szerző:
Gergely Zsófia
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Egymás után kerülnek elő olyan társasházak, amelyeknek mind ugyanazzal a közös képviseletre szakosodott céggel, pontosabban annak vezetőjével gyűlt meg a bajuk. A magát a tíz legnagyobb fővárosi házkezelő cég közé soroló HRTL-csoport viszont állítja, mivel sok házat kezelnek, óhatatlanul szereznek ellenségeket a lakók közt. De hová vezet, amikor egymást jelentgetik fel a lakók és a közös képviselő? És miként fajulhat odáig a háború, hogy a közös képviselő után nyomozó lakók már Orbán Viktort sejtik a háttérben? Utánamentünk.

Ahány ház, annyi probléma a közös képviselővel: van, ahol a lakók maguk közül választanak intézőt, hogy ne kelljen sokat fizetni a szolgáltatásért, sok helyen viszont inkább profi cégre bízzák a közös együttélés menedzselését. Az előbbi néhol valóságos szomszédháborút generál, utóbbinál viszont jön az elvárás: „ha már fizetünk érte”, menjen minden flottul. A valóságban az utóbbi szituáció is csak ritkán örömteli: a lakók gyakran úgy érzik, a közös képviselő simlis, átveri őket, míg ugyanez a másik oldalról: „minden házban van hülye lakó, akkor is, ha kétlakásos, akkor is, ha húsz”.

Nem is mentünk volna utána egy budapesti, közös képviseletre szakosodott cég ügyeinek, ha a már-már tragikomikus minidrámává fajult konfliktusok, oda-vissza feljelentgetések, bírósági eljárások nem adtak volna ki együtt egy kritikus tömeget. Mire nagyjából felgöngyölítettük a szálakat, már úgy láttuk, hogy a sztori a közös képviselőség tanmeséje.

A túlszámlázott deszka esete

„Állítólag kézről kézre járt a kereset benn a bíróságon, az összes bíró látni akarta. Nem csodálom, valószínűleg ez volt az évszázad pere, már abból a szempontból, hogy valaki képes volt 40 forint miatt beperelni minket” – mesélte a hvg.hu-nak a budapesti társasház lakója. Előre kikötötte, hogy kizárólag név nélkül beszél, mert Hary Attila, a HRTL nevű, közös képviselettel foglalkozó cég ügyvezetője – mint ahogy forrásaink egybehangzóan állították – „mindenkit beperel”. „Minket azért, mert meg akartunk szabadulni tőle, miután nem tartotta meg időben a közgyűléseket, és gyakorlatilag nem csinált semmit közös képviselőként. Illetve mégis: nevetségesen magas javítási költségeket számlázott, amikre elment a társasház pénze. Ha mondjuk egy leszakadt fél deszkát két szöggel visszaraktak, az több tízezerbe került” – magyarázta.

Nevetségesen magas javítási költségeket számlázott - képünk illusztráció
©

A Mimóza utcai kis társasháznak végül elege lett ebből, leváltotta a céget, ám ezt követően a volt közös képviselő több eljárást is kezdeményezett ellenük – ezek egyike volt a 40 forint, illetve 374 forint késedelmi kamat miatti per. A két összeg úgy jött ki, hogy forrásunk szerint azt állította: nem kapta meg a neki járó díjat, csakhogy a késedelem mindössze pár nap volt, így emiatt a nevetségesen alacsony pertárgyérték miatt jártak bíróságra. De a slusszpoén a lakó szerint az volt, hogy az eljárás során kiderült: az alapösszeg átutalásakor még Hary rendelkezett a bankszámla fölött, így saját maga utalta át késedelmesen a díjat magának. „Nyilván elvesztette a pert, de a bíró majdnem sírt, hogy valakinek a saját felróható magatartásával előidézett 40 forintos kárával kell foglalkoznia. Persze látszott, miről szól az egész, mert mellé százezres ügyvédi költséget kért, és két ügyvéddel képviselték magukat” – tette hozzá.

