szerző:
hvg.hu

A felnőttoktatási törvény ma azokat a nyelviskolákat bünteti, amelyek törvényesen akarnak működni, és azoknak nyújt ellenőrizetlenül széles teret, akik csalnak – állítja a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete alelnöke. Salusinszky András szerint sok hasonlóság van a nyelviskolák és a közoktatás működése között, egyebek miatt ezért is csatlakoztak a „tanárlázadáshoz”. Villáminterjú.

hvg.hu: Miért csatlakoztak a nyelviskolák is a demonstráló pedagógusokhoz?

Salusinszky András: A kormány ugyanabban a szellemiségben foglalkozik sok mindennel: központosít. Akkor érzi, hogy képes garantálni a működést, ha ő maga irányítja. Ezt csinálja a közoktatással, és ezt teszi a felnőttképzésben is. A jogszabályok kőbe vésik a tanterveket, a tananyagokat, a közoktatás nem a gyerekekért, a felnőttképzés nem a felnőttekért van. Egyik sem enged teret a differenciált oktatásnak, a tanuló igényeihez való igazodáshoz, ezzel megsérti a modern pedagógia alapját.

hvg.hu: Melyek azok a pontok, amelyek a leginkább problémásak a felnőttképzési törvényben a nyelviskolák számára?

S. A.: Ma a törvény azokat bünteti, akik törvényesen akarnak működni, és azoknak nyújt ellenőrizetlenül széles teret, akik törvénytelenül dolgoznak, nem adnak számlát, képzetlen embereket foglalkoztatnak, és általában véve csalnak. Őket nem ellenőrzik, mint ahogy a magántanárokkal sem fizettetnek adót. Ez nem jó nekünk, nem jó az országnak sem. A szigorúbb szabályozás elve nem válik be, nem is indokolt.

Képünk illusztráció
©

hvg.hu: Szabályozni mégiscsak szükség. Mi lenne a megoldás?

S. A.: Az, ha például a nyelvtanfolyamok áfáját 0, vagy esetleg 5 százalékra csökkentenék, és kiengedné a merev jogszabályok alól a saját adózott pénzből nyelvet tanulni szándékozó felnőtt állampolgárokat. A hazai és uniós forrásból megvalósuló képzéseket persze emellett nagyon szigorúan kell hogy ellenőrizze a kormány. Egy ilyen alacsony, kedvezményes áfakulcs politikai üzenete az lenne, hogy a nyelvtanulás és a nyelvtudás kiemelt nemzetgazdasági érdek. Egyetemi kutatások bizonyítják, hogy az angol nyelv ismerete átlagosan 74 százalékkal növeli az egyes országok külkereskedelmi forgalmát. Sajnos a magyar kkv-vezetők csupán 20-35 százaléka beszél valamilyen nyelvet, így a vállalkozók közel háromnegyede eleve elzárja magát nyelvtudás hiányában az Európai Unió félmilliárdos piaca elől. Rengeteg olyan magyar cég van, amelyik egyébként igenis meg tudná állni a helyét nemzetközi szinten, ha lenne megfelelő nyelvtudása a munkavállalóinak, ezért is mondom, hogy kiemelt nemzetgazdasági érdekről van szó.

A Nemzetgazdasági Minisztériummal és háttérintézményével a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatallal közösen a szakma képes lenne az iskolarendszeren kívüli nyelvoktatás rendszerét megreformálni és igazságosabbá tenni a minőségi nyelvoktatás és a feketegazdaság visszaszorítása érdekében.

hvg.hu: Azért sok olyan nyelviskoláról hallani, amelyik  kikerüli a felnőttképzési törvényt. Ezek hogy csinálják?

S. A.: A törvényi lehetőség a nyelviskolák számára megvan arra, hogy a felnőttképzési törvény hatályán kívül oktassanak, ugyanakkor ebben az esetben 27 százalék áfát kell a tandíjra tenniük. Egy ilyen mértékű áremelést a lakosság nem tudna megfizetni, ezért engedélyeztetjük magunkat, és betartjuk a szigorú törvényt, mely az érdemi munkától veszi el az időt, költséges és ezért komoly versenyhátrányt jelent a jogkövető képzőknek. Persze megy a Magyarországon megszokott „kiskapuzás” is, léteznek különböző felnőttképzési törvényt kikerülő kreatív megoldások, mint például az alanyi adómentesség, alapítványi vagy az egyesületi működési forma.  Mindez azért, hogy a felnőttképzési törvény által megkövetelt jelentős és az oktatás minőségi megvalósítását hátráltató adminisztráció terheitől szabaduljanak a képzők. A jelenség hatására a legális lakossági nyelvtanulási piac versenyhátrányba került, és a „feketegazdaság” felé tolódnak a szolgáltatások, csökken a nyelvtanulási kedv, és a hallgatók kiszolgáltatobbakká válnak.

hvg.hu: De mégis miért a csatlakoznak a pedagógusokhoz? A felnőttképzés nem a közoktatás területe.

S. A.: Az ország szempontjából a nyelvtanítás ügye egy: ebben a közoktatás is szerepel meg mi is, nyelviskolák. Közünk van egymáshoz azért is, mert nálunk is, a közoktatásban is keveset keresnek a tanárok, nagyjából egyformán. Nálunk azért, mert alacsonyan kell tartanunk a beiratkozási díjakat, a közoktatásban pedig azért, mert az adófizetők pénzét másra költik. Nálunk van kréta (mert a magánképzők megveszik a tanáraiknak), a közoktatásban nincs mindig (mert a Klikre költik a pénzt, nem a krétára). Nálunk is meg a közoktatásban is sok a felesleges adminisztráció, de nálunk ezt a tanfolyamszervezők végzik, mert fizetjük őket, a közoktatásban a tanárok végzik feleslegesen. Mindent összevéve sok tekintetben ugyanazt csináljuk, mint a közoktatás, és egyáltalán nem állunk jobban pénzügyileg, mint az, hacsak nem jön valamilyen európai uniós forrás.

És azt gondolom, hogy külön-külön az egyes szakmáknak nem hallatszik a hangjuk, így talán igen. Ha az ápolónők is jönnének, eszembe nem jutna megkérdezni, mit keresnek itt a tanárok tüntetésén, mi közük a közoktatáshoz.

Cikk megosztása
Címkék