szerző:

"A menekültügy miatt csakis szégyenkezhetünk" - mondta az AI Magyarország igazgatója, ismertetve a szervezet 2015-ös országjelentését.

Ahogy a világ többi része, úgy Magyarország sem lehet büszke 2015-ös emberi jogi teljesítményére – mondta az Amnesty International (AI) Magyarország igazgatója szerdai budapesti sajtótájékoztatóján, amelyen a szervezetnek az emberi jogok tavalyi helyzetéről készített jelentését ismertették.

Jeney Orsolya szerint miközben Magyarország részese az összes fontos nemzetközi emberi jogi megállapodásnak, jogilag és fizikailag is elzárta a konfliktusok elől menekülők útját a hatékony menekültügyi eljárás elől. 

Az AI problémái a magyar gyakorlattal

Magyarország kerítést épített a déli határa mentén, "kriminalizálta" a szabálytalan belépést a területére, és felgyorsította a menedékkérők és menekültek visszatérését Szerbiába, "menekültvédelemtől mentes övezetté alakítva" az országot.

A romák ki voltak téve az erőszakos kilakoltatás kockázatának, és nem védték őket megfelelően a gyűlölet-bűncselekmények ellen.

"A kormányzati politikákkal szemben kritikus civil szervezetek zaklatással és regisztrációjuk elvesztésére vonatkozó fenyegetésekkel szembesültek." 

Miután a 2011-es egyházügyi törvény előírta az egyházaknak és más vallási szervezeteknek az újbóli nyilvántartásba vételt – írták –, aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy több vallási közösségtől megtagadták azokat a jogokat, amelyekkel korábban egyházként rendelkeztek.

"A menekültügy miatt csakis szégyenkezhetünk"

A kormány, annak ellenére, hogy az EU decemberben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, nyilvánvalóvá tette, hogy "nem akar részt venni semmilyen, a menekültek és menedékkérők helyzetén javító európai megoldásban" – mondta Jeney Orsolya.

Úgy fogalmazott, hogy "a menekültügy miatt csakis szégyenkezhetünk". Közölte, Magyarország egyre inkább ellenséges hangnemet ütött meg az ügyben. Az AI már a nemzeti konzultációval kapcsolatban figyelmeztetett, hogy veszélyes összemosni a migrációt a terrorizmussal – emlékeztetett, hozzátéve: vélhetően a plakátkampánynak is a menekültellenes hangulatkeltés volt a célja.

©

A szakértő kifogásolta, hogy Magyarország kerítést épített a határára, és hogy nehéz megállapítani, pontosan miként működnek a tranzitzónák, mert nem elég átlátható a rendszer. Tapasztalataik szerint például egyedülálló férfinek nem sok esélye volt bejutni a tranzitzónába – mondta.

Jeney Orsolya különösen kifogásolta a rendőrség fellépését Röszkénél, és azt mondta, nem kaptak tájékoztatást az emberek. 

©

A szervezet igazgatója úgy látja, a kormány alaptalan támadást indított azon civilek ellen, akik hosszú idő óta hívják fel a figyelmet a magyarországi jogsértésekre, és munkájukkal biztosítják, hogy ez egy jobb, élhetőbb ország legyen. Szerinte az, ami 2014-2015-ben történt, aggasztó, a zaklatásnak kitettek között főként jogvédő szervezetek voltak, amelyek olyan kritikát fogalmaztak meg az elmúlt években, amelyet Magyarországnak komolyan kellene vennie. Ha a civileket támadják, a társadalmát támadják – tette hozzá.

Számozott utcák és gyűlölet-bűncselekmények 

Jeney Orsolya kitért a miskolci számozott utcák helyzetére is. "Miskolc önkormányzata sem kegyelmezett" a város legkiszolgáltatottabb lakóinak – fogalmazott. Közölte: az önkormányzatnak tisztelnie kell az emberek jogait, valódi alternatív lakhatási lehetőséget kell biztosítani a lakóknak.

A gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatban Jeney Orsolya azt mondta: továbbra is probléma, hogy a rendőrségnek nincs protokollja az ilyen esetekre, és nincs megfelelő adatgyűjtés, amely segíthetné a megelőzést.

Jeney Orsolya végül kijelentette: bíznak abban, hogy Magyarországon a rossz gyakorlatokat kijavítják, és visszatérnek az európai útra. Az Amnesty International abban igyekszik segíteni, hogy a kormány maradéktalanul biztosítani tudja az emberi jogokat – közölte.