Neten keresik egymást a pórul jártak

„Fennállásunk óta a bizalmat sehol sem vonták meg tőlünk, és mi sem mondtunk le sehol. Eddig minden tulajdonossal sikerült megtalálni a közös hangot” – írta még 2008-ban a H.R.T.L. Ingatlankezelő Bt. egyik referenciaanyagában, amelyben bemutatkoztak a potenciális megbízóknak. Azóta ez nyilván változott, mert egymás után kerülnek elő azok a társasházak, amelyeknek nagyon is hasonló problémáik akadtak a céggel. Van köztük olyan, amelyiknek számvizsgáló bizottsági elnöke véletlenül egy bankban akadt össze „sorstársával”, miután meghallotta, hogy a szomszédos ablaknál szintén a HRTL miatt balhézik valaki. De beszéltünk olyan tulajdonossal is, aki szintén perben állt a cégvezetővel, a hvg.hu-nak azért tudott további érintett társasházakat felsorolni, mert a bíróság polgári irodáján nem találták a sok hasonló ügy között az ő aktáját. „Nem tudtam megmondani az ügyszámot, erre a HRTL nevét hallva egymás után sorolták az utcaneveket, keresgélve az én esetemet” – állította.

Mindennek nyoma van az interneten is: miután 2010-ben a hvg.hu-n nyilatkozott Hary Attila egy témába vágó cikkben, az ehhez érkező kommentekben is egymást keresték a HRTL által kezelt házak lakói. Valószínűleg még most, évekkel később is ezt dobhatta fel a Google valamelyik keresgélő lakónak, mert az egyik ilyen segítségkérés kevesebb mint egy hónapja tűnt fel.

De mi kerül ennyibe a kukahúzogatáson?

„11 hónap után váltottuk le, miután a számvizsgáló bizottság (SZVB) tételesen számon kért rajta egy csomó túlköltést. De utána még két évig jártam bíróságra, mert engem és a bizottság másik tagját is beperelte becsületsértésért” – mondta a hvg.hu-nak egy Tamási Áron utcai társasház lakója, Négyökrű Jánosné. 2008 decemberétől vette át ennek, illetve két szomszédos 10 emeletes háznak a közös képviseletét Hary cége, amelynek működését már a jogi perpatvar során úgy foglalták össze az ügyészségi beadványukban: szabálytalanul könyvelt, pazarlóan gazdálkodott, és nem egyeztetett előzetesen a kiadásokról a társasházzal.

„Eleve szabálytalanul megemelték a közös költség összegét, miközben olyan munkákat fizetettek ki, amikre szerintünk nem is volt szükség” – mondta Négyökrű Jánosné, de akárcsak a 40 forint késedelmi díjért perelt Mimóza utcai társasháznál, náluk is kiakadtak az elszámolt tételek nagyságrendjén is. „Fizetnünk kellett kukamozgatási díjat, holott ezt korábban a takarító elvégezte. Ráadásul Hary – bármilyen szerződés bemutatása nélkül – emellett kiszámlázta a takarítást és a kertgondozást is: a havi 10 órás munka 70 ezer forintba került. Mire szóvá tettük, hogy a 7 ezer forint kicsit túlzó órabér” – magyarázta a lakó, aki évtizedekig könyveléssel foglalkozott, így azt is észrevette és kifogásolta, hogy Hary saját vagy a barátnőjének az érdekeltségébe tartozó cégekkel végeztetett el és számlázott ki munkákat.

A kukákat mozgatni is kell - képünk illusztráció
©

Végül itt is leváltották a HRTL Bt.-t, de itt is pereskedés lett belőle: a társasház feljelentette a céget, annak vezetője pedig az SZVB-tagokat, amiért a becsületébe gázoltak. Sőt, a cég egyik alkalmazottja még külön perbe is bonyolódott velük. „Vajon az országos feljelentgető rangsorban hányadik helyen áll, és ezekkel mennyi munkát és költséget okoz az igazságszolgáltatásnak?” – tette fel a kérdést egyik beadványában a számvizsgáló bizottsági tag.

NAV: Nem bűncselekmény, mert helyre lehetett hozni

Ezeket az eljárásokat – persze a fellebbezéseknek köszönhetően jó sokára – mind megszüntették. Így történt ez a HRTL Bt. elleni, az illetékesség miatt a NAV-nál landolt, hűtlen kezelés miatt indult ügyben is. A NAV határozatában az szerepel, hogy a rendőrség által kirendelt igazságügyi könyvszakértő megállapította: a közös képviselő a számviteli törvényt megsértette, és a társasház könyvelését úgy vezette, hogy azzal lehetetlenné tette a ház pénzügyi és anyagi helyzetének áttekinthetőségét. „A könyvelés teljes mértékben rossz” – idézi a szakértő véleményét egy összefoglaló. A NAV mégis lezárta az eljárást bűncselekmény hiányában azzal az indoklással, hogy csak az minősülne a számvitel rendje megsértésének, ha Haryék teljesen meghiúsították volna a könyvelés áttekinthetőségét, ők viszont csak „megnehezítették”. Mivel „a számszaki hibák tételenként egyesével kijavíthatóak voltak” a társasház teljes gazdasági évének újrakönyvelésével, nem vonható felelősségre a volt közös képviselő – indokolt az adóhatóság regionális bűnügyi igazgatósága.

