szerző:
Dercsényi Dávid - Kálmán Attila

Erdősi Lászlóné után szerdán a kormány gyakorolta a népszavazási kezdeményezés benyújtását. Amellett, hogy itt is szükség volt némi asszisztenciára egy öntudatos, de udvarias magánszemély részéről, az sem teljesen biztos, hogy a kormány kérdése megfelel a népszavazás kiírási kritériumainak. Persze, mire eldől, eltelik egy csomó idő.

Pedagógustüntetés, szétporladó egészségügy, kopaszok akadályozta népszavazás – mindezekre válaszul szerdán ledobta saját kommunikációs atombombáját a kormány. Orbán Viktor maga jelentette be, népszavazási kezdeményezést nyújtottak be a kötelező uniós menekültkvóták bevezetése ellen.

A hvg.hu információja szerint a kvótakérdés benyújtása  nem egyszerűen a kormány gyorsreakciója volt az egy nappal korábban, ugyancsak az Országos Választási Iroda előtt történtekre. Amellett, hogy a kormánynak már hónapok óta célkeresztjében van a kötelező kvóták elleni tiltakozás, egy hete bizonyos Csabai József magánszemély a témában már beadott egy népszavazási kezdeményezést. Ezt ma délelőtt szűk nyolc perccel a kormány beterjesztése előtt - mint kiderült, Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke személyes kérésére - vonta vissza, ezzel biztosította, hogy Orbánékat illetéktelenek ne előzhessék be, udvariassága az Erdősi Lászlónét előreengedő, Fradi-kötődésű kidobólegények tegnapi gesztusára rímel.

Bejelentette
©

Mint minden ilyen esetben, felvetődik, hogy maga a hitelesítésre beadott kérdés megfelel-e a jogszabályoknak. Alapvető feltétel, hogy a kormány népszavazási ötlete ne legyen ellentétes magasabb rendű, általunk is aláírt nemzetközi szerződésekben foglalt kötelezettségekkel, uniós szabályozással. Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint a már elfogadott, hatályban lévő uniós jogszabályok nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettségeknek minősülnek, tehát ezekről nem lehet népszavazást tartani.

Ezt tavaly még a Fidesz-frakció is tudta: Kósa Lajos frakcióvezető a Jobbik hasonló tárgyú kezdeményezésével kapcsolatban kifejtette, hogy a kvótarendszerről butaság lenne népszavazást kezdeményezni, hiszen az Alaptörvénybe ütközne a kérdésfelvetés a Lattmann által elmondottak miatt.

Schöpflin György, a Fidesz európai parlamenti képviselője a Népszabadságnak azt mondta, a kormány népszavazási kezdeményezése "érdekes lépés a játszmában, de jogi szempontból az Európai Unióban valószínűleg nincs különösebb jelentősége. Vagy ha van is, én arról nem tudok - mondta, hozzátéve, hogy "most a politikai szál a fontos"

Amit szabad Jupiternek?

Lattmann szerint az is probléma, hogy a kérdés („Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”) nem teljesíti az egyértelműség követelményét. A szeptemberi belügyminiszterek tanácsában hozott áttelepítési jogszabályra vonatkozik-e (amelyre Magyarország nemmel szavazott, de ettől még hatályos), vagy arra, hogy a kormányt egy esetleges sikeres népszavazás arra kényszerítené, hogy a jövőben az ilyen tárgyú tanácsi döntésekre kötelezően nemmel szavazzon.

Az utóbbi azért érdekes, mert az ún. „rendszerbontó”népszavazási kezdeményezés egyik kérdése (Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés határozat elfogadásával kötelezze a kormányt arra, hogy az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 86. cikke alapján felállítható Európai Ügyészség létrehozását az Európai Bizottság erre vonatkozó előterjesztése esetében az Európai Unió Tanácsa, illetve az Európai Tanács eljárása során támogassa?) hasonló jellegű lett volna, de nem ment át sem a Nemzeti Választási Bizottság, sem a Kúria szűrőjén. Lattmann erről már csak azért is képben van, mert ő volt a rendszerbontó népszavazási kezdeményezésnek egyik ügyvivője. Kérdés, hogy ami nekik nem ment át, az most a kormány esetében átmegy-e.

