Vannak még ötletei - megszólalt a "szingliadó atyja"

Vannak még ötletei - megszólalt a "szingliadó atyja"

Utolsó frissítés:

Dercsényi Dávid Szerző:

Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Szingliadó, az abortusz korlátozása, a gyermekvállalás gyökeresen más nézőpontból - hatalmas port kavart a HVG cikke, amely egy KDNP-hez közeli szociológus, Benda József demográfiai elképzeléseit mutatta be. Benda szerkesztőségünknek jelezte, szívesen megszólalna.

Benda József szociológus szerint a cikkünk nyomán kialakult "közéleti hisztéria" kiragadta a különböző elemeket az ő egységes rendszert alkotó elméletéből, és így épp ellentétbe fordultak, mint ahogy ő azt gondolja. (A felvetésektől a KDNP is elhatárolódott.) Benda szerint össztársadalmi betegségben szenved az ország, ami nemsokára katasztrófát okozhat, ezért új, transzdiszciplináris, tudományokon átívelő megoldást javasol.

A szociológus szerint kultúraváltásra van szükség, mellyel kapcsolatban 60 elemet sorol fel könyvében, de ezekből csak néhány jelent meg. A szerző alapvetései  a következőek:

(Az elméletét itt és itt bővebben is kifejti a szerző.)

©

Vállalati filozófia és főállású anyaság

Kérdésünkre, hogy miként lehetne adminisztratív eszközökkel rávenni embereket a szülésre, Benda azt mondja, sehogy. Amit tehetünk: meg kell kérdezni a mai 35-45 éveseket, férfiakat és nőket egyaránt, hogy nekik konkrétan mire van szükségük ahhoz, hogy még egy életet elindítsanak, és azt meg kell adni!

Egy ilyen életmentő projekthez Benda szerint minden feltétel adott, csak föl kell építeni egy alkalmas támogató rendszert. Benda a társadalmi felelősségvállalás (CSR) ma divatos vállalati filozófiájának részéve tenné a gyermekvállalás támogatását. Elsőként be kéne tartatni a Munka törvénykönyvét, hogy ne dolgozzák agyon magukat a fiatalok. És össze kellene hívni a különböző szakmák képviselőit – Benda itt például a HR-szakemberekre gondol – ahhoz, hogy megtudjuk, hogyan, mit lehet és kell változtatni a kívánt eredményhez. A szociológus véleménye szerint meg kellene ismertetni a társadalommal az anya-gyermek kapcsolat pszichológiai fontosságát, és ehhez szükség van a védőnők, pedagógusok, önkormányzatok, civil szervezetek, egyházak stb. felkészítésére. Szerinte a lényeg, hogy közös társadalmi céllá alakítsuk a gyermekek születését.

Benda akár a főállású anyaságot is el tudja képzelni: kapjanak a családokban élő édesanyák fizetést azért, mert gyermeket hoznak világra és szeretetben nevelik őket, és ami fontos,  nem a „megélhetési anyaságot”  kell támogatni, hanem megfelelő képzési rendszerben fel kell készíteni az édesanyákat erre a legfontosabb társadalomformáló szerepre, hivatásra. Például bizonyos végzettséghez lehetne kötni a támogatások különböző formáit: pszichológiai, nevelési, kommunikációs, háztartásvezetési stb. szaktudással.

A szociológus célja, hogy az európai kultúrában alapvető anya-gyermek szeretetviszonyt visszaállítsuk. Hisztérikus véleményekre szerinte nem szabad rendszert építeni. Az abortusztilalom is félre lett magyarázva, állítja, itt arról van szó, hogy mielőtt valaki ilyen durva beavatkozásnak alávetné magát, kapjon segítséget a visszavonhatatlan döntés sokoldalú megalapozásához. Kérdésünkre, mely szerint ha valaki úgy érzi, hogy az államnak nincs köze ahhoz, hogy ő miképp dönt az abortuszról, Benda úgy válaszolt: szerinte az a felnőtt generációk felelőssége és hibája is, ha egy fiatal lány így dönt, mert nem segítették őt eléggé abban, nehogy ilyen kockázatos helyzetbe kényszerüljön.

Végül azt kérdeztük, hogy a bevándorlás szerinte milyen szerepet kaphat a népességpolitikában. Benda úgy véli, ha a társadalom beteg, akkor hiába hozzunk be kívülről egészségeseket, ők is megbetegednek. A teljes társadalom gyógyítására van most szükség, hisz a magyarság fogy: háromezer településünkből kétezerben csökken a népesség.
Hozzászólások