Hary Attilát minden forrásunk úgy jellemezte, hogy nagyon agilis, de már erőszakosan az, nemcsak perel, de fenyegetőzik is. „Folyamatosan a kapcsolataira hivatkozik, és arra, hogy pénzzel úgyis mindent el tud intézni” – mondta egyikük. Máshol állítólag még az is elhangzott, hogy a zsebében van a kerületi önkormányzat és a rendőrség, de egy budaörsi társasház egyik lakója szerint azt terjesztette magáról, hogy részt vett a társasházi törvény megalkotásában. Hary valóban jogi végzettségű, de szakvizsgája nincsen – ezt is lakók derítették ki, mert hiába próbálták az ügyvédi kamaránál bepanaszolni. Végül, ezt kérdésünkre megerősítette.

Addig keresgéltek a kiakadt lakók, míg megtalálták Orbán Viktort

Mindenesetre végül annyit hivatkozott állítólagos kapcsolataira, hogy az egyik társasháznál, amellyel összerúgta a port, felkutatták még egy olyan fotóját is az egyik közösségi oldalon, amin Orbán Viktorral összekapaszkodva pózolnak ugyanabban a sportmezben, láthatóan valamilyen meccs apropóján. A képen – amin a lakók szerint egyértelműen Hary látható, és az ő oldaláról mentették le – a miniszterelnök jóval fiatalabb, évekkel ezelőtt készülhetett.

A lakók által, egy közösségi oldalon talált fotó
©

Egy interneten megtalálható 2003-as cikkben Hary Attila mint a zuglói Fidesz-szervezet „volt irodavezetője” nyilatkozott, illetve a választási adatok alapján 2002-ben ugyanitt – sikertelenül – indult az önkormányzati választásokon képviselőjelöltként a Fidesz–MDF–MKDSZ színeiben. A közös képviselettel foglalkozó cégcsoport első tagját, a H.R.T.L Bt.-t 2006-ban hozta létre főtevékenységként ingatlankezelésre, azóta egy sor, szintén saját nevének betűiből képzett céget alapított még, így jelenleg van HRTL-Ingatlan, HRTL-Plussz, HRTL Építményüzemeltető, illetve HRTL Szolgáltató Kft. is. Több forrásunk vádolta azzal, hogy a társasház pénzéből saját más cégeivel számlázott, illetve a gyermekének anyja (Hary Attila kérésére használjuk ezt a megjelölést – a szerk.) nevén futó céget bízta meg, és fizette ki. Ez a Katalin névből hasonlóképpen kreált cégnevű KTLN Építményüzemeltető Bt., amelyben Hary korábban kültag volt.

Egy ürömi társasház két évig, 2009-től 2011-ig pereskedett Haryékkal, mert náluk sem fogadta el simán, hogy meg akarnak szabadulni tőle. Az egyik lakó elmondása szerint a HRTL először lemondott, majd 90 nappal később Hary váratlanul összehívott egy lakógyűlést, és „úgy intézkedett tovább, mintha végig ő lett volna a közös képviselő”. Erre 7 tulajdonos összefogott, és pert indított, a szerintük egyértelmű helyzet bírósági lezárása viszont két évig húzódott, mert Hary itt is minden fellebbezési lehetőséget kihasznált. „Végül utólag megsemmisítették minden döntését, amit a két év alatt hozott” – mondta a lakó, aki szerint ugyanakkor még jó időbe telt, mire „házon belül” is rendeződtek az összekuszált viszonyok.

„Teljesen kontrollálhatatlan, nem tartja be a közgyűlési határozatokat, egyeztetés nélkül, a saját szája íze szerint intézkedik” – mondta egy másik, Buda környéki társasház számvizsgáló bizottsági elnöke, ahol viszont éppen jelenleg intézik Hary leváltását a közös képviselőségről. Állítása szerint náluk is összevissza számlázás és túlszámlázás volt, amit megelégeltek, és elvették Harytól a jogot, hogy elektronikusan rendelkezzen a számla felett. Csakhogy most azért áll a bál, mert a cégvezető állítólag valahogy elérte, hogy a bank ezt visszavonja, és továbbra is rendelkezett a ház pénze felett. „Most már a bankot szólítottuk fel, tisztázzák, hogyan történhetett meg ez” – mondta forrásunk.

