Bihari Ádám
Bihari Ádám

Pénteken egy olyan országban kezdődik a legfontosabb európai labdarúgótorna, ahol országos sztrájkok zajlanak, a legmagasabb terrorkészültségi szinttel, és "mellékesen" még a Szajna és a Loire is árad. Mire számíthatnak a kiutazó magyar szurkolók? A budapesti francia nagykövetség belügyi attaséját és a sajtófőnököt kérdeztük erről, és a menekültkérdés kezelésének francia forgatókönyvéről.

Hvg.hu: Leállt a közlekedés földön, sínen, levegőben, nincs benzin, a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel országszerte, leállt 19 atomerőmű, és az országban a legmagasabb szintű terrorkészültség van érvényben. Várják már a pénteki Eb-megnyitót?

Jonathan Boffy, a nagykövetség sajtófőnöke: Franciaországban mindenki tisztában van vele, hogy ez egy nagy jelentőségű esemény, ezért mindent megtesz majd azért, hogy problémák nélkül megvalósulhasson. A cannes-i filmfesztivál és a Roland Garros is ugyanebben a Franciaországban zajlott, és a sztrájkokból semmit nem lehetett érezni rajtuk, és a a párizsi klímatalálkozó is probléma nélkül zajlott le.

David Nercessian, a nagykövetség belügyi attaséja: A legmagasabb szintű terrorkészültség november 13-án, a támadások éjszakáján lépett életbe, ezt hosszabbították meg július 26-áig. De már 2015 legelején, a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni támadás után is készültséget rendeltek el. A belügyminisztérium most 70 ezer embert, rendőröket, csendőröket, biztonsági embereket mozgósított a bajnokság védelme érdekében. Ehhez hozzáadódik még az önkéntesek és a biztonsági magáncégek személyzete, összesen 90 ezer ember vigyáz majd a rendre.

David Nercessian és Jonathan Boffy
©

Hvg.hu: Éppen ma beszéltem egy párizsi francia ismerősömmel, aki azt mondta, hogy a párizsiak feszültek és úgy érzik, mintha a szakszervezetek túszul ejtették volna őket. Szerinte nagyon nehéz közlekedni.

J. B.: Tényleg van sztrájk, voltak komoly összecsapások is, ez nem vitás. A Roland Garossra viszont a szurkolók és a játékosok is gond nélkül eljutottak. Az állam megyei, régiós és állami szinten is biztosítani fogja a megközelíthetőségét a stadionoknak, ahol előreláthatólag közel 1,5 millió focirajongó vesz majd részt a meccseken.

Hvg.hu: Tehát a szurkolók ott lesznek, rendben, mi lesz a franciákkal?

J. B.: A híradókban látott képekkel ellentétben Franciaország nem tűz és hamu, a franciák tovább élik az életüket. Régiós szinten zajlanak a sztrájkok. A franciák többsége ugyanúgy jár dolgozni, bevásárolni, szórakozni, mint eddig.

Hvg.hu: Mi a helyzet az autóbérléssel? Sok magyar szurkoló, legalábbis több ismerősöm is tervezi, hogy autót bérel majd a helyszínen, de fogalma sincs, lesz-e elég benzin, és nem ragad-e le valahol az autópálya szélén.

J. B.: Tömegközlekedéssel és bérelt autóval is nyugodtan közlekedhetnek, mert a benzinkutakon újra van benzin. A városokon belül azért inkább a tömegközlekedést ajánlanám.

Hvg.hu: Mire számítsanak a magyar szurkolók útban a meccsekre?

D. N.: Szoros együttműködésben dolgozunk a magyar hatóságokkal. Annak a nyolc magyar rendőrnek a felkészítését, akik a magyar szurkolókkal Franciaországba utaznak, többek között én végeztem. Párizshoz közel lesz egy nemzetközi együttműködési központ, ahová minden az Eb-n részt vevő ország küld két rendőrt, a nyolcból két magyar ide érkezik. A többi hat magyar rendőr úgynevezett spotterként, vagyis a gyanús elemeket szakszerűen kiszúró egységként fog dolgozni Bordeaux-ban, Marseille-ben és Lyonban, ahol a magyar mérkőzések lesznek. A szurkolókat fogják segíteni a tájékozódásban, de emellett a huliganizmus kiszűrése is feladatuk lesz.

Hvg.hu: Miből állt a felkészítésük?

D. N.: Egyrészt a francia csendőrségről kaptak átfogó képet a magyar rendőrök, másrészt a magyarok részt vehettek egy különleges kiképzésen is, ahol a nukleáris, vegyi és biológiai fegyverekkel intézett támadások elleni védekezésre is felkészítettük őket. Bemutatót tartottunk arról is, hogyan kell evakuálni egy stadiont. Itt a konkrét példa a marseille-i stadion volt, ahol a Magyarország–Izland-mérkőzés is lesz. Videón néztünk meg különböző evakuálási szituációkat, és együtt elemeztük, mi az, amin még javítani lehet. Talán a magyar rendőröket is megnyugtatta, hogy látták, mennyire felkészültek vagyunk.

David Nercessian, a nagykövetség belügyi attaséja
©

Hvg.hu: A napokban az Egyesült Államok a saját, Franciaországba utazó állampolgárainak figyelmét fokozott biztonsági kockázatokra hívták fel, és arra, hogy jó esély van terrorcselekmények bekövetkeztére. Szóltak azért önöknek is?

