Az Európai Unióban rendkívül ritka (sajtóhírek szerint utoljára 2006-ban fordult elő), hogy klinikai gyógyszertesztek súlyos testi károsodáshoz vezetnek. A „fatalitás” előfordulása (a halálesetet szemérmesen így nevezik a szektorban) világviszonylatban azonban korántsem volt ilyen kivételes – Indiában például az elmúlt években több mint 2500-an haltak meg klinikai tesztekben, mégpedig nemcsak azok, akik ritka vagy előrehaladott betegségük miatt kerültek be egy-egy kísérleti programba, hanem olyanok is, akik egészségesek voltak, és a klinikai egyes fázisban vettek részt tesztszemélyként kísérletekben – akárcsak a francia teszteken.

„Nem is önmagában a fatalitás a durva, ilyenek sajnos történtek, hanem hogy a beadás után röviddel meghalt egy ember, többeknek meg visszafordíthatatlan agykárosodása lett. Hogy olyan toxikus hatása volt, mint egy súlyos méregnek” – mondta a hvg.hu-nak egy gyógyszeriparban dolgozó, a hatóanyag-fejlesztések menetét jól ismerő forrásunk.

Mit tudunk?

• A portugál Bial cég tavaly július óta a franciaországi Rennes-ben teszteltette a BIA 10-2474 nevű hatóanyagot tartalmazó készítményét.
• A tesztelést a francia Biotrial végezte, a BIA 10-2474 aktív hatóanyaga egy magyar laboratóriumban készülhetett, míg magát a készítményt egy olasz gyárban állították elő. Azt az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) nem erősítette meg, hogy magyar gyártó valóban vett-e részt a gyártásban, csak azt, hogy a vizsgálatot lefolytató francia hatóság utasította őt az erre alkalmas laborok lekérdezésére.
• A BIA 10-2474 egy szintetikusan előállított enzim (az úgynevezett zsírsavamid-hidroláz, FAAH) gátlója. A FAAH enzim bontja le a természetes endokannabinoidot. A FAAH gátlásával, az endokannabinoidok szintjének növelésével fájdalomcsillapító és kedélyjavító hatás érhető el, nem véletlen, hogy az ebből kifejleszteni szánt gyógyszer lehetséges terápiás területei a szorongásos betegségek, a Parkinson-kór, a szklerózis multiplex, az elhízás és magas vérnyomás kezelése.
• A készítményt előzőleg nemcsak egereken, hanem csimpánzokon is tesztelték.
• A szerencsétlenség a klinikai egyes fázis során történt: ilyenkor a gyógyszer biztonságosságát vizsgálják egészséges tesztszemélyeken, pont azért, hogy egy esetleges betegség miatt megváltozott anyagcsere-folyamatok ne hibás eredményekhez vezessenek. Ilyenkor a tesztszemélyek jóval alacsonyabb dózisokat kapnak, mint amiket az állatkísérletekben kipróbálnak

Mi történhetett?

„Még akkor is előfordulhat ilyen tragédia, ha a vizsgálat során az összes szabályt és előírást betartották. Lehetetlen mindent lemodellezni az állatkísérletekkel” – mondta a hvg.hu-nak Csupor Dezső, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai Intézetének oktatója, aki elmondta, hogy a 2006-os szerencsétlenség óta kb. 1500 fázis egy vizsgálatot végeztek az EU-ban, mindenféle probléma nélkül. A szakértő szerint legfeljebb találgatni lehet, miután azt sem lehet tudni, hogy pontosan mibe halt bele a vizsgálatban részt vevő alany.

„A természet kegyetlen játéka”

Egyszerűen kiderült, hogy az adott hatóanyag vagy vivőanyagai az emberre fatális hatással vannak. Ez ritka, de időnként előfordul. Egyszerűen vannak anyagok, amelyekre bizonyos szervezetek teljesen végletes módon reagálnak.

