTI-t.

A Fidesz-KDNP miskolci képviselőcsoportja azt közölte az MTI-vel: "a Jobbik annak idején a parlamentben és a városi közgyűlésben egyaránt akadályozta a nyomortelep-felszámolási programot és a fészekrakó ügy megszüntetésének a gyorsítását is." A Jobbik képviselőinek emiatt hónapok óta tartó, folyamatos magyarázkodási kényszerük, alig-alig palástolt lelkiismeret furdalásuk van - írták. Hozzátették: "az önmagát kereső párt most egy olyan Kúria döntésből próbál politikai hasznot húzni, amely döntés egyébként semmilyen hatással nem lesz majd a miskolci nyomortelep-felszámolási programra."

A közgyűlésben ellenzékben lévő MSZP és Jobbik is közleményt juttatott el az MTI-hez. A szocialista képviselőcsoport szerint a Kúria döntése bebizonyította, hogy igaza volt az MSZP-nek akkor, amikor "undorító hecckampánynak minősítette a miskolci nyomorexportot". Minden, a jogban kicsit is jártas ember tudja ugyanis, hogy civilizált országban nem lehet senkinek sem előírni, hogy hová ne költözzön - tartalmazza a közlemény. Arra is kitérnek, hogy "lehetetlen volt ez a jogszabály", amit jól jelez: egyetlen család vállalta, hogy a lelépési pénzért elköltözik a városból.

Az MSZP helyi szervezete ugyanakkor elismeri: a "nyomortelepeket fel kell számolni, ezt épeszű ember nem vitatja, viszont csakis törvényes keretek között."

Jakab Péter, a Jobbik miskolci önkormányzati frakcióvezetője szerint "még el sem kezdődött, véget is ért a telepfelszámolás". Közölte: a Fidesz az elmúlt egy évben arra építette a telepfelszámolást, hogy a falvakból korábban Miskolcra költöző renitenseket kétmillió forinttal fogja a város elhagyására ösztönözni. A Fidesz telepfelszámolása a gyakorlatban már megbukott, hiszen egy év alatt mindössze egy család élt a lehetőséggel, és kötözött el Miskolcról. Most azonban jogilag is véget ért a "gettóhakni" - tette hozzá.