szerző:
hvg.hu

Nyílt levelet írt Vékás Lajos jogászprofesszor Trócsányi Lászlónak, mert a tárca teljesen át akarja írni a zálogjogra vonatkozó szabályozásokat a polgári törvénykönyvben, pedig az általa is megalkotott új jogszabálytár még két éve sincs hatályban. A jogtudós félti a jogbiztonságot, szerinte túl korai a módosítás, valamint érdekcsoportokat és lobbit sejt a módosítások hátterében.

Vékás Lajos akadémikus éveken keresztül vezette a Ptk. módosításának előkészítő munkálatait, azonban a napokban szerzett tudomást a kormány újabb tervéről, miszerint tovább csiszolnák, mi több, újrafaragnák a zálogjogra vonatkozó jogszabályokat. Még két éve sincs hatályban az új polgári törvénykönyv, de idén január 18-án egyeztetésre hívta a Magyar Jogász Egylet tagjait a Ptk. esetleges módosításáról.

A nyilvános vitaülés előadója Bodzási Balázs, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára lesz, aki két fő felvetés megvitatását tűzte ki célul. A vitaanyagot boncolgatva azonban Vékás nyílt levélre szánta magát Trócsányi László miniszter felé, amelyben súlyos aggályait sorolja – a levelet a JogászVilág tette közzé.

 

Vékás Lajos akadémikus
©

 

A vitaanyag felvezetése szerint az eltelt két évben a magyar gazdaságban jelentős változások indultak a meg amelyre a jogalkotás is reagálna, hogy – az indoklás szerint – ezáltal elkerüljék a bírói munka jövőbeli bizonytalanságait is. Ennek következtében visszatérhet az önálló zálogjog és a közhiteles zálogjogi nyilvántartás. Vékás Lajos szerint maga a módosítás is elsietett, hiszen még nem látható át az eddigi ítélkezési gyakorlat, nem lehet érdemi következtetéseket levonni a törvénykönyv alkalmazásáról. Emellett az, hogy a változtatást a "a hazai jelzáloglevél-piac, valamint banki refinanszírozási-piac élénkítésének irányába ható törekvések" mozgatják, Vékás szerint azt jelenti, hogy egy banki érdekcsoport kíván változásokat elérni, miközben maguk is támogatták a Ptk. korábbi módosításának passzusait.

Kritizálta az önálló jelzálogjog visszahozását, amelyről szerinte Németországban is bebizonyosodott, hogy számos visszaélés forrása. Költői kérdésbe foglalva  felveti Trócsányi felé, hogy nem volt-e elég a korábbi devizahitelek botránysorozata, melyet csak rendkívüli áldozatok árán (forintosítás, végtörlesztés, közpénzek felhasználása) sikerült csak enyhíteni? Ezen felül kijelenti, hogy a Ptk. teljes jelzálogi fejezetének felülvizsgálatát életveszélyesnek tartja.

A közhiteles jelzálogjogi nyilvántartás visszaállításában a közjegyzői lobbi megjelenését véli felfedezni Vékás, pedig a korábbi módosítás során észérvekkel sikerült kizárni, hogy – további költségeket is jelentve – a közjegyzőket közbeiktassák a rendszerbe.

Vékás itt nem állt meg, a jogbiztonságra utaló megjegyzése szerint aggályos az a jogalkotási gondolkodás, ami arra törekszik, hogy a jövőbeli lehetséges ítéletekhez igazít jogszabályokat – ráadásul a fentebb már felhozott érdemi bírói tapasztalat nélkül. Végül ismét kérdéssel fordul Trócsányi felé, hogy mit várhatnak az állampolgárok és a gazdaság szereplői attól a jogalkotási filozófiától, amely két éven belül, tapasztalatok hiányában, kormányváltás nélkül módosítja a magyar jogrend egyik alappillérét?

Cikk megosztása
Címkék