szerző:
hvg.hu

Brutális jogszűkítést jelentene, ha a kormány szándékai szerint vezetnék be alaptörvény-módosítással a terrorveszélyhelyzet intézményét. Ehhez valószínűleg engedményeket kell tennie. De az is lehet, hogy sima kommunikációs fogás az egész. Itt van mind a harminc terület, ahol a kormány korlátozásokat vezethetne be terrorveszély esetén.

Orbán Viktor ismét belengette a terrorveszélyhelyzet különleges jogrendjének bevezetését, legalább is ennek előkészítésére kérte fel Pintér Sándor belügyminisztert, és a csütörtöki sajtótájékoztatón is az egyeztetések újbóli megkezdését jelentette be a kormány. Az új különleges jogrend tervét tervet először január közepén dobta be a kormány, azzal, hogy ehhez alaptörvény-módosítás (ahhoz pedig parlamenti kétharmad) kell. Márpedig a Fidesz–KDNP-frakciónak ez nincs meg, összesen 131 képviselője van a kétharmadhoz szükséges 133-ból.

A tervezet összesen harminc ponton korlátozhatná az állampolgárok életét terrorveszélyhelyzetben (lásd keretes írásunkat) 60 napig, amit később a Parlamenttel lehetne meghosszabbíttatni. A kormány korlátozhatná a sajtó működését, a kereskedelmet, jegyrendszert vezethetne be, zárolhatna vagyonokat, kijárási tilalmat vezethetne be, hogy csak párat említsünk.

A szigorítások közül pár adott esetben életszerű lehetne, több viszont nem, sőt kifejezetten aggodalomra ad okot. Főleg azért, mert nem definiálják pontosan, mit tehet és mit nem a kormány, vagyis az önmérsékletére lesz bízva a korlátozások mértéke. Márpedig éppen ez az, amit az ellenzék nehezen képzel el az Orbán-kormányról, hogy képes önmérsékletet tanúsítani. Feltehetően erre utalt a mostani sajtótájékoztatón Simicskó István honvédelmi miniszter, amikor arról beszélt, hogy az ellenzéknek a bizalomból kellene kiindulnia, mert "nincs olyan józan politikai erő, amely mind a harminc intézkedést bevetné".

Érdekes, hogy terrorveszélyhelyzetre kitalált egyik intézkedés, amely szerint a kormány „eltérhet az államháztartásra vonatkozó szabályoktól, átcsoportosíthat összegeket a költségvetésben” a költségvetési törvény módosítása, vagyis a parlament jóváhagyása nélkül, már a parlament előtt van, külön javaslatként. Ezt emlegetik úgy, mint amely lehetővé tenné a kvázi rendeleti úton történő kormányzást.

Januárban, az ötpárti egyeztetés után úgy tűnt, a Jobbik hajlik leginkább a megegyezésre, de végül az ellenzék egységesen elutasította a javaslatot. Nem fogadta el például, hogy túl hosszú időre, 60 napra kapna felhatalmazást a kormány a korlátozás nélküli cselekvésre terrorveszélyhelyzet esetén. Azt is kifogásolta, hogy nem tisztázza a javaslat, mi számít terrorveszélyhelyzetnek. Analóg példaként felhozható, hogy a migrációs válsághelyzetet is fenntartja, illetve kiterjeszti a kormány akkor, ha annak saját maga által is elfogadott feltételei már nem állnak fenn.  

Felmerült közben az is, hogy a kormány a terrrorveszélyhelyzet bevezetésének folyamatos lebegtetésével csak kommunikációs játékot folytat, a migránsozás leágazásaként fenntartja az ostromállapot-érzetet. Hamarosan eldől, hogy ez most is így van-e.

Február 5-én Gulyás Gergely azt mondta a Die Pressének, hogy a kormány belemenne, ha 60 nap helyett csak 15 napra szólna a felhatalmazás egy terrorveszélyhelyzet kezelésére, de azt nem fogadja el, hogy magát a terrorveszélyhelyzetet a parlamentnek kelljen elrendelnie, mert arra olyankor nincs idő, erről a kormánynak kell döntenie. A Jobbik utolsó szava az alkudozásban az volt, hogy 3 napra kaphatna felhatalmazást a kormány, de csak a a parlamenttől és négyötödös többséggel.