Befagyasztották a ház számláját a perpatvar miatt

Ugyanebben a bankfiókban próbálta intézni nemrég a budai Fillér utca 4–6. sz. alatti társasház ügyét Kis Krisztina. Ennek a háznak a számláját ugyanis befagyasztották, miután itt jelenleg már az is tisztázatlan, hogy ő a közös képviselő, ahogy a lakók egy része megszavazta, vagy még mindig Hary Attila cége látja-e el 106 lakásos ház ügyeit. Nemrég ugyanis több közgyűlést is tartottak, az elsőn a HRTL-t leváltva Kis Krisztinát választották meg, csakhogy Hary ezután összehívott egy újabb, „ellen”-közgyűlést, amin mellette döntött a megjelent lakók egy része. Miután a bank nem akart dönteni abban, hogy melyik közgyűlés határozatát tekinti mérvadónak, inkább zárolta a számlát – így a többmilliós havi rezsivel futó ház már a közüzemi számláit sem tudja jelenleg rendezni, hiszen a közös költség befizetése és a közműszámlák kifizetése is átutalással megy.

„Mi lesz akkor, ha kikapcsolják az áramot, és nem lesz fűtés, azért, mert nem tudunk fizetni? Hary a cselekedeteivel káoszt okoz, és megosztja a lakókat. A leváltása szabályos volt, mert az tény, hogy kevesen jöttek el a közgyűlésre, de mivel ez megismételt közgyűlés volt, ezért határozatképes lett volna akkor is, ha csak két tulajdonos vesz részt rajta. Arról nem is beszélve, hogy Hary Attila írt levelet a lakóknak, hogy ne menjenek el” – mondta Kiss Krisztina a hvg.hu-nak. Hary szerinte mindent elkövet, hogy megnehezítse a dolgát, a társasház iratait a mai napig nem adta át, ahogy fogalmazott „az orrára csapta az ajtót”, mikor megjelent a társasház irataiért, így rendőrt kellett hívni hatósági tanúnak.

Ő csak erős kézzel fogja a dolgokat

„A mérleg nyelve pozitív, folyamatos fejlődés van az albetétek számában” – mondta Hary Attila, a HRTL-cégcsoport vezetője, amely jelenleg már 45 házat kezel. „Próbálom erősebb kézzel fogni a dolgokat, ha már a felelősség is az enyém, ha én viszem a bőröm a vásárra” – jelentette ki a cégvezető, hozzátéve, hogy mindig „annak a híve volt, hogy ha megbízzák egy feladattal, akkor az ehhez szükséges felhatalmazást is meg kell kapnia”. Szerinte ez szokott ellenvetést kiváltani egyes lakókban, így kialakulnak „személyes ellentétek”, és néhány házban egy szűk kisebbség ezért szervezkedik ellene, ami nem csoda, mert „problémákkal teli házakat vesznek át”.

Kézben tartja a dolgokat - képünk illusztráció
©

Ez történt a Fillér utcai társasházban is, amelynek a bank befagyasztotta a számláját, de állítja, a 106 lakásos házban – amelyet 2010 májusa óta kezelnek – mindössze 9 lakó fogott össze ellene, ők próbálták leváltani. Ezt viszont valóban nem fogadja el, ezért támadta meg szerinte a tulajdonosi közösség többsége a döntést azzal, hogy szabálytalanul hívták össze a közgyűlést, így érvénytelen a HRTL leváltása. A pár hétre rá tartott közgyűlésen kb. 40 tulajdonos erősítette meg a HRTL-t – közölte Hary. Kérdésünkre, hogy mi lesz a házzal, míg csatároznak a közös képviseleten, azt válaszolta: már egyeztetett a számvizsgáló bizottsággal, hogy mielőbb megoldást találjanak erre. „Megengedhetetlennek tartom egy 106 lakásos társasházban, hogy 9 fő, a vélt vagy valós személyes sértettsége miatt, illetve attól vezérelten, többi tulajdonos feje felett döntsön” – válaszolta.

