szerző:

Két Ausztriából ideszállított menedékkérő ügyébe szállt be az Európa Tanács emberi jogi biztosa. Nils Muiznieks írásos véleményében elítélően nyilatkozott a magyar menekültpolitika számos aspektusáról, egyebek mellett arról, hogy az intézkedések a menedékkérők elrettentésére szolgálnak, és a hatóságok maguk váltották ki a menekültellenes közhangulatot.

A magyar menekültügyi szabályozás és gyakorlat nincs összhangban az európai emberi jogi normákkal, az országban gyakorlatilag senki nem kaphat nemzetközi védelmet – közölte írásos véleményében az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa.

Nils Muiznieks az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) felkérésére harmadik félként avatkozott be két, a menekültek visszafogadásáról szóló Dublini rendelet értelmében Ausztriából Magyarországra visszaszállított menedékkérő ügyébe.

A lett biztos szerint a magyar hatóságok által az utóbbi hónapokban elfogadott korlátozó intézkedések célja, hogy elrettentsék a menedékkérőket az országba való belépéstől és attól, hogy ott nyújtsák be a kérelmüket.

A dokumentumban Muiznieks kifejtette, hogy Magyarországon túlságosan gyorsan lefolytatják a menekültügyi eljárásokat, és azok nélkülözik a megfelelő biztosítékokat. Az ET-biztos problémásnak nevezte a menekültügyi őrizetet, valamint az annak végrehajtására szolgáló intézményekben uralkodó állapotokat. Hozzátette, hogy a hatóságok által kiváltott menekültellenes közhangulat nem segíti elő a menedékkérők és a menekültek társadalmi integrációját.

Gyodavagon, a magyar menekültpolitika jelképe
©

Muiznieks hangsúlyozta, a Magyarországra visszaküldött menedékkérők jelentős része őrizetben van, és nem állnak rendelkezésre számukra hatékony jogorvoslati lehetőségek. Mindezeknek negatív hatása van a dublini egyezmény értelmében visszaküldöttek befogadási körülményeire – írta az emberi jogi biztos.

Az illetékes arra is felhívta a figyelmet, hogy miután a budapesti kormány Szerbiát biztonságos harmadik országnak minősítette, nagy a kockázata annak, hogy a Magyarországra visszatoloncolt menedékkérőket továbbküldik Szerbiába.

A harmadik fél beavatkozására az Emberi Jogok Európai Egyezményének 36. cikke ad lehetőséget, ennek értelmében az ET emberi jogi biztosa minden, folyamatban lévő ügyben írásos észrevételeket tehet, és részt vehet a tárgyalásokon.