szerző:
Dercsényi Dávid-Windisch Judit

A kormány bizonyára úgy érzi, hogy a civilek ne pofázzanak, mert a dolguk legfeljebb a jótékonykodás. A hvg.hu-nak nyilatkozó jogvédők már számítottak a támadásra, hiszen az egész nem Németh Szilárd abszurd megnyilvánulásával kezdődött.

Előjött végre Németh Szilárd Fidesz-alelnök a farbával, megnevezte, melyik civil szervezetek csípik a kormány szemét: a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International. „Ezeket a szervezeteket minden eszközzel vissza kell szorítani, és azt gondolom, hogy el kell innen takarítani" – nyilatkozta az ATV-ben.

Ez a nyilatkozat minden szempontból abszurd

– reagált Németh szavaira az egyik név szerint kiemelt szervezet, a Transparency International ügyvezető igazgatója, Martin József Péter.

 

Martin József Péter

„22 éves a TASZ, egyik kormány sem érezte jól magát a szervezet kritikái miatt, azonban az teljesen új, hogy a kritika és véleményformálás miatt a szervezet létjogosultságát is kétségbe vonják” – ezt már Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója mondja.

Azt pedig Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke teszi hozzá, hogy 2013 augusztusa óta változó intenzitással folyik a hadjárat a demokráciát, joguralmat védő civilek ellen. Az újdonság most annyi, hogy Németh Szilárd egy az egyben átveszi a civilellenes retorikában az orosz propagandagépezet fordulatait, és úgy fogalmaz, hogy egy háttérhatalom eszközeként már a kezdettől, 1989 óta azon munkálkodnak ezek a szervezetek, hogy bizonyos ideológiát kiszolgáljanak.

Martin szerint ezzel a kormánypárt máris elérte célját, hiszen a szakmai elemzések, korrupciós jelentések helyett ezen csámcsog mindenki. Ez egyrészt elterelő hadműveletnek, másrészt a kormányzati kommunikációban bevett ellenségképgyártásra is megfelelő.

 

Kapronczay Stefánia
©

A kormánynak a Helsinki vezetője szerint is fontos, hogy fenntartsa az ellenségképet, az ellenség irtása fontos része a permanens kampánynak.

Amúgy a bírálók által hangoztatott civil átláthatatlanság sem igaz.

A törvények előírta éves, részletes jelentésekben a Helsinki is olyannyira közzéteszi részletes közhasznúsági jelentéseit, hogy azt még a Magyar Idők is előszeretettel szemlézgeti. Nem igaz tehát az sem, hogy hiányos a tájékoztatás e téren.

Az már egy másik szint lesz

A civilek „eltakarítása” minden szempontból ellentmond az európai normáknak, ezt Martin mélyen antidemokratikusnak tartja, és már annak a felvetése is abszurd, hogy egy jogszerűen és átláthatóan működő alapítványt – amelyet a hatályos törvények szerint bárki létrehozhat és működtethet – bárki is eltakaríthasson a színről.

A jelenlegi jogszabályi keretek között nem értelmezhető, amit Németh Szilárd mondott

– fogalmaz Martin József Péter, hangsúlyozva, hogy a Transparency a korábbi kormányok idején is küzdött a korrupció ellen, azt például még a Gyurcsány-éra alatt mondták ki, hogy intézményesült itthon a korrupció. „Ez egy ideológiamentes szervezet, nem politikai. Tény- és értékalapon működünk, nem politikai preferenciák alapján.”

 

Pardavi Márta
©

Egyébként a szervezeteket vélhetően megterhelnék az olyan felesleges ellenőrzések, amivel a „norvég civil alaposokat” vegzálták, hiszen így oda kellene erőforrást átcsoportosítani. Ám a TASZ vezetője mégis úgy látja,

a TASZ „előbb jött és tovább végzi a dolgát, mint bármelyik kormány”.

A szóbeli támadások miatt egyelőre nem terveznek lépni. Ilyen civilellenes nyilatkozatok az elmúlt években elég gyakoriak voltak. Ha mindez törvényerőre emelkedik, az persze már egy másik szint lesz.

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget is képtelenségnek tartják a civilek, mivel ők nem gyakorolnak közhatalmat és nem kezelnek közpénzt, ennek semmilyen alapja nincs.

