Orbán Viktor kis fadobozt eszkábált az ellenzéknek, melyből az nem tud kitörni. Vagy nem is akar. Talán kényelmesebb egyeseknek az elvtelen alkuk és kompromisszumok világa, ahol mindig csak az számít, hogy épp ki kinek a haját cibálja.

Az emberek viszont a dobozon kívül vannak. Unokájuk, gyermekük már külföldön él. Sokan munka nélkül, a fél társadalom szegénységben. Sokan a letarolt egészségügytől haldokolva, naphosszat a csekkek befizetéséért robotolva. 16 évesen az iskolából kidobva, az egyetemekről elutasítva, vállalkozásaik tönkretéve.

A dobozban eközben az osztozkodás folyik: székeken, százalékokon megy az alkudozás.

Nehéz volt, de úgy érzem, kitörtem a dobozból. Az első érzések: Végre! Levegő! Vélemények, sorsok, pezsgés és a jelenlegi rezsim elleni forrongó érzelmek fogadnak a találkozásokkor. Bár nincsenek épp tízezrek az utcán, még sincs apátia. Az emberek pontosan tisztában vannak a helyzettel. Látásuk élesebb, mint a legtöbb politikusé. Várnak és vágynak a változásra és a megoldásra. Egy élhető Magyarországra. A lehetőségre, hogy ezért tenni tudjanak. Csak már nem magáért a politikáért, a politikai szereplők karrierjének biztosításáért. Saját családjukért, gyermekeik jövőjéért annál inkább.

Hiába a propaganda, az emberek nagy többsége elégedetlen a kormány teljesítményével, a 2010 után létrejött rezsimmel, de a mai politikai gyakorlattal is, az ellenzék egy részét is beleértve. Elég volt az öncélú politikából! A rezsim leváltáshoz és az utána következő kormányzáshoz stabil alapok szükségesek.

1. Konszenzus. Pártpolitikai programgyártás helyett most a társadalom minél nagyobb részének egyetértésére van szükség a jövőnket meghatározó kérdésekben. Közös, nemzeti minimumok kellenek, főként az egészségügy, az oktatás és a biztonságpolitika területén. A nemzeti minimumok megvalósításához kellő szakmai-tartalmi alátámasztottsággal meg kell határozni a költségvetési forrásokat, kereteket, amiket a mindenkori kormánynak biztosítania kell. Az ellenzéknek ezeket az alapokat kellene megvitatnia, hiszen e konszenzus végrehajtását kellene vállalnia egy új, rendszerváltó szövetségnek.
2. Vissza kell szereznünk a kontrollt a politikusok felett. Ez nem merülhet ki csupán a négyévente esedékes választásokban, újjá kell építeni a politika ellenőrzésének legfőbb állami intézményeit, és meg kell teremteni az emberek közéleti részvételének szilárd garanciákkal biztosított kereteit. Új, valós társadalmi egyeztetési rendszerre van szükség, az érintettek nem zárhatók ki, és nem maradhatnak ki a politikai döntésekből. A politikai döntések jogi (büntetőjogi) felelősségének elvét egy új alkotmányban és törvényekben kell rögzíteni. Elég volt abból, hogy tönkreteszik az oktatást, majd azzal takaróznak, hogy ez politikai döntés volt, és a kormányoknak van ennyi mozgástere. Ez így nem igaz. A közösen meghatározott alapok végrehajtását annak tudatában vállalja egy új rendszerváltó szövetség, hogy amennyiben veszélyezteti egy ellátórendszer működését, annak igenis büntetőjogi következményei lesznek.
3. Semmilyen alku vagy kompromisszum nem fogadható el a jelenlegi rezsimmel és szereplőivel, sem a kormány leváltásáig tartó időszakban, sem azt követően. Az emberek jövője nem lehet alku tárgya. Az Orbán-rezsim szereplői akkora vagyonra tettek szert az utóbbi években, amellyel mind a 2018-ig tartó időszakban, mind azt követően lehetőségük nyílhat egyes ellenzéki szereplők vagy csoportok további befolyásolására. Ez pedig megengedhetetlen. Olyan közéleti szereplőkre és politikusokra van szükség, akik egyértelműen elutasítják a jelenlegi rezsim ezirányú próbálkozásait.
4. A politikusoknak képesnek kell lenniük önmaguk korlátozására. Orbán Viktor olyan „praktikákat” mutatott az elmúlt években, melyek kísértést jelenthetnek a kormány leváltói számára e gyakorlat folytatására. Magyarország viszont csak akkor képes fejlődni, ha nem csupán a jogállami keret teremthető újra,  de a számon kérhető gyakorlat is.
5. Hiteles politikusokra, közéleti szereplőkre van szükség. Sok vita folyik arról, hogyan lehet kiválasztani a legjobb jelöltet. Szerintem ebben is új megközelítés szükséges. Kiválaszthatóak ugyanis országszerte a legrátermettebb és helyben legelfogadottabb jelöltek – történjék a kiválasztás bármilyen technikával –, de amennyiben a jelenlegi, többnyire hiteltelenné vált struktúrák állnak mögöttük, úgy teljesen mindegy lesz, ki és mennyire elismert, kevés eséllyel száll majd szembe a jelenlegi rezsim jelöltjével. Hiteles szereplők mellett új politikai logikára és új politikai szövetségre van szükség.

Meggyőződésem szerint ezen alapok járulhatnak hozzá egy új, tiszta logika, új politikai gyakorlat kialakulásához. A jelenlegi rezsimet milliók számára immár létkérdés leváltani, de ezek a milliók azt is hozzáteszik, hogy a jövőbeni kormányzáshoz az ellenzék egy részét is le kell váltani.

Nem az a lényeg, hogy egy jelölt álljon szemben a Fidesszel, hanem, hogy az egy tisztességes erő legyen. Ez óriási különbség. Egyre többen vagyunk, kössünk szövetséget. Magyarországért.