Egyre több menekült kísérli meg az átjutást az atombiztosnak hitt kerítésen a szerb-magyar határon. Szabadkán folyamatosan ürül és telik meg a hivatalos és az illegális menekültállomás: attól félve, hogy csapdába esnek a Balkánon, naponta tucatjával próbálnak bejutni menekültek az Európai Unió területére. Mindeközben a nyugat-balkáni útvonalon már az illetékes szervek szerint is humanitárius katasztrófa fenyeget.

„A magyar határzár megbukott” – ezzel a címmel közölt riportot néhány napja a BBC brit közszolgálati csatorna. A beszámoló magyar rendőségi adatokra hivatkozva azt állította, hogy napról napra mind több határsértőt fognak el a magyar-szerb határnál. A police.hu-n közzétett statisztikákat nézve hétfőig körülbelül 1500 menekült jutott át az addig atombiztosnak hitt kerítésen. Vagy úgy, hogy átmásztak, vagy egyszerűen átvágták a határzárat. Csak vasárnap több mint 230-at fogtak el a hatóságok – miközben egész januárban mindössze 550-et.

Pintér Sándor már a BBC tudósításának másnapján igyekezett megnyugtatni a közvéleményt, miszerint a kerítés továbbra is hatékony. A határra azóta mégis még több rendőrt vezényeltek, és elkezdték a kerítés megrongált részeinek nagygenerálját, miközben kiderült, a kormány megrendelte a magyar-román határra is a fizikai határzárat.

Átrágják magukat

A februári statisztika kiugróan soknak számít, ha összehasonlítjuk a tavaly novemberi és decemberi számokkal: ezekben a hónapokban egy nap maximum 30-an jöttek át a határon. A hvg.hu által megkérdezett aktivisták szerint nem is csoda, hogy egyre több menekült jelenik meg a határ innenső oldalán, mert „nem nagy művészet átjutni a kerítésen”. Mint ahogy arról februárban már írtunk, bár Magyarország komoly akadálypályát állított a menekülteknek, kellő kitartással át tudják magukat rágni rajta. Még azt is megkockáztatják, hogy átjutva elfogják őket a magyar hatóságok, mert nincs veszítenivalójuk.

©

Az idegenrendészeti őrizet alkalmanként 60 nappal hosszabbítható meg, legfeljebb egyéves időtartamig. Gyakorlatilag ezt az időszakot kell kibekkelnie egy menekültnek, hogy folytathassa útját. Az őrizet helye szerinti illetékes bíróságon kéthavonta vizsgálják meg, hogy végrehajtható-e a kitoloncolás, majd ennek fényében vagy meghosszabbítják az őrizetet legfeljebb egy évig, vagy egy kötelező tartózkodási helyet jelölnek ki a kiutasítottaknak. Ilyenkor az őrizetből kiszabadulót gyakorlatilag szélnek eresztik – akik a kijelölt hely helyett a nyugati határt célozzák meg.

Macedón-szoros

Ugyan a mostani számok messze elmaradnak a tavaly ilyenkor regisztrált határsértők számától (ellentétben azzal, amit a BBC írt), a balkáni helyzetet nézve a határsértők számának megugrása nem véletlen. A hétvége óta ugyanis Macedónia nem engedi be az afgán menekülteket, és ugyanúgy tesznek a szerbek is, akik viszont az osztrák intézkedésekre hivatkozva lépték meg a korlátozást. Hivatalosan egyik ország (se horvátok, se a szlovénok) sem jelentették be, hogy tilos lenne az afgánok továbbengedése, a gyakorlat mégis ezt mutatja.

Szerb lapok meg nem nevezett brüsszeli forrásokra hivatkozva azt állítják, a szigorítás mögött az állhat, hogy az EU és a balkáni országok hamarosan zárni fogják határaikat ,és későb már a szír menekültek sem léphetik át azokat. Ha ez így lesz, akkor az afgán (vagy iráni, marokkói, pakisztáni stb.) migránsoknak egyre sürgetőbb lesz, hogy elhagyják Szerbiát. Így jöhet képbe Magyarország, még a kerítés ellenére is, mert a horvátok komoly erőkkel ellenőrzik a határátlépőket. A másik útvonal Románia lehet, igaz, erről még csak pletykákat hallani, hogy néhányan már megpróbálkoztak így kijutni Szerbiából.

©

Hogy mennyire elfajulhat a helyzet a térségben, azt jól mutatja Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért felelős tagjának, illetve Klaas Dijkhoff, az unió soros elnöki tisztét betöltő Hollandia menekültügyekben illetékes államtitkárának keddi nyilatkozata, amiben aggodalmukat fejezték ki, hogy hamarosan humanitárius válság alakulhat ki a balkáni útvonalon, ha nem tesznek valamit az érintett országok.

A szabadkai állomást újranyitották

A hvg.hu információi szerint a menekültek újabb hulláma miatt a szabadkai befogadó központot már újranyitották, ott kb. 60-100 menekült gyűlt össze. A menekülttáborban tartózkodók számáról már megoszlanak a vélemények. Egyes információk szerint zsúfolásig megtelt, azonban Natalija Jakovljevic Ivanic, a szabadkai Magločistač nevű hírportál újságírójának elmondása szerint a szabadkai menekülttábor jelenleg üres. Az ellentmondás azért lehet, mert szabadkai tudósítónk szerint egy menekült sem tölt el ott többet 24 óránál és szinte azonnal továbbállnak Magyarország vagy Horvátország felé.

Van még egy illegális szálláshely is, Szabadkán a korábbi téglagyár területén, ahol még a legalapvetőbb ellátási feltételek sem adottak a menekültek számára, se villany, se víz. Élelmiszert is csak a helyi önkéntesek visznek azoknak, akik ott húzzák meg magukat egy éjszaka erejéig. A mostoha körülmények ellenére ezen a helyen is kb. 100 menekült gyűlt össze. Úgy tudjuk, a napokban a tompai tranzitállomásra is érkeztek menekültek (kb. 30-40 fő), miközben a röszkei állomás egy jó ideje üresen áll.

©

Ugyanakkor a magyar-szerb határon tartózkodó forrásaink szerint néhány napja buszokkal szállítottak menekülteket a kerítéshez. A Magyar Szó is hasonló esetről számolt be hétfőn. A sidi tranzitállomásról kb. 200-250 menekült indult el Horvátország felé, a „szökevényeket” a határtól 800 méterre feltartoztatták a szerb hatóságok, majd visszaszállították a principovaci tranzitközpontba. A menekültek elmondása szerint ezután erőszakkal buszokba kényszerítették az embereket, majd a magyar határhoz szállították őket.

Érdekesnek találta cikkünket? Értékelje!
Köszönjük!