Az LMP brüsszeli képviselője, Meszerics Tamás nem egészen abban a szellemben nyilatkozott lapunknak a menekültválságról, ahogyan azt a párt társelnökétől, Schiffer Andrástól olvashattunk. A képviselő szerint félreértésben van Magyarország, ha azt képzeli, hogy a probléma európai megoldásában nem szerepel majd a tehermegosztás.

Meszerics Tamás LMP zöld frakcióban ülő európai parlamenti képviselője szerint a jelenlegi menekülthullám nem új jelenség, és a nemzetközi joggal szabályozható európai szinten, a szabályozásból kimaradni pedig beláthatatlan következményekkel jár. A politikus szerint az LMP álláspontja továbbra is a szeptemberben közzétett 24 pont, és nem ismer semmi olyan tényezőt, ami ezt felülírná.

A képviselő az eddigi LMP-politikát megkérdőjelező Schiffer András-interjú tartalmát nem ismeri, mondta el, amikor az Európai Parlamentben megkérdeztük. Pedig az lényegében szakítás az LMP korábbi, a menekültügy kezelését a nemzetközi egyezmények betartásán keresztül elképzelő álláspotjával. A Mandinernek adott interjúban ugyanis a társelnök-frakcióvezető azt mondta, ők is, és az európai testvérpártok is félreértették a helyzetet, amikor a huszadik századból ismert, klasszikus menekültügyi helyzetnek gondolták a mostani menekültválságot. Szerinte az ilyen, tipikusan múlt századi menekülthelyzet esetén a menedéket adó ország nagyjából látja, hogy mely területről érkeznek a menekültek és maximálisan mekkora lehet a létszám, és az irányadónak gondolt genfi menekültügyi egyezmény is az ilyen helyzetekre lett szabva, ez azonban Schiffer szerint a mai menekültválságban már nem nyújt kellő eligazítást.

Meszerics Tamás
©

Meszerics Tamás viszont úgy gondolja, hogy sem a belpolitikai, sem a menekülthelyzet nem változott meg ahhoz, hogy az eddigiektől eltérően vélekedjen a menekültkérdésről. „A menekülthullámoknál így szokott lenni, nem különlegesség, hogy papírok nélkül, ellenőrizhettelenül érkeznek az emberek” – állítja a politikus, aki nem tartja új jelenségnek a jelenlegi menekültáramlatot. „Korábban is érkeztek menekültek a kontinensen kívülről, de ez nem volt hullámszerű.” 

A mostani helyzetet az EP-képviselő a délszláv háborúk után bekövetkező hullámszerű migrációval állítja párhuzamba. Úgy véli az integráláshoz való attitűdöt akkor a veszély közvetlen közelsége változtatta meg. „Most tőlünk messze lövöldöznek” – indokolja az eltérő megítélést. Újdonságnak tartja azonban, hogy könnyebben meg tudnak indulni az emberek, és a gyorsabb információáramlással a kérdés logisztikája is megváltozott. „Abban nem más, hogy kezelhetetlen számú menekült lenne, a hirtelensége okoz fennakadásokat a rendszerben” – állítja Meszerics.

Elmondása szerint az uniós vezetők most azért kapkodtak a döntéshozatalnál, mert senki sem tudta, hogy mennyire sürget az idő, annak ellenére sem, hogy már 2013-ban már ismertek voltak ezzel kapcsolatos becslések, amire szerinte fel kellett volna készülni. A politikus úgy véli, európai és tagállami szintű mulasztások is adódtak útközben. A legsúlyosabb problémának a határőrség leépítését tartja, mivel „a teljes intézményrendszer tűnt el”. 

EU-s szinten is hiányoznak a szükséges eljárási lépések, például nem sikerült kidolgozni a beléptetés és elbírálás rendszerét, mert nem képzelhető el, hogy ekkora menekülthullám esetében ezt a tagállamok oldják meg. Arról azonban, hogy az európai szintű megoldásnak milyennek kell lennie, szerinte nincs egységes vélemény. „Ki kell dolgozni egy méltányos közös eljárást. Ha nincs tehermegosztás, akkor ez az eljárás nem lesz méltányos” – véli Meszerics. „Aki ennek a megakasztására játszik, az rettenetesen nagy félreértésben van” – állítja a képviselő.

„Magyarország ebből nem tud jól kijönni. Logikai képtelenség, hogy valamilyen tehermegosztás ne szerepeljen az európai megoldásban. Abba Magyaroroszág bele fog kényszerülni” – fogalmaz Meszerics, szerinte ennek fenyegetően nagy ára lesz. „Ha az opponáló megakasztással játszik, akkor nem lesz beleszólása a részletkérdésekbe. Magyarország ezen csak veszíthet.” Meszerics szerint az „hogy lekerül a napirendről a kötelező kvótarendszer, az lesz a lakmusztesztje annak, hogy milyen összetételben várható, hogy kivel beszélhetnek Európa jövőjéről.” A képviselő úgy véli, annak közvetlen magyar költségvetési hatása is lesz, ha Magyaroroszág kimarad a részletek megbeszéléséből.

Meszerics szerint számítanunk kell az eurozóna gazdasági átalakítására, ami nagy mértékben megváltoztatja majd a gazdasági kormányzást. A képviselő úgy véli, erre kéne felkészülni, mert ez Európa egész jövőjét meg fogja változtatni. A politikus kijelentette, hogy szerinte fél éven belül ez lesz a téma a nyugat-európai tagállamokban, nem a migránskérdés.