Messzire vihet az ügy

Lattmann szerint magának a népszavazásnak nincs sok gyakorlati értelme: ha a kormányra nézve kötelező is lenne, hogy nemmel szavazzon a tanácsban, ám az többséggel mégis elfogadna egy kötelező kvótás döntést, az ránk nézve is kötelező erejű lenne továbbra is. A 2015. szeptemberi döntésről nem lehet, a jövőre nézvést meg gyakorlatilag nem érdemes népszavazást tartani.

©

Csakis politikai haszon származhat tehát ebből az ügyből, de az sem sokáig: az EU nyilvánvalóan hivatalosan is reagálni fog az ötletre, és ha nem kezdjük el az áttelepítést végrehajtani 2016 szeptemberében – már ha addig el nem kaszálja az egészet a luxemburgi EU-bíróság, ami kérdéses – kötelezettségszegési eljárás indul ellenünk. Ezzel együtt az EU-ban nyilván megindul a velünk ellentétes politikai kommunikáció, amely Orbán népszavazását gyakorlatilag EU-s tagsági referendumként kezelné. Ebben van is logika a fentiek miatt.

A 444 is ír a kezdeményezés hibáiról, a TASZ szerint sem fogalmaz meg a kérdés egyértelmű kötelezettséget az Országgyűlésnek, és az sem egyértelmű, hogy egyáltalán a Parlament hatáskörébe tartozó kérdést feszeget-e a kérdés.

A kormányközeli Alapjogokért Központ szerint minden okés

Mint ahogy megírtuk, a Jobbik február 23-án már kezdeményezett egy olyan alaptörvény-módosítást, amely lehetővé tenné, hogy kvótaügyben (mint nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség) népszavazást lehessen tartani. De az Átlátszó szerint ez sem segítené ki a kormányt, „mert akkor meg megtévesztővé válna a kérdés, hiszen azt a látszatot kelti, hogy az ’igen’ szavazatok többségével érvényes népszavazás esetén a választópolgár eléri, hogy az Unió alapító szerződései ilyen tartalommal módosuljanak, holott ahhoz a másik huszonhat tagállam egyetértésére is szükség lenne”.

A kormányközeli Alapjogokért Központ (AjK) szerint a népszavazási kérdés a fentiekkel szemben megfelel a hatályos alkotmányos és törvényi előírásoknak, azaz azt a Nemzeti Választási Bizottság előreláthatóan hitelesíteni fogja. Az AjK szerint maga a téma ugyanis az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozónak minősül, tekintettel arra, hogy sem hazai, sem uniós előírás nem zárja ki a magyar törvényhozás vonatkozó jogalkotási kompetenciáját.

Orbán Viktor népszavazáson adja le szavazatát 2015-ben
©

Az AjK szerint éppen az Unió tervezett döntései ütköznek a magyar Alaptörvénybe, ezáltal sértik Magyarország szuverenitását: „Az alkotmányos kötöttségeken túlmenően azt is fontos kiemelni, hogy a kérdés megfelelőnek látszik a népszavazási törvény szempontjából is, hiszen megfelel úgy a választópolgári, mint a jogalkotói egyértelműség követelményének. Azaz arra egyértelműen lehet válaszolni és az Országgyűlés is vélelmezhetően el tudja majd dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles".

A kormány a helyén van

Bármi is lesz a kezdeményezés vége, a népszavazás révén továbbra is a Fidesz-KDNP határozhatja meg a napirendet és ezzel a rá nézve kellemetlen témáktól vesznek el felületet a „migránskérdés” javára. Ebből pedig cselekvő félként csak ő jöhetnek ki győztesen: ellenzéki politikusok rendre elmondják a parlament folyosóin, hogy amíg ez a téma, addig oda-vissza felmoshatja velük a Fidesz a padlót. A népszavazási kérdésre igennel kampányolniuk politikai öngyilkosság lenne, hiszen immár saját szavazóik többsége is magáénak vallja a kormány álláspontját.

A Fidesz pedig a bonyolult jogi okoskodásoktól nem zavartatva továbbra is fennhangon mondhatja egyszerű, de népszerűsége szempontjából hatékony üzenetét: mindent megtett a kvótarendszer és a szuverenitásunkba gázoló Unió ellen.
Érdekesnek találta cikkünket? Értékelje!
Köszönjük!
Cikk megosztása
Címkék