szerző:
Kálmán Attila

Keveset tudni a szerdai Putyin–Orbán-találkozó valós programpontjairól: annyi biztos, hogy az orosz államfő nagypolitikai csatározásaiban a magyar miniszterelnököt nem sok mindenre használhatja. Viszont a csúszó Paks II.-projektért cserébe a gáztározótól a helikoptertenderig sok mindent kérhet.

Orbán Viktort nagyon kínos pillanatban rendelte magához Vlagyimir Putyin:

  • február 18-19-én ülésezik az Európai Tanács, ahol a migráció kérdése kiemelt téma lesz,
  • az oroszok bombázásokkal támogatják az Aszad-rezsimet – kórházak minapi lebombázása, civilek megölése miatt pedig a Nyugat egész konkrétan háborús bűncselekményeket vet az oroszok szemére

Jól emlékezhetünk, az oroszok elleni szankciók miatt már tavaly is milyen kínos volt, hogy egy uniós tagállam kormányfőjeként Orbán Magyarországon fogadta az ukrán beavatkozás miatt nemzetközileg elszigetelődött Putyint. Elmondhatjuk, a hivatalos viszontlátogatás sem eshetne sokkal kínosabb időpontban.

Magát a találkozót nagy titkolózás övezi. A hvg.hu által megkérdezett szakértők szerint ezekről a témákról esik majd szó:

  • Paks II.
  • energetikai kérdések
  • a Magyar Honvédség helikopterbeszerzése
  • metrófelújítás
  • európai uniós szankciók
  • Szíria
  • Ukrajna

A két háborús konfliktussal kapcsolatban legfeljebb véleményt cserélhetnek a felek, mert Magyarország messze nincs egy súlycsoportban az oroszokkal. A kemény tárgyalás a kétoldalú ügyekről fog szólni: a valós kérdés, hogy mit ígér Orbán az egyre idegesebb oroszoknak Paks II. csúszásáért cserébe.

Orbán a csapdában

Fogalmunk sincs, mi történik mondjuk vis maior esetén

– hozta fel az egyik Paks II.-vel kapcsolatban gyakran felmerülő aggodalmat Rácz András, Oroszország-szakértő, a Finn Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének kutatója. A kutató szerint azért nem könnyű esélyeket latolgatni a találkozóról, mert a szerződés alapvető fontosságú tényeiről, információiról sem tudhat a közvélemény. Mint mondta, átláthatóság szempontjából az orosz–magyar kapcsolat, és különösen Paks „egy igazi fekete lyuk".

 

©
Pedig a reaktorépítés jelenleg a kulcsa mindennek: a rendszerváltás óta nem volt akkora állami beruházás Magyarországon, mint a 3200-3500 milliárd forintból, a magyar állami költségvetés éves bevételének negyedéből tervezett Paks II. Orosz részről is kiemelt prioritás az építkezés: stratégiailag összeköti a két országot, és a magyar oldaltól eltérően üzletileg is biztosan rentábilis – ez utóbbihoz elég felidézni, hogy az orosz Külkereskedelmi Bank 10 milliárd eurós hitellel szállt be.

A kikerült kivitelezési nyilatkozatok viszont azt mutatják, csúszásban van a projekt, elsősorban az Európai Bizottság kifogásainak köszönhetően. A magyar kormány többször kommunikálta ezzel kapcsolatban, hogy Brüsszel Paks akadályozásával bünteti őket a bevándorlásellenes lépéseinkért, amiben ha van is valami, akkor is annak a nagyobb képnek egy apró részlete, hogy az EU nem nézte jó szemmel közeledésünket az oroszokhoz.

Az ugyanis tény, hogy Putyin a budapesti látogatása előtt utoljára 2014-ben járt az EU-ban (akkor Ausztriában) és a krími háború miatt a Nyugattól elszigetelődő és szankciókkal sújtott Oroszország egyedül a tőlük több szálon függő Magyarországban látott potenciális szövetségest. A gyengülő rubellel és meredeken eső olajárakkal küzdő oroszoknak pedig égető szükségük volt egy EU-tagállamra, hogy lobbizzon az érdekükben. Azonban

Putyin nem tudja dróton rángatni Orbánt

– mondta Rácz András, aki szerint az energiafüggőség és a Paks II.-vel kapcsolatos elköteleződés kevés ahhoz, hogy a NATO és EU-tag Magyarország eltérjen a hivatalos euroatlanti irányvonaltól. A magyar kül- és biztonságpolitika alapvető meghatározói ugyanis továbbra is az EU-s és NATO-s keretek.