J. B.: Az amerikai szolgálatoktól nem kaptunk konkrét tájékoztatást. Ez egy figyelmeztetés volt az amerikai állampolgárok részére, de nem volt benne konkrét információ, amit hozzá tudtak volna adni a mostani terrorkészültséghez. Franciaországban, Európában, de az egész világon fennáll a terrortámadások lehetősége. Sajnos hazánkban a közelmúltban erre két példa is volt, éppen ezért a francia hatóságok nagyon szorosan összedolgoznak a külföldi kollégáikkal is, folyamatos az információcsere.

Hvg.hu: Érzik-e úgy, hogy a francia rendészeti politikában átalakításokra volna szükség, elsősorban a novemberi támadások utáni zavar miatt, amit a szakszolgálatok egymás közti lassú kommunikációja és a rendőrségen belüli átszervezések okozhattak?

J. B.: A terrorfenyegetettség nem új dolog Franciaországban, már a 80-as, 90-es években láthattunk erre számos példát, legutóbb pedig tavaly többször is. Éppen ezért Franciaország igenis felkészültnek számít. A rendészeti szerveket éppen a támadások miatt központosították, a rendőrség, a csendőrség és a katonaság együtt dolgozik, együtt próbálják meg kiszűrni a fenyegetéseket.

Jonathan Boffy, a nagykövetség sajtófőnöke
©

D. N.: A párizsi utcai tömeggyilkosságok miatt erre a támadástípusra új bevetési csoportot hozott létre a belügyminisztérium. Ezek az ország bármely pontján 20 percen belül be tudnak avatkozni. Nem szeretnék belemenni a részletekbe, de ha Franciaország térképére nézünk, ezek a bevetési csoportok teljesen lefedik az ország területét. A legfontosabb, hogy ezeknek az egységeknek a felfegyverzése megtörtént a megfelelő tűzerővel.

Hvg.hu: Több szakértő is megfogalmazta azt a véleményt, hogy a francia titkosszolgálat megfelelően működik ugyan, de olyan mennyiségű szélsőséges van az országban, hogy egyszerűen nincs az az állomány, amivel minden veszélyes figurát meg lehetne figyelni.

J. B.: Ahhoz, hogy valakiből terrorista legyen, három szinten keresztül vezet az út. Az első lépcsőfok a radikalizálódás, a második, hogy részt vesz valamiféle oktatáson, gyakorlaton, végül külföldre utazik az Iszlám Állam ellenőrzése alatt álló területekre. A rendőrség igyekszik már a legelső lépésnél kiszűni a leendő terroristákat. Ehhez fontos, hogy az illető a látóterünkbe kerüljön. A hatóságok állandóan figyelik azokat is, akik az érintett közel-keleti háborús övezetekből térnek vissza Franciaországba. A másik megoldás, hogy a folyamat másik végét figyeljük és a robbanószerek gyártásához, vagy vegyi fegyverek készítéséhez szükséges anyagok illegális forgalmát vizsgáljuk. Itt jelentős átfedés jelentkezik a szervezett bűnözéssel.

D. N.: A kiszűrésben a belbiztonsági szolgálatoknak kiemelt szerepük van. A belügyminisztérium alá tartozik a nemzetközi együttműködési főigazgatóság, és világszerte 140 főigazgatóságunk van a nagykövetségeken, amelyek feladata a terroristák felderítése, valamint az adott ország tisztviselőivel való kapcsolattartás, közreműködés. 2014-ben éppen egy ilyen együttműködés keretében állítottunk meg a magyar hatóságokkal közösen egy 12 és egy 15 éves fiatalt, akik éppen az Iszlám Állam kiképzőtáboraiba tartottak.

©

Hvg.hu: Egy ismerősöm pedzegette nemrégen, hogy esetleg kiegészíthetnék a francia nemzeti mottót: Liberté, Égalité, Fraternité...Securité?

J. B.: A biztonság része a szabadságnak. A migráció persze hatalmas kihívás. Mi azt valljuk, először is szolidárisnak kell lennünk azokkal az országokkal szemben, ahonnan a háborúk miatt elmenekülnek az emberek. Másodszor meg kell védenünk a határokat, nem engedhetjük, hogy bárki illegálisan lépjen be az országba. A harmadik lépcső az európai szolidaritás lenne azokkal az országokkal, ahová először lépnek be a migránsok. Ennek keretében Franciaország menekülteket fog befogadni Görögországból és Olaszországból. A migrációnak azonban két oka van. A háború elől menekülők helyzete egyértelműbb, Franciaország képes őket fogadni, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy az Iszlám Államból érkező terroristákat ki kell szűrni közülük. A második ok azonban gazdasági természetű, a gazdasági bevándorlók esetében a legjobb megoldás, ha származási országaikban támogatjuk a gazdasági fejlődést.

Hvg.hu: Mi a helyzet az itt élő franciákkal? Célpontnak számítanak?

J. B.: Zéró veszélyről nem beszélhetünk. Franciaország és természetesen a francia állampolgárok is célpontnak számítanak, de különböző veszélyeztetettségi fokokról beszélhetünk. Nem gondolnám, hogy Magyarország Franciaországnál fenyegetettebb lenne.