szerző:

A kormány szerint kvótás kérdése nem érint nemzetközi szerződést, így lehet róla népszavazni. Ám ha ez az érvelés megáll, akkor Paks II.-ről is lehetne referendumot tartani – mondja a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője. Jávor Benedek egyszer már kezdeményezett népszavazást az atomerőmű-bővítésről, azt akkor épp arra hivatkozva dobta vissza a Kúria, hogy nemzetközi szerződésbe ütközik. A képviselő most újra beadja kérdését, hogy tesztelje, két hasonló ügyet azonosan bírálnak-e el a Nemzeti Választási Bizottságban, illetve a Kúrián.

Orbán Viktor kvótaellenes népszavazási tervének buktatóira többen rámutattak: nem egyértelmű a kérdés; olyan nemzetközi szerződési kötelezettségről, illetve európai tanácsi (az uniós állam- és kormányfők testülete) döntéséről próbál szavazást tartani, amelyről az Alaptörvény szerint nem lehet népszavazást tartani; illetve az sem egyértelmű, hogy kit mire kötelezne a referendum eredménye.

Miután a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hétfőn hitelesítette a kormány népszavazási kezdeményezését, Jávor Benedek, a PM európai parlamenti képviselője beadvánnyal fordult a Kúriához, és kérte a múlt szerdán bejelentett népszavazási kérdés hitelesítésének megtagadását.

Jávor azonban ennél tovább is ment, bejelentette azt is, hogy ismét beadja a Paks II.-es beruházásra vonatkozó, 2014-ben egyszer már elkaszált népszavazási kezdeményezését. Akkor azt kérdezte volna a PM a választópolgároktól, hogy "Egyetért-e Ön azzal, hogy az államadósságot növelő hitelből ne épüljenek új atomerőművi blokkok Magyarországon?", és ezt arra hivatkozva nem hitelesítette az NVB, hogy nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettséget érint, amiről viszont tilos népszavazást tartani. A PM-es képviselő továbbvitte az ügyet a Kúria elé, amely hasonló indoklással – az Alaptörvény 8. cikkelyének 3. bekezdésére hivatkozva – utasította el a beadványt. Annak idején ez volt az első eset, hogy az NVB az új népszavazási törvények szerint döntött.

Jávorban a kvótanépszavazásos ügyben hozott NVB-döntés nyomán vetődött fel, hogy újra benyújtsa Paks II.-s kérdését, mert a két beadvány szerinte a nemzetközi szerződési kötelezettségek szempontjából analóg. Tesztelni szeretné, hogy hasonló ügyekben születhet-e ellentétes döntés. Szerinte ugyanis ha a kvótanépszavazást támadó felülvizsgálati kérelmét elutasítja a Kúria, akkor az NVB nem mondhat nemet a Paks II.-s kérdésre sem. Persze, ha a Kúria elutasítja Orbánék népszavazását is, akkor az tiszta sor – mondja Jávor –, akkor elfogadja, hogy ilyen kérdéskörben nem lehet népszavazást tartani. Szerinte ez még tavasszal kiderülhet, a Kúria gyorsan szokott dönteni.

Nemzetközi jog. vs. önálló, speciális jogterület

A kormányközeli Alapjogokért Központ szerint az uniós jog nem nemzetközi jog az Alkotmánybíróság „következetes joggyakorlata alapján”, azaz más elbírálás alá esik, „önálló és speciális jogterület”, amelyről kiírható népszavazás. Ez azonban nem feltétlenül van így. Tény, hogy korábban az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az uniós jog belső joggá válik (egyébként a ratifikálást követően a nemzetközi jogi szerződés is belső joggá lesz), ugyanakkor 2011-től elvileg nem lehet az Alkotmánybíróságnak visszanyúlnia a testület korábbi döntéseihez. Illetve az Alkotmánybíróság ezt azért mondta ki, hogy az uniós jogszabályokról ne ő, hanem az EU luxemburgi bírósága dönthessen.

Jávor Benedek a hvg.hu-nak azt mondta, hogy bár a másodlagos EU-s joganyag valóban hatályosul itthon és a belső joganyag része lesz, a kvótanépszavazás olyan uniós, a hatásköröket érintő alapszerződésekből fakadó kötelezettséget érint, amelynek alapja az EU-csatlakozási szerződés, és ez már egy virtigli nemzetközi szerződés. Annak idején az NVB a Paks II.-s népszavazási kérdés ügyében a beruházási szerződést a magyar-orosz államközi szerződéshez kapcsolódónak találta, így ütötte el a kezdeményezést. Ha Jávor újra beadja a Paks II.-es kérelmet, eldőlhet, hogy az NVB valóban egységes mércével mér-e vagy politikai döntéseket hozott.