szerző:
Dabóczi Kálmán

A BKK vezérigazgatója szerzőnknek válaszol.

A BKK cáfolja a tegnapi napon a hvg.hu-n „Tarlós István bevezeti az e- hazugságot?” címmel megjelent cikk tartalmát.

Az elektronikus jegyrendszer bevezetésével és kivitelezésével kapcsolatban kijelenthető, hogy a 2014. novemberi szerződéskötés óta nem módosult a határidő, az továbbra is 2017. év vége. A korábbi menedzsment előkészítő fázis csúszásaival kapcsolatban nem tudunk érdemi információval szolgálni.  Bár a projekt véghatárideje nem változik, azonban a belső határidőket és a projekt főbb mérföldköveit át kell tervezni. Ennek egyik oka a hatályos jogszabályi rendelkezések változása, másodsorban a projekt előkészítése során – az előző BKK vezetés által - elkövetett szakmai hibák kiküszöbölése. Az állami és önkormányzati szervek elektronikus adatbiztonságáról, valamint a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény olyan követelményeket írnak elő a BKK számára, amelyek az elektronikus jegyrendszer informatikai hátterét, annak felépítését, működését, valamint ezek üzemeltetési eljárásait alapvetően befolyásolják. A rendszer éles üzembe helyezése előtt valamennyi olyan módosítást el kell végezni, ami a jogszabályi megfelelőséget és a rendszer működőképességét biztosítja.

Az újratervezés a projekt teljes forrásigényét (EBRD hitelkeret és önkormányzati forrás) nem változtatja, a rendelkezésre álló források átcsoportosításáról, azok hatékonyabb felhasználásáról folynak a szállítói egyeztetések. A BKK korábbi vezetése az eredeti kiírás szerint számos munkanemet külön, a fővállalkozói szerződésétől függetlenül kívánt megrendelni. A 3. felektől, független vállalkozóktól beszerzendő munkák olyan szerves részei a projektnek, hogy azt a rendszer szállítóján kívül más gyakorlatilag nem képes elvégezni határidőre. A több mint egy évvel ezelőtt kinevezett BKK management megítélése szerint illetve a 2015 folyamán külső szakértő által elvégzett kockázatelemzés alapján - ez azonban jelentős kockázatokat hordoz, ezért azokat a projekt sikere érdekében meg kell változtatni. A BKK a vállalkozóval és az EBRD-vel közösen egységes felelősségi rendszeren alapuló szerződéses konstrukción dolgozik annak érdekében, hogy ezeket a kockázatokat kiküszöbölje. A változtatások főként a rendszer hátterében működő szoftverek integrációját, interfészek elkészítését és adatkezelési, valamint a fizikai kivitelezéshez kapcsolódó építőipari szakmunkákat érinti egy egységes, a felelősségeket pontosan definiáló szerződésben. Ezek nem új munkák, hanem azoknak a feladatoknak az egy kézbe és egységes felelősségi rendszerbe történő adását jelentik, amelyek megrendelése eredetileg 3. féltől történtek volna.

A változtatások költségstruktúrájának kidolgozása a hatályos szerződéses kereteket és az EBRD direktíváit, valamint a megkötött hitelszerződés összegét is figyelembe véve történik. Ebben az egyeztetésben a BKK, a szállító és az Scheidt&Bachmann által megjelölt alvállalkozók is közreműködnek. A munka során a meglévő szerződést kívánják a felek úgy módosítani, hogy az teljes körűen megfeleljen a jogi, műszaki és gazdasági jellegű követelményeknek és igényeknek. Plusz anyagi forrást a szerződés revíziója és a projekt ilyen jellegű áttervezése nem igényel, a projekt költségvetése az eredetileg rendelkezésre álló forrásokhoz képest tehát nem nő.

A Főváros leendő elektronikus jegyrendszeréhez hasonló összetettséggel egy rendszer sem büszkélkedhet a világon. Az alapkoncepció - hasonlóan a FUTÁR rendszeréhez - úgy született, hogy néhány lelkes amatőr összeszedte a világ különböző pontjain üzemelő elektronikus jegyrendszerének funkcióit, majd mindezt összegyűjtötte egy tenderkiírásba, majd szerződésbe foglalta azokat. Nem újdonság ez a megközelítés, már az említett FUTÁR (Fővárosi Utas Tájékoztatási Rendszer) kiépítésénél is hasonló problémák adódtak, de ott még sikerült ezt a felelősséget áthárítani a vállalkozói oldalra, ez azonban a projekt több éves csúszásához vezetett. Itt erre nem volt lehetőség, ezért is kell beavatkozni. A Vitézy - féle BKK számos pontján tetten érhető volt ez a tapasztalatlanság. A ma több esetben megnyilatkozó csapat tagjai a közlekedési módok vitájaként állítanak be olyan szakmai nézetkülönbségeket, melyek mögött valójában komoly vállalatvezetési hiányosságok állnak. A fonódó fejlesztés és más beruházások kapcsán is előfordultak hasonló szakmai problémák, melyeket még vezetése alatt indított a közlekedésszervező. Aki egy kicsit is ért az ilyen komoly beruházások tervezéséhez és lebonyolításához, azt tudhatja, hogy ezek a hibák nem az utolsó pillanatban az átadás küszöbén, hanem sokkal inkább a tervezési fázisában keletkeznek. Ember legyen a talpán, aki ezeket később, a projekt lefolytatása közben korrigálni képes. Az elektronikus jegyrendszer projekt – a Széll Kálmán térrel és a fonódó villamos projekttel ellentétben – még abban a fázisában van, hogy a tervezési hibák – ugyan nehézségek árán is – de korrigálhatók.

A műszaki koncepció számos elemét néhány éve a piac többsége még kivitelezhetetlennek tartotta. A BKK akkori vezetése ennek ellenére a saját felelősségi körébe vonta a projekt műszaki integrációjának kockázatát és úgy döntött, hogy részekre tagolva írja ki a tendert. Mára sikerült ezeket az anomáliákat beazonosítani és megoldást találni rájuk. Az újratervezés során az elmúlt 5 év technikai fejlődésének eredményeit is integrálni kell a projektbe.

Mindezen intézkedéseknek köszönhetően a végén mégis egy egységes, integrált online rendszer épülhet meg.

 

A szerző a BKK vezérigazgatója