szerző:

A menekültválság nyugtalanító új irányt adott egy régi szövetségnek - írja a visegrádi négyekről szóló, Nagy, gonosz Visegrád című cikkében az Economist brit gazdasági-politikai hetilap.

A cikkben elsőként egy prágai tanácsadónőt mutatnak be, aki tavaly év elején még szimpatizált a menekültekkel, ma pedig már a kultúrák összeütközéséről beszélve fejti ki kétségeit. Hozzá hasonlóan éreznek sokat Európában, de a németekkel és a svédekkel ellentétben a prágai nő aligha találkozik majd menekültekkel, hiszen Csehország összesen 520 embert fogadott be tavaly, miközben a populista Milos Zeman elnök arról beszélt, hogy a muzulmán menekülteket lehetetlen integrálni - áll a cikkben.

A menekültellenes reakciók egész Európában érezhetők, írja a lap, az idegengyűlölő pártok népszerűsége Hollandiában és Svédországban is rekordot dönt, és a német szélsőjobbos Alternatíva Németországnak (AfD) népszerűségi mutatója is kétszámjegyű. Az Economist azt írja, hogy a menekültellenesség összehozta a visegrádi államokat, és ezekben az országokban nem hangos ellenzéki csoportok, hanem maguk a kormánypártok fogalmazzák meg a legmeredekebb üzeneteket. A migránsellenes érzületet pedig arra használják, hogy más területeken is érvényesítsék illiberális politikájukat.

Orbán Viktor a leghangosabb a menekültellenes hangok között a lap szerint, aki már a tavaly ilyenkor elkövetett Charlie Hebdo elleni támadás után elkezdte a menekültek ellen fűteni az embereket, pedig akkor azok még nem is voltak ennyien. Most pedig olyan terrorellenes törvényeket akarnak hozni Orbánék, amelyek - bár a részletek még homályosak - a liberálisokat aggasztják - áll a cikkben, amelyben megszólal Bíró-Nagy András, a Policy Solutions elemzője is, és felidézi, ahogyan a 2014-es választásokra a Fidesz a maga javára változtatta meg a választási szabályokat, az állami médiát Fidesz-párti emberekkel töltötte fel, és a külföldi tulajdonú médiát jól megadóztatta.

©

A cikk szerint a Magyarország mellett Csehországot, Lengyelországot és Szlovákiát tömörítő visegrádi államok számára a lengyel Jog és Igazságosság pártjának tavaly novemberi győzelme volt a sorsfordító: a pártvezér Jaroslaw Kaczynski eddig Orbán Viktort csodálta, és most az uniós menekültkvóta ellenzése mellett szorosabban együttműködne a visegrádiakkal, eközben lefejezték a lengyel biztonsági és hírszerző szerveket, gyengítették az alkotmánybíróságot, új médiatörvényt fogadtak el, és saját bábjaikat tették a közmédia élére. Az Európai Bizottság meg vizsgálódik.

Bár Szlovákiában és Csehországban más a helyzet, a menekültellenes kormányzati nyilatkozatok hasonlóak, bár ilyen téren a cseh kormányfő Bohuslav Sobotka nem ér az államfő Zeman nyomába.

A menekültellenes politika tetszik a választóknak, állapítja meg a cikk, a menekültválság óta emelkedett a fent említett politikai erők támogatottsága. A cikk arra is rávilágít, hogy miközben annak idején a visegrádi együttműködés azért jött létre, hogy gyorsítsa a négy ország uniós csatlakozását, a mostani illiberális fordulatuk problémát jelent Európa számára. A visegrádi országokban az euroszkepticizmus is terjedőben van, ez viszont visszafelé sülhet el, az Economist a következő EU-büzsdé összeállításáról szóló informális beszélgetésekre hivatkozva azt írja, hogy Németország már elkezdte pedzegetni, hogy olyan országoknak kedvezzen a költségvetés, amelyek részt vállalnak a menekültbefogadás terheiből.

Végül idéznek még egy szlovákiai politikai elemzőcégnél dolgozó férfit, aki szerint az osztrák politikusok régebben tisztelettel beszéltek a visegrádi államokról, most pedig olyan, mint egy szitokszó.