A Fidesz ma külön közleményben a MSZP-t támadta, hogy nem áll a kormány mellé a terrorveszélyhelyzet ügyében. Kedden a CÖF is megszólalt az ügyben, nem túl meglepő módon az ügyben teljes felhatalmazást és hatalmat adna a kormánynak, az ellenzékitől pedig az obstrukciós politika leállítását követeli. A kérdéskört a hvg.hu-nak ez a véleménycikke is elemezte, és arra jutott, hogy a kormány ötlete nagy veszélyt jelent az alapjogok érvényesülésére.

Ezt tehetné a kormány terrorveszélyhelyzetben (a januári javaslat alapján):

-megmondhatja az állami médiának, milyen hivatalos állásfoglalást tegyen
-az ország védelme szempontjából fontos termékek, energiahordozók, fogyasztási cikkek köréről dönthet, és szabályozhatja és korlátozhatja ezek forgalmát - jegyrendszer
-a közigazgatási és rendvédelmi szerveknél túlmunkára kötelezheti a dolgozókat, és egyszerűsített módon toborozhat további munkaerőt
-megváltoztathatja a közigazgatási szervek munkarendjét és a hatósági eljárások szabályait

-a rádiók és televíziók működését szigoríthatja, korlátozhatja


-"a szükséges mértékben" leállíthat repülőgépeket, korlátozhatja a légi forgalmat
-a honvédséget az ország védelmét és a közszolgáltatásokat szolgáló infrastruktúra védelmére felhasználhatja belföldön
-az ország biztonságát veszélyeztető államok, természetes és jogi személyek, szervezetek érdekeltségeit és vagyonát lefoglalhatja

-különböző gazdasági jellegű döntéseket hozhat: tartalékokat képezhet, korlátozhatja az exportot, kereskedelmi kvótákat vezethet be, felfüggesztheti a közbeszerzést.
-speciális terrorelhárító intézkedéseket vezethet be

-szigoríthatja a határforgalmat a nemzetközi előírásokat és egyezményeket is figyelmen kívül hagyva, azaz lezárhatja a határokat
-az állampolgárokat is érintő riasztási fokozatokat alkalmazhat

-szigoríthatja a belépést közintézményekbe, közforgalmú helyekbe
-korlátozhatja, egyenesen betilthatja a közigazgatás, a honvédség, a rendvédelmi és közreműködő szervek létesítményeibe való belépést, illetve az oda vezető forgalmat, és elrendelheti az erre közlekedők átkutatását, és az őrizetlenül hagyott, gyanús tárgyak megsemmisítését
-átírhatja a honvédség és a rendvédelmi szervek hivatásosaira vonatkozó szolgálati szabályokat átmeneti jelleggel

-az internet-, levél-, csomag- és postaforgalom fokozott ellenőrzését is elrendelheti

-korlátozhatja, engedélyhez kötheti az ország bizonyos területén való tartózkodást
-kijárási tilalmat rendelhet el, pontosan meghatározva az érintett települést és időtartamot
-betilthatja a tömegrendezvényeket, nyilvános gyűléseket
-igénybe veheti a rádiók, televíziók létesítményeit és berendezéseit, és ezek használatát akár be is tilthatja
-a postai és az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat korlátozhatja, ellenőrizheti és szüneteltetheti is, valamint igénybe veheti a távközlési és informatikai hálózatokat, de meg is tilthatja azok használatát

-időben és térben korlátozhatja vagy meg is tilthatja bármilyen jármű forgalmát
-a vasúti, közúti, vízi és légi járművek tulajdonosait kötelezhet bizonyos szolgáltatások teljesítésére
-korlátozhatja vagy megtilthatja a külföldiek beutazását Magyarországra
-korlátozhatja és megtilthatja a külföldi személyekkel, szervezetekkel és intézményekkel való érintkezést és kapcsolattartást

-korlátozhatja a nem magyar állampolgárok tartózkodását, jelentkezési kötelezettséget írhat elő nekik
-engedélyhez köthet egy meghatározott területre való be-, át- vagy kiutazást

-kitelepíthet embereke egy meghatározott helyről egy másikra
-eltérhet az államháztartásra vonatkozó szabályoktól, átcsoportosíthat összegeket a költségvetésben, a büdzsében nem szereplő más kiadásokat teljesíthet, szereplőket viszont felfüggeszthet, új bírságokat állapíthat meg, a bírságok mértékét módosíthatja

Cikk megosztása
Címkék