Dercsényi Dávid
Dercsényi Dávid

Hajmeresztőnek tűnt a Fővárosi Főügyészség indoklása, amivel megszüntette az eljárást az MTVA vezető tisztségviselőinek titkos lehallgatásának ügyében, ezért Péterfalvi Attila állásfoglalását kértük. Az adatvédelmi hatóság elnöke a hvg.hu számára még példát is hozott arra, amikor az ügyészség mostani döntésével ellentétben látott okot a nyomozása.

Mindenkit megdöbbentett, amikor 2016 tavaszán kiderült, hogy az MTVA-ban lehallgató- és videórögzítő berendezésekre bukkantak Vaszily Miklós vezérigazgató tárgyalójában, valamint Vas Imre üzemeltetési igazgató és Enyedi Csaba vezérigazgatói kabinetvezető irodáiban. Az esetnek személyi következményei is voltak. A rendőrség nyomozni kezdett, 10 hónap után az ügy átkerült a Fővárosi Főügyészségre, és ekkor, 2017 februárjának elején jött a még nagyobb döbbenet: az ügyészség megszüntette a nyomozást.

Tiltott adatszerzés bűncselekménye, illetve „kettős felhasználású termékkel visszaélés és haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés" volt a két lehetséges vádpont. A főügyészség „a tiltott adatszerzés bűntette miatt a két gyanúsítottal szemben folytatott nyomozást – mivel a cselekmény nem bűncselekmény – megszüntette”. A „töretlen jogalkalmazói gyakorlat” értelmében „az MTVA irodái, illetve tárgyalói ugyanis nem lehetnek a tiltott adatszerzés elkövetésének helyszínei”. „Más lakásában vagy egyéb helyiségben” valósulhat ugyanis csak meg tiltott adatszerzés a főügyészség szerint, így az MTVA-ban nem.

Nem tűnik lakásnak, pedig jogilag az
©

Ezek szerint titokban minden munkaadó lehallgathatja a munkavállalóját? Mivel a főügyészség nem segített jobban megérteni a jogi helyzetet, állásfoglalást kértünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól (NAIH). Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság elnöke pedig egyáltalán nem osztja az ügyészségi jogértelmezést a hvg.hu számára megküldött válaszában.

Mit jelent a „lakás” a törvény előtt?

Előrebocsátva, hogy csak a sajtóban megjelentek alapján tud állást foglalni, Péterfalvi úgy kezdi állásfoglalását, hogy az eszközöket nem rendvédelmi szerv vagy nemzetbiztonsági szolgálat telepítette, de nekik is csak úgy lenne erre jogalapjuk, ha a bíróság vagy bizonyos esetekben az Igazságügyi Minisztérium engedélyt ad rá. „Rajtuk kívül senki más nem végezhet rejtett megfigyelést műszaki eszközzel” az MTVA-ban, ezért, ha minden úgy történt, ahogy a sajtóban megjelent, akkor „véleményünk szerint jogsértés történhetett”. Teljesen mindegy, hogy a megfigyelés helyszíne közintézmény vagy más munkahely. Tiltott megfigyelést sem a munkaadó, sem a munkatársak nem végezhetnek.

Ha jogsértés történt, akkor az a következő kérdés, hogy ez bűncselekmény-e, és ha igen, milyen. A kérdés az, hogy ki, hol, melyik helyiségben, milyen célból (zsarolás, gazdasági titok megszerzése, minősített adat megszerzése stb.), milyen adatot megszerezve végzett titkos megfigyelést. Ez a rendőrség reszortja. A sajtóban az ügyészség válaszából fakadóan arról alakult ki vita, megállapítható-e a tiltott adatszerzés vagy nem. Péterfalvi beidézi a Btk. 422. paragrafusát, ahol szerepel az ominózus „más lakását, egyéb helyiségét” kitétel.

De Péterfalvi szerint ez alatt nemcsak a hétköznapi értelemben vett lakás értendő, a büntetőeljárásról szóló törvény gyakorlatilag minden magánhelyiséget és magánjárművet bevesz ebbe a körbe, ahogy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény is: „lakás: a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyen kívül minden egyéb helyiség vagy terület”. Péterfalvi példát is hoz az ilyen értelmezésre: 2015-ben a Zala Megyei Főügyészség vádat emelt egy munkahelyi mosdóban titokban felszerelt kamera miatt tiltott adatszerzés bűntette miatt.

Nagyon úgy tűnik, a Fővárosi Főügyészség megpróbálta megvezetni a közvéleményt a jogi szóhasználat–hétköznapi szóhasználat egyezéséből adódó lehetőséggel, hogy elkerülhesse a vádemelést. És továbbra is adósak egy hihető magyarázattal.

HVG Pártoló Tagság program

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!