Mizsur András
Mizsur András

Megnéztük, hogy mi a helyzet az ócsai szociális lakóparkban, miután a kormány fű alatt véget vetett a devizahitelesek megsegítésére megálmodott családiház-építési programnak.

Minek folytatnák? – kérdezett vissza az adóstelepként is emlegetett ócsai szociális lakópark egyik lakója, mikor ott jártunkkor arról érdeklődtünk, hallottak-e bármit is arról, miért fújták le a telep bővítését. Később sem lettünk okosabbak, hiába jártuk körbe az Ócsa városától mintegy öt kilométerre fekvő lakóparkot, kérdésünkre legtöbben csak tanácstalanul széttárták kezüket. Már aki hajlandó volt szóba állni velünk: volt olyan porta, ahol azonnal elhajtottak minket, amint meghallották, hogy újságírók vagyunk.

©

Nem verte nagy dobra a kormány, hogy nemrég elkaszálták a devizahitelesek megsegítését célzó szociális családiház-építési programot. Mindössze az október 13-ai Magyar Közlönyben találni annak nyomát, hogy szép csendben hatályon kívül helyezték a programról szóló 2011-es határozatot, vagyis már biztos, hogy soha nem épülnek újabb házak az ócsai lakóparkban.

Miért ott és miért így

Szomorú déjà vu-érzésünk volt a lakótelep lehangolóan egyforma utcáit járva. Noha az egyenházak terveit épp úgy a Makovecz Imre nevével fémjelzett Kós Károly Egyesülés építészei készítették, amint a 2010-es vörösiszap-katasztrófa után újjáépült Devecseren és Kolontáron, ám az összkép itt nyomasztóbb, mint Veszprém megyében. Ott legalább volt célja az elköltött közpénznek, a 2,7 milliárdból felhúzott ócsai lakóparkban viszont csak kutattuk, hogy mire gondolhatott Lázár János, amikor azt mondta: elérte célját a projekt. Arra sem igazán találtuk meg a magyarázatot, hogy

miért pont ott és miért így kellett belefogni a devizahitelesek megsegítésébe.

Tagadhatatlan, hogy vannak, akik örültek az ócsai lehetőségnek. “Nem néztük, hogy melyik kormány adja, segítség volt. Örültünk, mint majom a farkának” – meséli az egyik lakó, nevezzük Mártának, aki férjével és négy gyerekével az elsők között költözött Ócsára egy Vác közeli településről, miután a bedőlt devizahitel miatt elvesztették házukat. A nagyobb gyerekek azóta továbbálltak, így már valahogy el is férnek a mindössze 60 négyzetméteres házban. Hosszú távra azonban Márta sem tervez, azt reméli, hogy egy év múlva férjével követhetik gyerekeik és a sok másik devizás példáját, és mennek innen.

©

Rekordáron

Az eredeti, nagyívű tervek 500 családi ház felépítéséről szóltak, ebből 2013 tavaszára – jókora késéssel – el is készült 80. Az első lakók az év júniusában költözhettek be a rekordáron felépített új otthonaikba: itt ugyanis az 50, 60, 70 négyzetméteres házak minden egyes négyzetméterére félmillió forintot költöttek. A magas költségeket részben magyarázza, hogy a telepet szó szerint a puszta közepén, a korábbi szántó helyén kellett felépíteni, és ezért a közműveket, az infrastruktúrát, például az utakat is a semmiből kellett kialakítani.

Végül egészen 2015 januárjáig kellett várni, hogy mind a 80 könnyűszerkezetes ház lakóra találjon. Első körben mintegy 20 család költözhetett be, mert mint kiderült, túl szigorúra szabták a pályázati feltételeket: kizáró ok volt például, ha valaki nem devizában adósodott el, vagy még nem jutott el az egykori otthona kényszerértékesítésig.

©

"Az más kérdés" – mondta Márta arra a felvetésünkre, hogy az ócsai házak egyenként 34 millió forintért épültek fel. Szerinte legalább nincs baj velük, "rendesen meg vannak építve, energiatakarékosak". Ennyi pénzért lehetnek is, tettük hozzá, de csak magunkban.