Nem volt kérdés, támadás jön

A miniszterelnök év végi nyilatkozata után nem nagyon volt kérdés, hogy támadás indul a független civil szervezetek ellen – mondta Kapronczay Stefánia, aki szerint valójában az általuk vitt ügyeket szeretnék a szőnyeg alá söpörni. A TASZ rendszeresen visz közérdekű adatigénylős ügyeket a bíróságon és a kormány valószínűleg jobban szeretné, ha inkább nem lenne szó a nyilvánosságban korrupcióról, hatalommal való visszaélésről, a szólásszabadságról.

Nem Németh Szilárddal kezdődött ez az egész, a Helsinkinek több pere is volt fideszes politikusokkal a mostanihoz hasonló, azoknál kissé enyhébb kijelentései miatt, amelyeket a szervezet megnyert, tehát a magyar jogrend keretein belül is sikerült bizonyítani, ezek az állítások és sugalmazások nem igazak. (Hoppál Péter amerikai pénzeken kitartott álcivil szervezetnek titulálta 2014-ben a Helsinkit.)

Már Soros sem a régi

A Transparency egyébként tavaly az összbevételeinek 7 százalékát kapta a Soros György alapította Open Society Insitute-tól, működési támogatást egyáltalán nem kapnak, projektalapon finanszírozzák a szervezetet. Legnagyobb támogatójuk – projektalapon – az EU. Korábban Sorostól ennél több támogatás érkezett, jellemzően a bevétel nagyjából harmadát kapták onnan, az arány a 40 százalékot soha nem haladta meg.

A nyilvános gazdálkodási adatok szerint a TASZ javarészt külföldi pályázatokból, támogatásokból tartja fenn magát, a legutolsó, 2015-ös adatok szerint a nemzetközi támogatás döntő része a Soros alapítványtól érkezik.

Megkérdeztük a másfél évvel ezelőtti, civilek elleni kormányzati támadások akkori célpontját, az Ökotárs Alapítványt, amelynek vezetője, Móra Veronika az akkori Kehi-ellenőrzésről, adószám-elvételi mizériáról, rendőrségi nyomozásról azt mondta: „egyrészről azonnal kihevertük, mikor az ügy lezárult, másrészt valamilyen szinten még most sem vagyunk túl rajta”. Akkor a kormányt az zavarta, hogy a Norvég Civil Alaptól érkező pénzek elosztásába nem szólhatnak bele, a támadás alapja most azonban más, nem tetszik nekik, amiről ezek a jogvédő szervezetek beszélnek.

Megijednek a kis szervezetek

Móra Veronika tapasztalatai szerint az akkori támadásnak kétféle hatása volt: egyrészt a nagyobb, országos jogvédő szervezetek a több lábon állás jegyében elkezdtek egyéni támogatókat gyűjteni, illetve jobban odafigyelni az általuk vitt ügyek közérthetőbb kommunikációjára, hiszen a hitelességüket, és így a védettségüket is ez alapozza meg. Másrészt viszont a kisebb, főleg vidéken működő szervezetek sokkal óvatosabbá váltak. Azokat ugyan nem támadta meg közvetlenül a kormány, mégis a helyi függőségi viszonyok miatt sokkal kiszolgáltatottabbak, így nem akarnak „rosszban lenni” az önkormányzatokkal.

Vagyis a kormányzat most két legyet üthet egy csapásra: egy időre kellemetlenséget okozhat a három legnagyobb jogvédő szervezetnek, másrészt elbizonytalaníthatja a kisebbeket.

Móra Veronika azt mondja, bár a jogvédő szervezetek kritizálják a kormányt, ha jogsértést tapasztalnak, vagy az emberi jogok védelme sérül, azonban pont az ezek nyomán megszülető vita viheti előre a közös dolgokat.

 

Móra Veronika, Ökotárs
©

„Egyértelmű, hogy a kormány szerint a civileknek kizárólag a jótékonykodás a feladata, és ha egy szervezet ezen a pályán túlterjeszkedik, vagyis nemcsak az éhes szájakat tömi be, hanem rámutat arra is, miért van éhes száj, rögtön átkerül a rossz civil kategóriába, és ki van téve a kormányzat haragjának.”

Az alapítvány vezetője azt mondja, a jelenleg hatályos civil törvény alapján a kiemelt hazai állami támogatásban részesülő civil szervezetek vezetőinek eddig is kellett volna vagyonnyilatkozatot tenniük, arról azonban nem tud, hogy ezt valóban betartatták volna.