szerző:

Pityinger László 2013. szeptemberben döntötte le Orbán Viktor hungarocellszobrát, majd belerúgott a letört fejbe. Első fokon ezt nem találta garázdaságnak a bíróság. A bíróság szerint a garázdaság három feltételéből kettő hiányzott, de Orbán Viktor becsületsértés miatt személyesen még indíthat pert a rapper ellen.

Felmentették a garázdaság vádja alól első fokon Dopemant, azaz Pityinger Lászlót csütörtökön a Budai Központi Kerületi Bíróságon. Az ügyész fellebbezése miatt az ítélet nem jogerős, a büntetőper másodfokon a Fővárosi Törvényszéken folytatódik.

Pityinger László ellen Orbán Viktor miniszterelnök hungarocellből készült szobrának ledöntése miatt emeltek vádat.

A vád szerint a kormányfő hungarocellből készült szobrát 2013 szeptemberében az I. kerületi Clark Ádám téren egy ellenzéki demonstráción döntötték le, majd amikor a fej letört, a vádlott, a rendezvény műsorvezetője – aki Dopeman néven ismert rapénekes – egyszer belerúgott a szoborfejbe. Ezek után a szobor maradványaiból a jelenlévők darabokat vágtak le, késsel szurkálták.

A tényállás tartalmazza azt is, hogy a tüntetésen a vádlott a Himnuszt trágár szavakkal megszakítva adta elő.

©

Az eljárás magánszemélyek feljelentésére indult, akik az eseményről szóló televíziós tudósítások nyomán fordultak a hatóságokhoz.

A Sztálin-szobor ledöntésére emlékeztette a feljelentőket

A büntetőper korábbi tárgyalásain több feljelentő is tanúként elmondta: benne és környezetében is megbotránkozást keltettek az események, amelyek a Sztálin-szobor 1956-os forradalom idején történt ledöntését és a hatalom elleni erőszakos fellépést szimbolizálták számukra. Kérdésre válaszolva többen is azt közölték, hogy más hasonló ügyekben nem tettek feljelentést, mert azok szerintük nem érték el az "ingerküszöböt".

Pityinger László a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva mindvégig tagadta bűnösségét. Emlékeztetett arra, hogy a történtek után nyilvánosan elnézést kért mindazoktól, akiknek az ízlését, érzéseit megsértette. A vádbeli demonstrációt politikai performansznak nevezte, amelynek szerinte az egyik fontos üzenete az volt, hogy kifigurázzák, kritizálják a "jelenlegi rendszer bálványimádó jellegét, a miniszterelnök bálvánnyá válását".

Az előző tárgyaláson perbeszédében az ügyész közérdekű munka kiszabását kérte garázdaság miatt, a védők viszont felmentést indítványoztak.

Indoklás: kettő hiányzott a garázdaság három feltételéből

Csütörtökön a bíró a szóbeli indoklásban elmondta, hogy a rendőri biztosítás mellett lezajlott rendezvényen a rendelkezésre álló információk szerint senki nem botránkozott meg. A demonstrációt eleve úgy készítették elő, hogy ledöntik a miniszterelnök szobrát, amelyet előzetesen több helyen meggyengítettek, hogy darabokra törjön. Az viszont már nem volt előre megszervezve, hogy a szobor feje a mintegy tíz méterre álló Dopeman elé guruljon, aki abba egyszer belerúgott.

Erről a vádlott egy korábbi tárgyaláson azt mondta: pillanat szülte fricska volt, hogy amikor elé gurult a fej, akkor a kormányfő kedvenc sportjára gondolva "lábbal megállította, majd odébb passzolta".

A bíró kiemelte: az ügyben az eldöntendő jogkérdés az volt, hogy megvalósult-e a vádban szereplő, nagy nyilvánosság előtt elkövetett garázdaság bűncselekménye.

A büntető törvénykönyv szerint az követ el garázdaságot, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Büntetése minősített esetben – például ha nyilvános rendezvényen követik el – akár három év is lehet.

A bíró szóbeli indoklásában rámutatott: a garázdaság megállapításához az szükséges, hogy a három tényállási elem egyszerre álljon fenn, ám jelen ügyben ebből kettő hiányzott.

A szobor rendeltetése eleve az volt, hogy ledöntsék, anyagi értékkel már nem bírt, így a vádlott cselekménye nem tekinthető erőszakosnak. A kihívóan közösségellenes, társadalmi együttélés szabályait közvetlenül és durván sértő magatartás megállapításához pedig hiányzott a tudatosság. A vádlott egyetlen spontán, átgondolatlan cselekedete nem elegendő a garázdaság megállapításához – fejtegette a bíró.

A bíró megjegyezte, hogy a tanúk sokszor pontatlanul emlékeztek az eseménysorra. Továbbá úgy vélekedett: a törvényalkotónak nem lehetett célja, hogy a garázdaság helyszínén jelen sem lévő, arról akár jóval később, a médiából vagy az internetről értesülő emberek reakciói is megalapozzák a garázdaság megállapítását.

A trágár Himnusz miatti eljárást maga az ügyészség szüntette meg

A Himnusz trágár szavak kíséretében történő előadásával kapcsolatban a bíró azt emelte ki: e miatt nemzeti jelkép megsértésének gyanújával indult már eljárás, ám azt 2014-ben maga az ügyészség szüntette meg.

A bíró hangsúlyozta: arról nem foglalt állást, hogy a jó ízlés határain belül maradt-e a cselekmény.

Hozzáfűzte, hogy a történtek alapján esetleg felmerülhet a becsületsértés, annak viszont az a feltétele, hogy az e miatti büntetőeljárást maga az érintett kezdeményezze, ebben az ügyben tehát az, akit a szobor ábrázolt.

Dopeman egy kereskedelmi tévének az üggyel kapcsolatban azt mondta: "most így kapom a PR-t, nekem minden PR jó".