Újabb ellenállási fórumot találhat magának az országossá dagadt tanárlázadás: ha összeáll a Központi Közalkalmazotti Tanács (KKT), akkor a tanárok munkáltatóját, a Kliket törvény kötelezi majd, hogy fontos döntésekben meghallgassa a tanács véleményét. A helyzet érdekessége, hogy maguk az érintett intézmények, a Klik és az oktatási tárca adott zöld utat az alulról szerveződő kezdeményezésnek.

A közalkalmazotti tanács intézménye nem új találmány, már bő 20 éve működnek ilyen szerveződések a magyar iskolákban, hol formálisan, hol komolyabb formában. Ezeket úgy kell elképzelni, mint a nagyobb gazdasági társaságoknál az üzemi tanácsokat. Erejük abban áll, hogy a munkáltatóknak (a Klik előtti időszakban az iskolák igazgatóinak) kötelező volt bármilyen, a dolgozókat érintő kérdésekben tárgyalniuk a tanáccsal, erre ugyanis a munka törvénykönyve kötelezte őket.

Így például jóléti kérdésekben (cafetéria odaítélése, jutalmazás stb) vagy más, a munkakörülményekkel összefüggő ügyekben sem dönthettek a tanács  jóváhagyása vagy megkérdezése nélkül; de a tanácstagok betekinthettek az iskola költségvetésébe is.

Feleslegessé vált a tanácsok működése

A hvg.hu által megkérdezett iskolákban azt mondták, a közalkalmazotti tanácsoknak mindig is fontos szerepük volt “az iskola helyes működésében”, például a tanácsok közvetítettek a vezetőség és a tanárok között. A Klik létrehozása azonban szétbombázta a rendszert és “totál feleslegessé” vált a tanácsok működése, hiszen a tanárok életét érintő döntéseket már nem helyben, hanem magasabb szinteken hozták meg – természetesen a tanácsok jóváhagyása és megkérdezése nélkül. “A tanács leveleire még azt sem mondták, hogy nem”, mesélte egy igazgató.

©

“Mindenki keresi a megoldásokat, mert érezzük, hogy baj van” – jellemezte a magyar pedagógustársadalom helyzetét a hvg.hu-nak Szűcs Tamás, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnöke, aki még 2015 nyarán kereste meg írásban az oktatási tárcát és a Kliket azzal, hogy van-e jogi lehetőség egy új érdekvédelmi szervezet megalakítására, amely  tárgyalópartnere lehet a Kliknek mint 120 ezer pedagógus munkáltatójának.

Az elképzelések szerint a KKT 15 főből állna, minden (összesen hét) régió 2-2 tagot delegálna, mérete miatt Budapest hármat. Csak az a tanár lehet majd a KKT tagja, aki már eleve tag valamelyik közalkalmazotti tanácsban. A rendszer “sejtjeit”, vagyis az iskolai tanácsokat pedig továbbra is a tantestületek választanák meg.

Nem Balogékon múlik

Az oktatási tárca  jogértelmezésére egészen január elejéig kellett várni, de végül az Emmi is kénytelen volt elismerni, hogy a KKT-nek “meglenne az a lehetősége, hogy a munkáltató központi vezetésének működésébe történő részvétele révén érvényesítse a közalkalmazottakat megillető jogokat”. Akkor még a láthatáron sem volt a hermanosok levele és az azt követő tiltakozás hullám, joggal gondolhatták a minisztériumban, hogy a “proaktivitást kívánó” kezdeményezés majd szépen csöndben elhal.

Ezzel szemben Balog Zoltán miskolci látogatása során megkapta a KKT kiválasztási szabályzatát, azóta az Emminél és a Kliknél pattog a labda, hogy partnerei lesznek az új érdekvédelmi szervezet létrehozásában. Ha jóváhagyják, ha nem, a KKT akkor is megalakulhat, ehhez mindössze az kell, hogy a tanácstagok elindítsák a jelölési folyamatot.

"Közösen kell kiabálni"

Ugyanakkor a KKT-t nem a különböző tanári szerveződések és a pedagógus-szakszervezetek ellen hoznák létre. “Közösen kell kiabálni” – magyarázta  Szűcs, az együttműködés fontosságát hangsúlyozva. A szakszervezet és a közalkalmazotti tanács eleve más pályán játszik, más feladatokkal és jogokkal bírnak. A KKT például nem szervezhet sztrájkot, viszont könnyebben kényszerítheti tárgyalóasztalhoz a munkáltatót.

©

Szűcs szerint az reális forgatókönyv lehet, hogy a KKT majd “széket kapjon” az Emmi által gründolt Köznevelési Kerekasztalban, ahová eddig kizárólag a kormány gyámságával létrehozott vagy tőle költségvetésileg erősen függő szervezetek (Nemzeti Pedagógus Kar, Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia stb.) kaptak meghívást.

A Köznevelési Kerekasztal a kormány gyorsreakciója lett volna a pedagógusok elégedetlenségének mederbe tartására. A látszategyeztetéseket azonban a tanárok elutasítják, Szűcs is úgy véli, hogy a KKT és más, alulról szerveződő kezdeményezések tudják csak valódi, erős legitimációval képviselni a tanárok érdekeit.

Ezekben a városokban tüntetnek a tanárok

Szerdán mérföldkőhöz érkezik a Miskolci Herman Ottó Gimnázium nyílt levelével kezdődött tiltakozási hullám: összesen tíz városban szerveznek szolidaritási demonstrációkat a Fogadóóra Miskolcon elnevezésű bázistüntetéssel párhuzamosan, hogy tiltakozzanak a központosítás, a túltolt bürokrácia, a pedagógusok és a gyerekek leterheltsége ellen.

 

A demonstrációkhoz több helyi civil szervezet, párt és szakszervezet is csatlakozott; van olyan város, ahol a Facebookon arra buzdítják a résztvevőket, hogy ha tehetik, akkor biciklivel érkezzenek az eseményre. A miskolci tüntetés közösségi oldalán keddig több mint 200-an jelezték, hogy részt vesznek a fáklyás felvonuláson, a budapesti akció oldalán pedig 500-an jelöltek vissza. A hermanosok nyílt leveléhez hétfőig 30 ezer magánszemély és 600 intézmény csatlakozott.

 

Ezzel párhuzamosan Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke hétfőn bejelentette, hogy a pedagógusok sztrájkbizottsága országos tüntetést szervez február 13-ára. A tanitanek.com-on közzétett fellhívás szerint az első Országos Tantestületi Értekezlet szervezői február 10-én tartanának országos megmozdulást Utolsó óra – Vészhelyzet az oktatásban címmel.

 

A demonstrációban részt vevő városok:

Békéscsaba, Budapest, Szeged, Pécs, Szombathely, Sopron, Veszprém, Győr, Budaörs, Hajdúszoboszló.

A megjelölt 11 városban tartanak tüntést a tanárok szerdán
©