Nincs összetartás

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az ócsai házakban nincs gáz, a fűtésről és a melegvízről fatüzeléses kályhák gondoskodnak, de Márta állítja, még ez sem akkora probléma. Korábbi albérleteikhez képest itt a bérleti díj (17-21 ezer forint, alapterülettől függően) és a rezsi sem vészes, szerinte ez a feltöltős, prepaid rendszernek is köszönhető.

A víz és az áram is ilyen alapon megy a lakóparkban, ezért jobban tudnak spórolni, véli Márta szomszédja. Egy ideig átfolyós mérő volt felszerelve a házakban, de sokan hónapokig nem fizették a számlákat, ezért visszaszereltették a kártyás rendszert, tette hozzá rosszallóan. A bérleti díjjal viszont nem lehet elmaradni, hathavi tartozás után felbontják a szerződést, tudtuk meg.

©

Az igazi gondnak azt tartja Márta, hogy sokan nem becsülik meg, amit kaptak: "az sem jó, ha mindent az ember segge alá tolnak". Arra is utalt, hogy főleg azokkal nincs kibékülve, akik Ócsáról, "szociális alapon" költöztek a lakóparkba. Egy másik lakó is az összetartás hiányáról beszélt: "itt tapasztaltam meg először, hogy a világnak van egy ridegebb oldala is".

A spájzban aludt a gyerek

A 2015-ös adatok szerint mintegy 350-en élnek a parkban, ennek nagyrészt fele kiskorú: az ott lakók elmondása szerint nem ritka ugyanis a 4-6 gyerekes család sem, akik 50-60 négyzetméteren kénytelenek élni. Erzsébeték is három gyerekkel kerültek Ócsára: egyiküknek a spájzban kellett aludnia, mert csak úgy fértek el a kétszobás házban, meséli. Ők is "devizások", Dunakeszin volt házuk, míg el nem vitte a bank.

Nem épül több ház a devizahitelesek megsegítésére kitalált ócsai lakóparkban

Negyvenesek - beszorultak a szüleik és a gyerekeik közé, mint parizer a zsemlébe, kiút pedig nincs. Költeniük kell, de fogalmuk sincs, rájuk ki költ majd. Mi lesz velük nyugdíjasként és mi lesz a nyugdíjrendszerrel nélkülük?

Esetük jól példázza, hogy mi az ócsai park másik nagy rákfenéje. Férje Gödöllő mellé jár dolgozni, míg ő egészen Budaörsig utazott munkahelyére, de mivel csak egy autót engedhet meg magának a család, mindezt busszal, vonattal. Az sem sokat javít majd a helyzeten, hogy a közeli Inárcson kapott új munkát. "Hiába végzek 4-kor a munkában, a menetrend miatt csak estefelé érek majd haza", panaszolja, miközben a háta mögött egy narancssárga tuningolt Audi A8-as fordult be a sarkon. (Talán vendégségbe jött, vagy ha nem, nekik biztosan nincs gondjuk a menetrenddel.)

Játszótér legalább van

Nincs ezzel egyedül, buszközlekedés szempontjából a telep annyira kiesik, hogy a gyerekeiket iskolába, óvodába vivő szülők sokszor órákat kénytelenek a városban tölteni, mire vissza tudnak jönni a lakóparkba. Óvoda vagy bölcsőde ugyanis nincs, nem is lesz, pedig lenne rá igény, meg volt ígéret is, meséli egy anyuka, aki egyedül neveli két gyerekét. Nem csoda hát, hogy sokan a gyereknevelés mellett nem tudnak még munkát is vállalni, így számukra nem jelent valódi kitörési lehetőséget az ócsai projekt.

©

Mindezek fényében csak apró kényelmetlenségnek hathat, hogy akinek nincs autója, annak egy nagyobb bevásárlás is már komolyabb szervezést igényel: a telepen ugyanis egyetlen apró közért van. Szórakozási lehetőség még annyi sem, de a játszótérrel és a focipályával legalább a gyerekekre gondoltak a lakópark megálmodói.