Hiába lehet sejteni, hogy Orbánék nem értenek egyet száz százalékig az Oroszország elleni szankciókkal – elég itt a miniszterelnöknek arra az elhíresült nyilatkozatára gondolni, hogy a szankciókkal „saját magunkat lőjük lábon” – a magyar külpolitika mozgástere erősen korlátozott. A paksi szerződés csapdákat is rejthet, melyek Magyarországot zsarolhatóvá teszik, de hogy ez valóban így van-e, nem lehet tudni, mert a szerződés pontos részleteit mindkét fél titkolja.

Atom, gáz, metró, helikopter

Annyi viszont biztosra vehető, hogy Magyarország kötelezettséget vállalt az oroszok felé, Putyin pedig nem olyan ember hírében áll, aki ezt egy vállrándítással elintézné. Az, hogy Putyin bármilyen módosításért milyen árat kér – szintén csak spekulációra ad okot. Azzal Putyin tisztában van, hogy Magyarországtól geopolitikai súlyát figyelembe véve nem kérheti, hogy akár az ukrajnai, akár a szíriai háborúban követett magatartását védje – Orbánnak a nagyobb játszmákban nem osztanak lapot.

Tavaly februárban, miközben Putyin Budapesten Orbánnál jópofáskodott, zajlott a debalcevei hadművelet, amelyben az oroszok által támogatott szakadárok lelövöldözték azokat az ukrán reguláris hadsereghez tartozó katonákat (köztük magyarokat is), akiknek előzőleg szabad elvonulást ígértek. Most pedig úgy utazik Orbán Moszkvába, hogy a NATO szinte napi szinten marasztalja el az Aszadot segítő oroszokat, akik civil célpontokra is szórják a bombákat.

Amit Putyin kérhet, és minden bizonnyal kérni is fog, az a bilaterális gazdasági kapcsolatokkal kapcsolatos. A legkézenfekvőbb az M3-as metró felújításának mikéntje, ahol már korábban nehezen magyarázták meg, miért a drágább orosz megoldást választotta a főváros. Ez azonban Paks II.-nél nagyságrendekkel kisebb beruházás: a tervek szerint 220 millió euróból újul meg a vonal az orosz Metrovagonmas bevonásával.

A földgázbiznisz már nagyobb volumen, és az oroszoknak itt van is okuk kérni valami nagyobbat: a Déli Áramlat bedőlése, a Török Áramlat csúszása és az ukrán háború együttesen stratégiai céllá tette az európai gáztározók létesítését. A 2015-ös magyar költségvetésben „állami vagyon értékesítése" címen feltűnt egy azóta sem tisztázott 169 milliárdos bevétel, amiről többen azt tippelték, hogy egy gáztározó ellenértéke lehet.

Hosszú távú gázszerződés viszont ugyanúgy nem valószínű, ahogy a tavalyi Putyin-látogatáskor sem volt az. Akkor Orbánék igyekeztek úgy beállítani a találkozót, hogy az azért elkerülhetetlen, mert Magyarországnak gázra van szüksége, később viszont kiderült, hogy semmi ilyesmiről nincs szó: az Index írta meg, hogy mindössze egy korábbi megállapodást jelentettek be újdonságként.

Katonai közbeszerzés a háttérben?

Van viszont egy jóval veszélyesebb üzlet is, amit ugyan minden fél cáfol, de mégis többen említették, hogy erről is tárgyalhat Putyin és Orbán: a Magyar Honvédségnek helikopterekre van szüksége. Utoljára 2014-ben, a választások előtt vett Magyarország hárommilliárd forintért három használt Mi-8-ast, de így is csak az alapvető készültségi feladatokat tudta ellátni a hadsereg.

A Vs.hu fél éve írta meg, hogy a 170 milliárdosra tervezett helikopterbeszerzés-tender pénzhiány miatt csúszik, de a cikk arról is szól, hogy Orbán Viktornak csak egy szavába kerülne elindítani a beszerzést. Egy ilyen volumenű fegyverbeszerzés pedig nem csak egyszeri üzlet: egyrészt jelzi egy kormány katonai-diplomáciai elköteleződését, másrészt a személyzet kiképzése, illetve a gép fenntartása és a szervizelése hosszú távú együttműködésre kényszeríti a vevőt és az eladót.

Rácz András összegyűjtötte, hogy NATO-ország mikor vásárolt utoljára az oroszoktól fegyvert. A Krím megszállása óta a fent említett három orosz helikopter Magyarországra történő szállítása volt az egyetlen ilyen üzlet, de arról a megállapodást még az annexió előtt kötötték a felek. Magyarországon kívül NATO-tagország utoljára 2009-ben vásárolt orosz fegyvert, az EU-ból Ciprus, 2010-ben. De lehet, az sem véletlen, hogy a Malév újraindítása is a napokban került szóba egy kisebb Szuhoj-flottával.

Érdekesnek találta cikkünket? Értékelje!
Köszönjük!
Cikk megosztása
Címkék