Hary Attila nem érzi úgy, hogy túl sok feljelentést tenne (illetve eljárást kezdeményezne), mint mondta, ő csak „él a jog biztosította lehetőségekkel”. Ez történt a 40 forintos pertárgyérték miatt futó Mimóza utcai társasháznál is, mert szerinte „nem a 40 forintról szól a történet, ez elvi kérdés” számára, miután szerinte több hónap után sem fizették ki a megbízási díjat, továbbá elsőre a ház indított kereset. Ha „valaki tolvajnak minősíti”, akkor pedig természetesnek tartja, hogy megteszi a szükséges lépéseket, és feljelenti. „A fővárosban a 10 legnagyobb társasházkezelő közt vagyunk”, már csak a nagy számok törvénye alapján is ez sok ügyet generál. És minden szolgáltató számláz késedelmi kamatot” – jelentette ki.

A cégvezető nem lát kivetnivalót abban, hogy közös képviselőként ismerős cégekkel végeztet el feladatokat, így például azzal a vállalkozással, amely gyermekének édesanyjáé. „Ha egy céggel 5-10 éve dolgozom, akkor az már „ismerős partner” – közölte, hozzátéve, hogy olyan alvállalkozókat von be, akikért „felelősséget tud vállalni”. Ráadásul ezek a cégek a folyamatos megbízás miatt szerinte olcsóbban dolgoznak, továbbá emiatt „nincs a magyar valóság, hogy egy-egy munka után felszívódnak”. A több ház részéről felmerülő túlszámlázást általánosságban is tagadta, szerinte ezt az a marginális kisebbség terjeszti, „akik semmilyen fogást nem találnak, így ha nincs konkrét ügy, akkor általánosságba megy a rágalmazás”.

Hary tagadta, hogy a kapcsolataira hivatkozna, illetve azt hangoztatná, hogy pénzzel úgyis mindent el tud intézni, ezzel szerinte szintén egy szűk kisebbség próbálja lejáratni. Elmondása szerint 2006 óta már nem tagja a Fidesznek, és Orbán Viktorral sem találkozott már nagyon régen – mondta azzal kapcsolatban, hogy egy lakó még a miniszterelnökkel közös fotóját is levadászta az internetről. „Orbán Viktorról egy nap akár több száz kép is készülhet, ez alapján az elmúlt tíz évben, több 100 ezer” – magyarázta. Azt elismerte, hogy ő dolgozott a Fideszben, és ismer embereket, de ez már 10 éve volt. Mint mondta, még a jogi egyetem alatt volt bizottsági tag a zuglói önkormányzatnál, és indult a helyi képviselőségért. Ennek azonban semmi köze ahhoz, hogy sikeresen intézkedik, illetve pályázik, mert ez annak köszönhető, hogy 35 megfelelő embert, egy igazi szakmai brigádot alkalmaz. „A fénykép 2004-ben készült, de az is jól bizonyítja, hogy egyes lakók a közös képviselő magánéletével foglalkoznak, és képeket vadásznak az interneten” – tette hozzá.

Sok albetét sokat ér?

A HRTL körüli ügyek, illetve konkrétan a Fillér utcai társasház esete a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségéhez (MTOSZSZ) is eljutott. A szervezet főtitkára, Molnár Sándor a ház egyik közgyűlésén is részt vett szakmai közreműködőként, mint levezető elnök. Mint a hvg.hu-nak elmondta, ez a közgyűlés szabályosan lement, de utána már nem tudtak segíteni a helyzet rendezésében, mert „annyira megosztott volt” a lakóközösség.

Egy nagyobb társasházkezelő cég vezetője névtelenséget kérve azt mondta a hvg.hu-nak, hogy a „suttogó propaganda” szintjén hallottak már a HRTL-ről, amely „jogászkodással” operál, de konkrétumokat nem tudott, csak általánosságban nyilatkozott. „A közös képviselet nem rossz üzlet, számoljuk csak ki, mennyi a díj egy 100 lakásos háznál, ha csak normál piaci áron, kezelt albetétenként 1500 forintot kér valaki egy hónapban” – jegyezte meg. Így szerinte nem véletlen, ha egy cég minél tovább próbál szerződésben maradni, adott esetben még akkor is, ha vitája támad a házzal, amelynek ügyeit intézi. „Végül is semmi mást nem tesz, mint él a jog összes lehetőségével”, és sokszor nagyon nehéz igazságot tenni, főleg, ha a megosztott lakóközösség is pártokra szakad.