szerző:

Az ítéletet kihirdető Veszprémi Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetője szerint az eljáró bíróság soha sehol nem állította azt, hogy a vörösiszap-katasztrófa egy természeti katasztrófa lett volna, a tudósítások nem tájékoztatták megfelelően a közvéleményt a perről, ahol első fokon mindenkit felmentettek, de a büntetőügyben büntetőjogi felelősség személyre bontva felmerült.

Mint megírtuk: akcióba lendült a Veszprémi Járási és Nyomozó Ügyészség ügyésze, miután kihirdették csütörtökön az elsőfokú ítéletet a vörösiszapperben és mindenkit felmentett a Veszprémi Törvényszék. Fejes Péter újságírók előtt pénteken elmondta, a vörösiszapper vádlottjai igenis büntetőjogi felelősséggel tartoznak. És mivel szerintük a törvényszék a közveszély kialakulásának napját tévesen tette 1998. december 23-ára, ez majd másodfokon lehetővé teszi a vádlottak felelősségre vonását. (Csütörtökön egyébként a kormány "nyomatékosan felhívta a hatóságokat", hogy fellebbezzenek az ítélet ellen.)

Ezután most megszólalt az ítéletet kihirdető Veszprémi Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetője, Varga Gábor, aki azt mondta: nem természeti katasztrófa okozta a vörösiszapömlést. Úgy fogalmazott, a csütörtöki, elsőfokú ítélettel kapcsolatban megjelent egyes pontatlan tudósítások nem a közvélemény tájékoztatását segítik, hanem egy negatív közhangulatot táplálnak. Közölte: az eljáró bíróság soha sehol nem állította azt, hogy "a vörösiszap-katasztrófa egy természeti katasztrófa lett volna", és az ezzel kapcsolatos téves információk teljesen rossz végkövetkeztetésekre vezethetnek.

A képre kattintva tekintse meg Nagyítás-fotógalériánkat!
©

A büntető kollégium vezetője arról is beszélt: a felelősségnek különböző típusai, szintjei vannak. Példaként említette, hogy van erkölcsi, politikai vagy jogi felelősség, és az utóbbin belül is van polgárjogi, munkajogi, közigazgatási vagy büntetőjogi felelősség. A polgári jogi és a büntetőjogi felelősségnek semmi köze egymáshoz – hangsúlyozta.

Elmondta, a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-vel mint jogi személlyel szembeni polgári perekben tudomása szerint a bíróságok túlnyomó többségben a társaság polgári jogi felelősségét megállapították. A katasztrófával összefüggésben egyetlen büntetőügy indult, amelynek tizenöt vádlottját az első fokon eljáró bíróság valamennyi vádpont alól felmentette.

Varga Gábor az mondta, több tudósítással ellentétben az ítélethirdetés után kiadott sajtóközleményben és a bírónő indoklásában is elhangzott: a büntetőügyben büntetőjogi felelősség személyre bontva felmerült. Az alapos szakértői bizonyítás eredményeként a katasztrófa okaként "altalaj eredetű stabilitásvesztést" határoztak meg, amelynek következtében a töltés tönkrement. Ennek okai pedig a bíróság szerint egyértelműen a 10-es kazetta tervezése, kivitelezése körében felmerült hibák, mulasztások voltak – jelentette ki a kollégiumvezető – arról viszont nem beszélt, hogy a tervezők, kivitelezők bármilyen mulasztása nem évült-e már el, hiszen akkor ellenük az ügyészség nem emelhetett volna vádat. Kiemelte viszont, hogy az ügyészség a katasztrófa okát gyakorlatilag ugyanabban jelölte meg, mint a bíróság.

Kitért arra is, a bíróság azért nem nevezett meg az ügyben más, konkrét felelőst, mert "egy büntetőügyben a bíróság csak és kizárólag azoknak a büntetőjogi felelősségéről dönthet, akikkel szemben az ügyész vádat emel, más büntetőjogi felelősségét nem állapíthatja meg". Más felelősök megnevezésére – mint mondta – külön eljárásban kerülhet sor. A csütörtöki ítélet nem szólt másról, mint arról, hogy az a tizenöt ember, akit az ügyészség megvádolt, nem tehető felelőssé a katasztrófa előidézéséért, a következmények elhárításáért vagy az elhárítás akadályozásáért – fogalmazott a kollégiumvezető. Hozzátette, az ügyészség nem is mind a tizenöt vádlottat vádolta meg a katasztrófa előidézésével, így az olyan tudósítás, miszerint mind a tizenöt vádlottat felmentették a katasztrófa előidézésének vádja alól, nem valós. Néhány embert nem is vádoltak mással, mint a következmények elhárításának akadályozásával – emlékeztetett.

A bíróság emellett több pontban megállapította, hogy kötelezettségszegés, illetve mulasztás terheli a Mal Zrt. vezetőit – mondta Varga Gábor. Azonban rámutatott arra: ezek nem álltak ok-okozati összefüggésben a bekövetkezett katasztrófával, vagy a vádlottaktól egyébként nem volt elvárható az a körültekintés, amit most a katasztrófa ismeretében várunk el tőlük.

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált. Az ügyben 15 ember – a cég vezetői és több alkalmazottja – ellen emeltek vádat, valamint számos polgári per is indult. A büntetőperben a Veszprémi Törvényszék csütörtökön első fokon felmentette a vádlottakat a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, illetve a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének vádja alól. Az ügyészség bejelentette, hogy fellebbez az ítélet ellen, a tárgyalás másodfokon a Győri Ítélőtáblán folytatódik