szerző:

Az állandó változások okozta bizonytalanság táptalajt ad a leegyszerűsített üzenetekkel operáló, a gondolkodást háttérbe szorító törekvéseknek – erről is beszélt konzervatív hallgatósága előtt a Várkert Bazárban Erdő Péter bíboros.

A XXI. Század Intézet és a Polgári Magyarországért Alapítvány meghívására előadást tartott csütörtök este a budapesti Várkert Bazárban Erdő Péter bíboros. Az esztergom-budapesti érsektől sokan azt várták, hogy a Keresztény értékek a 21. században címmel megrendezett tanácskozáson iránymutatást ad, hogyan lehet feloldani azt az ellentmondást, amit a – hivatkozások szintjén – keresztény alapú politizálásnak mondott kormánypártok képviselnek például menekültügyben. Szemben azzal, amit erről a témáról például a szolidaritást hangsúlyozó Ferenc pápa képvisel.

 

©

 

Erdő Péter közel egy órás előadásában közvetlenül nem beszélt napi politikai aktualitású témákról, ám áttételesen ezekre is reflektált. Például, amikor a társadalmat bombázó, végtelenül leegyszerűsített üzenetek káros hatásairól értekezett. Az alapvető baj nem a kommunikáció módjában rejlik, hisz Jézus maga is rövid üzeneteket használt, amikor példabeszédeket mondott, hanem, hogy gyakran hiányoznak ezek mögül az értékek. A verbalitás rovására előtérbe kerülő audiovizualitás ráadásul nagyban gyengítette az összefüggésekben való logikus gondolkodást.

A természettudományos haladásnak nem az lett a következménye – fejtegette a bíboros –, hogy az ember biztosabbá vált. Épp ellenkezőleg:  az elbizonytalanodott ember óvakodik a távlati célkitűzésektől, fél az elköteleződéstől egy hivatás vagy egy életállapot (például házasság, gyerekvállalás) mellett.

Szerinte a mai ember túlságosan élményorientálttá vált: ez alapján keres magának közösséget, vallást. De sokan ekkor is inkább csak mazsolázgatnak a nekik tetsző, illetve nem tetsző elemek között. Az ember kiemeli a különböző vallásokból azt, ami érzelmileg megérinti őt, de az egészet nem fogadja el. Ez a fajta tájékozódás nem ismer felekezeti határokat – állapította meg Erdő.

Ha mindig a pillanatnyi jó közérzet a legfőbb cél, akkor az ember állandó szorongásban él. Attól kell félnie, hogy holnap már nem fogja olyan jól érezni magát. Ezért vált – társ helyett – egyfajta kockázati forrássá a másik emberrel való kapcsolat is, hiszen a másik ember viselkedése alapvetően befolyásolja az én közérzetét is.

A mai világról ugyanakkor Erdő Péter olyan kihívásokkal teli közegről beszélt, amelyben izgalmas feladat – egyben pedig kötelesség is – a helyes válaszok megtalálása.