Pert nyert a Budapesti Ügyvédi Kamara az Összefogással szemben. A Kúria jogerős döntése alapján nem történt olyan súlyú szabálytalanság a legutóbbi kamarai választáson, amely miatt meg kellene semmisíteni a választás eredményét.

Nincs már vezetőválság a Budapesti Ügyvédi Kamarában, miután a Kúria ma hatályon kívül helyzete a legutóbbi kamarai választások eredményét megsemmisítő jogerős bírói döntést. Egyúttal elutasították a korábban hatalomváltásra készülő, ám a kamarai választáson alulmaradt Ügyvédi Összefogás Egyesület tagjainak keresetét. A Fővárosi Ítélőtábla tavaly októberben jogerősen megsemmisítette a két évvel ezelőtti tisztújító közgyűlés összes választási határozatát.

Szabálytalannak találták, hogy a voksok számlálásában illetéktelenek is részt vettek, a választási bizottság két tagjánál pedig összeférhetetlenséget állapítottak meg. Ezzel szemben a Kúria úgy ítélete meg, nem történt olyan eljárási szabálysértés, ami a választás eredményének megsemmisítését indokolta volna. Több százezer szavazat összeszámlálása szükségképpen több napig tart, és indokolt volt a kamarai tisztségviselők adminisztratív segítsége is, ami nem járt a választás eredményének megváltozásával – hangzott el a Kúria döntésének indokolásakor.

A Kúria nem látta megalapozottnak az összeférhetetlenségi kifogásokat sem. „A hiányzó kamarai szabályzatok pótlása a széles körű autonómiával rendelkező ügyvédi kamara feladata, amelynek működésesébe az állam és a bírós is csak kivételes esetekben avatkozhat be” – hangsúlyozta Baka András tanácsvezető bíró.

A 2014-es kamara tisztújítás előtti példátlan mozgósítás nyomán a választásra jogosult 5533 ügyvédből 2442-en jelentek meg a voksoláson: a 44 százalékos részvétel közel kétszerese volt a négy évvel korábbinak. A szavazáson jelentős többséggel erősítették meg tisztségében Réti László elnököt. Bár az Összefogás mind a 129 tisztségre állított jelöltet, csupán néhányat sikerült megszereznie (Dessewffy Alice mellett Patay Géza is tagja lett az elnökségnek). A választási kudarc után azonban nyomban egyesületként is zászlót bontott a magát érdekvédőnek tekintő szerveződés, és a 140 éves kamara történetében példátlan pert indított, a kamarai választás eredményét megállapító valamennyi, összesen 129 határozat megsemmisítését kérve.

A fülkeforradalmat hirdetők a szavazás végeredményét ugyan nem tudták megfordítani, mégis sikerült meglehetősen nagy zavart kelteni a pereskedéssel. A Fővárosi Ítélőtábla korábbi jogerős ítélete szerint ugyanis a döntés kihirdetésének napjától megsemmisítette a választás eredményéről szóló határozatokat. Ám arról például egyetlen szó sem esett, hogy mi következik mindebből. Vajon a választást vagy a jelöltállítást is meg kell-e ismételni, vagy elegendő csak a szavazatokat újraszámolni?

A kérdés a kamarák felett törvényességi felügyeletet gyakorló Igazságügyi Minisztériumot is foglalkoztatja, amely az autentikus válaszért a Fővárosi Törvényszékhez fordult, amely kimondta, hogy van legitim vezetése a testületnek, egyúttal megszüntette az igazságügyi miniszter által a kamara ellen indított pert. Ahhoz azonban, hogy a legutóbb megválasztott elnökség és a többi tisztségviselő újra munkába állhasson, még az kell, hogy az időközben a budapesti kamarai ügyek intézésével megbízott Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara megbízását visszavonják.