A kertészeti szakemberek szerint olyan a fáknak a puhab, mint a fogtömés. Ha viszont ez így van, akkor leginkább olyan, csúnya amalgámtöméshez hasonlítható, amely leginkább elképedést vált ki.

Purhabbal tömik ki a Stefánia úti ostorfák odvait – hívta fel a figyelmet Nagy Géza képzőművész, aki szerint az ezzel a probléma, hogy a betömött odvakba nem tudnak fészkelni az énekesmadarak.

Tény, hogy a purhabos kezelés nagyon csúnya, de valójában a fák életének meghosszabbítását is szolgálja. Elértünk egy kertészeti szakembert, aki elmagyarázta, hogy a fák odvai úgy veszélyesek, ahogyan az ember számára a lyukas fogak. Kívülről ugyanis kéreg védi őket, de ha a belsejébe is víz kerül, az rohadást indít el. Ha a rohadt részeket kikaparják, az univerzális buherálóanyagként is alkalmazott purhabbal befújva ugyanúgy el lehet zárni a víz útját, ahogyan egy fogtömésnél tesszük.

A lapunknak beszélő szakember szerint a madarak életét kevésbé fenyegeti a purhabos megoldás, hiszen a Stefánia úthoz hasonló forgalmas helyeken legfeljebb a fák lombjának magasabb részein raknának fészket, az odvakban, és az alacsonyabb, veszélyesebb pontokra nem. (A Főkert Nonprofit Zrt. közölte, a fák nem az ő, hanem Zugló Önkormányzatának gondozásában állnak. A Zuglói Önkormányzatnak megküldtük a kérdéseinket.)

Képünk illusztráció
©

Nagy Géza képzőművész a fák visszametszéséről is panaszkodott az Indexnek, szerinte random kaszabolták láncfűrésszel, mindenféle látható elképzelés nélkül. Hogy ezért ki a felelős, az nem mindig tiszta: a főváros fáit leginkább a Főkert Zrt. gondozza, de ha távvezeték húzódik a növényzet felett, akkor már az Elmű-Émász Zrt. feladata a fák metszéséről gondoskodni, illetve jelen vannak még a kerületek is mint gondozók, a saját, kerületi tulajdonú utak mentén álló fáik esetén. Az általunk megkérdezett szakember azt mondja, olyan benyomást szerzett eddig, hogy a kerületek végzik a legkörültekintőbb munkát, mivel ők tényleg a sajátjukénak érzik a fákat, odafigyelnek rájuk. Úgy tudjuk, a Stefánián éppen a zuglói szakemberek dolgoztak.

Hull a forgács a József nádor téren is

2016 sem a fővárosi fák éve lesz, a nol.hu értesülései szerint hamarosan kivágják a fákat a József nádor téren is – 24 fából csak kettőt telepítenek át, a többi megy a darálóba egy mélygarázsépítés miatt. A fejlesztő, az OTP projektcége igyekezett megnyugtatni közvéleményt azzal, hogy a 51 fás fasort telepítenek a fejlesztés során a kivágott fák helyére.

Azt persze tudjuk, hogy egy új telepítésű fasor sokkal sérülékenyebb, és a fák soha nem lesznek olyan nagyok és erősek, mint a régen ültetettek. Régen kockakő volt fekete aszfalt helyett, ott a rések között befolyt a víz, és meg tudtak úgy nőni a fák, hogy gyökerükkel egy idő után elérték a talajvizet, világosít fel a szakember. Erre ma sokkal kisebb esélyük van, főleg úgy, hogy egy 1X1 méteres földlabdában kell kiteljesedjenek. Ehhez jön a korábbihoz nem mérhető légszennyezettség és levegőszárazság, amelyeket sok fa nem visel el. A szárazság is fontos: nyáron a fekete aszfaltból és a falakből dől vissza a meleg a növényekre, akik ettől szenvednek.

Honvágyuk van a Kossuth téri fáknak

Vannak ma már persze vízáteresztő gumiburkolatok, ilyen található a Kossuth téren, de körülbelül csak ott, mert csak egy ilyen szintű fejlesztés tud erre forrást fordítani, egy átlagos kertészeti projektben erre nincs pénz. A Kossuth téren egyébként a szakértő szerint sok gonddal kell megküzdeni a karbantartó cégnek, mert a fák nem érzik jól magukat. Ő ugyanis úgy tudja, ide 10-20 évig előnevelt fák érkeztek Nápoly környékéről, de nálunk fáznak. Ilyen külföldi fákra azért volt szükség, hogy ne kis csemetefák árválkodjanak a kivágott fák helyén, és Magyarországon nemigen mer egy faiskola se belevágni abba, hogy ilyen időtávra neveljen növendék fát, még akkor sem, ha darabjáért akár kétmillió forintot is elkérhetnének a végén. A Kossuth téri fák pusztulása már korábban is ismert volt, ahogyan a Cinknek ezt Wachsler Tamás, a térmegújítás vezetője is megerősítette. Hiába a vízáteresztő gumiburkolat, az ide és a rendes földbe ültetett fák is szenvedtek.

Kossuth tér a fák kivágása után 2012 márciusában
©

Hajrá, Liget projekt!

És akkor még nem szóltunk a Liget projektről, amely 2019-ig tervezi megújítani a Városligetet. Itt a tervek alapján ugyan 60-ról 65 százalékra nő a zöldfelület aránya, de ezt ígérték a Kossuth tér felújítása előtt is, és ez nem valósult meg. A Liget projektet a kormány kiemelt jelentőségű fejlesztéssé sorolta át, ami azt jelenti, hogy a kertészeti előírások sem vonatkoznak rá.

Hogy a szakmában is kétségek fogalmazódtak meg, jól bizonyítja Erick van Egeraat holland sztárépítésznek az Építészfórum hasábjain hangoztatott véleménye is, aki szerint rossz ötlet egy parkban fákat kivágni. "Az én egyszerű logikám így hangzik: ha van egy városod, akkor az épületeivel kell foglalkoznod. Ha parkod van, ott fák vannak. Ha ezeket nem értékeled, akkor ott valami alapvető probléma van." Aztán azt javasolta, hogy ahelyett, hogy egy külföldire várnak, aki megoldja a problémát, kezdjenek el reálisan gondolkozni. "Értsék meg, zöldfelületet a legnehezebb építeni. Minden épület jobbá lesz, ha van mellette egy öreg fa. Egy vadonatúj épület egy 1 méteres fával szegényes, mindegy milyen jól van megtervezve" – írja.