Mellékhatások

Elképzelhető, hogy a FAAH-nak más, eddig még nem ismert szerepe is van a központi idegrendszerben, és az enzim gátlásával az általa teremtett valamiféle egyensúly felborulhatott. De az is, hogy a tesztelt szer a FAAH-on kívül más enzimre/receptorra is hatott, és ez okozta a tragédiát. Erre utalhat az a hír, miszerint a molekulával elvégzett, a szerkezet-hatás összefüggésekre irányuló számítógépes vizsgálatok szerint a vegyület elméletileg más enzimeket (pl. hiszton-dezacetiláz, kinázok) is befolyásolhat.

Formulázás

Ez az, amit pestiesen úgy mondanak, valamit nagyon elszúrhattak a készítmény gyártásakor. Ebben a kérdéskörben a hatóanyag csak egy dolog: ahhoz, hogy ebből emberi fogyasztásra alkalmas készítmény legyen, a molekulán kívül kell vivőanyag. Ez segíti a hatóanyagot, hogy ott, akkor és úgy szívódjon fel, illetve jusson a véráramba, ahogy az szükséges. Mindehhez pedig még kellenek egyéb segédanyagok, hogy a készítmény fogyasztható, lenyelhető legyen. Lehet, hogy valamely vivőanyaggal volt probléma. De az is, hogy az előírtnál jóval magasabb dózisban került a gyógyszerbe hatóanyag, esetleg a gyártás során került valamilyen toxikus vegyület a gyógyszerbe – ez viszont egyértelműen emberi mulasztás.

Adagolás

A fázis egy vizsgálatoknál természetes, hogy különböző dózisokat próbálnak ki. Míg az alacsonyabb dózis semmiféle komplikációt nem okozott, a szerencsétlenül járt hat tesztalany a nagyobb dózist kaphatta. A dózisokat egyébként a humán kísérleteket megelőző állatkísérletek során lövik be – ezt is elszámolhatták.

Hamisítás

Vizi E. Szilveszter agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke a hvg.hu-nak azt mondta, hogy szerinte kérdés, kellően megtervezett volt-e a preklinikai fázis, vagyis amikor kvázi eldől, hogy embereken is ki lehet próbálni az új hatóanyagot. Ha kiderül, hogy nem, az bűncselekménynek számít, magyarázta a Széchenyi-díjas orvos. Hiszen ez durván azt jelenheti, hogy korábbi preklinikai adatokat meghamisítva vagy figyelembe nem véve kezdték el a humán kísérleteket.

Mikor kerülhet egy magyar cég bajba?

Az előzetes információk szerint egy magyar cég gyártotta – ezt idehaza vizsgálják is – az aktív alapanyagot (hatóanyag), és még az is lehet, hogy a hatóanyag kifejlesztése is Magyarországon történt. Számos új molekula készül ugyanis magyar laborokban, amit aztán külföldi, tőkeerős cégek bevonásával fejeznek be. Ennek az az oka, hogy a gyógyszerkutatás „legolcsóbb” fázisa az új molekula kifejlesztése, az ehhez szükséges tudással és technikai felszereltséggel több magyar labor is rendelkezik. Csak a soklépcsős kísérletekre már nincs pénz, ezért ezeket már a gyártó-forgalmazók finanszírozzák.

Lehet, hogy a magyar céget csak simán megbízták a hatóanyag gyártásával, mint megfelelő referenciákkal rendelkező, versenyképes árat kínáló beszállítót. Bajba eszerint pedig csak akkor kerülne, ha a hatóanyag gyártásánál került volna be a vegyületbe valamilyen szennyezés, de ennek nagyon kicsi a valószínűsége. A többi eset reálisabb.

Egy ilyen botrány nagyon komoly presztízs- és anyagi veszteség az érintett cégeknek, de az egész szektornak is. Az áldozatok kártalanításán túl egy új molekula kifejlesztése és az ebből készült gyógyszer piacra kerülése 15-20 évig is eltartó folyamat lehet, és akár kétmilliárd dollárba is kerülhet. Ha kiderül, hogy a FAAH-gátló nem működik, azzal nagyon sok pénz mehet a kukába.