szerző:

A hvg.hu olvasóinak többsége nem csak előnyösnek tartja Magyarország uniós tagságát, de élénken érdeklődik is iránta – derül ki felmérésünkből. Mi már nem lehetünk ennyire büszkék: a válaszadók szerint a sajtó nem jól foglalkozik ezzel a témával.

2017 februárjában a hvg.hu felmérést végzett olvasói körében arról, milyen mértékben érdeklődnek az Európai Unió iránt, hogyan tájékozódnak ez ügyben, ezzel kapcsolatosan mennyire elégedettek a hazai médiával, miként értékelik Magyarország EU-tagságának hatásait úgy az ország egészére, mint személyes és családi lehetőségeikre nézve.

Felmérésünk az egymilliós hvg.hu-s látogatói kört reprezentáló, 3720 fő válaszain alapul. Válaszadóink a lakosság egészénél urbánusabb körülmények között élő, fiatalabb, képzettebb, politikai-gazdasági kérdések iránt érdeklődőbb emberekből kerültek ki. A felmérés először is arra szeretett volna válasz kapni, hogy ez érvényes-e az EU-val és Magyarország EU-tagságával kapcsolatos történésekre is. Azt tapasztaltuk, hogy átlagosan öt válaszadó közül négy érdeklődést mutat a kérdéskör iránt – mégpedig az iskolai végzettség emelkedésével egyre inkább. Igen érdekes, hogy az 50 év felettiek vallották magukat leginkább érdeklődőnek.

 

A hvg.hu-látogatók szinte kivétel nélkül (95 százalék) figyelemmel kísérik a magyar kormány és az EU közötti nézeteltérésekből fakadó összeütközéseket. Az érdeklődés, illetve érintettség állampolgári aktivitásukban, véleménynyilvánításukban is megmutatkozik: 79 százalékuk részt vett az EU-csatlakozás óta lezajlott három EP-választás legalább egyikén (országosan 38, 36, illetve 29 százalékos volt a részvételi arány 2004-ben, 2009-ben és 2014-ben). Kedvező jelenségként értékelhető, hogy mindazok, akik elégedetlenek a Magyarországra érkező EU-s pénzek hasznosulásával (a válaszadók négyötöde), fontosnak tartják az EP-választásokon történő részvételt.

 

A magyar sajtó nem elég

A felmérés azt is vizsgálta, hogy ha az indíttatás, az érdeklődés megvan az EU iránt, könnyű-e Magyarországon követni az EU-val kapcsolatos történéseket, elérhető-e egy tájékozódni vágyónak a tisztánlátás az EU vitás kérdéseiben. A eredmény meglehetősen lehangoló: a felmérésben részt vevők 32 százaléka adott igenlő, és 62 százaléka nemleges választ. Az elégedetlenek a mélyebb elemzéseket hiányolják – azt, hogy az EU-val kapcsolatos hírek hátterét is meg lehessen ismerni, és/vagy azt nehezményezik, hogy túlságosan ritkán foglalkozik a média uniós kérdésekkel.

Néhány indoklás: „Nagyon szubjektíven kell kezelni és szűrni a média által tálalt valóságot, és nagyon kell az angol nyelvtudás, hogy a fontosabb kérdéseket az olvasó az eredeti forrásnál, azaz az EU-honlapokon tudja ellenőrizni.”

Magyar nyelven kérdéses a tudósítások pártatlansága, külföldi forrásokból gyakran többet meg lehet tudni, mint a magyar médiából.”

„A témaválasztás szűkös – az EU sokkal több témával foglalkozik, mint ami a médiában megjelenik. A hírek mélysége a szakértőknek fontos, a közérthetőség viszont a közvéleménynek. Ennek megfelelően kétféle hír-tálalásra is szükség lehet: egy mélyebb a szakértőknek, érdeklődő olvasóknak, egy közérthetőbb, színesebb a közvéleménynek.”

A felmérés törekedett arra, hogy elkülönítse egymástól az EU-val kapcsolatos tájékozottság két szintjét: az unió alapelveit, működési mechanizmusait magában foglaló alapismeretek körét, illetve a lépéstartást a legfrissebb EU-s hírekkel. Az első esetben az oktatási intézményrendszernek, a másodikban a médiának van kulcsszerepe.

Ami az alapismereteket illeti: átlagosan minden második válaszadó tartja magát kellőképpen tájékozottnak EU-s ügyekben. Nem mellékes azonban, hogy ez mivel társul: érdekli is ez a kérdéskör, ezért tájékozódik, vagy azért tartja magát elég tájékozottnak, mert nemigen érdekli, így, amennyit tud, az éppen elég számára. Az egyharmadot kitevő élcsapat (érdekli és jól tájékozott) – elsősorban a képzettebbek, másodsorban a fiatalabbak közül kerül ki.

Az EU alapértékeire, működésére vonatkozó tudás alapvetően a közép- és felsőfokú oktatásban sajátítható el, legalábbis a fiatalabb generációk esetében. Válaszadóink kétharmada (különösen a legfiatalabbak, illetve a legképzettebbek) számolt be arról, hogy tanulmányai, munkája folytán, vagy elvétve az EU-s információs és kulturális központban, az Európa Pontban részt vett az EU-val kapcsolatos képzéseken, tájékoztatókon. A válaszadók szerint az ily módon elsajátított ismeretanyag jelentősen megkönnyíti a hírek értelmezését.

Megéri ez nekünk?

A felmérés harmadik kulcskérdése arra vonatkozott, hogyan értékelik a hvg.hu látogatói Magyarország EU-tagságát. Kétféle szempontból vetődött fel a kérdés: egyrészt az ország egészére, másrészt a válaszadók és családjaik jelenére és jövőjére vonatkozóan. A válaszadók túlnyomó többsége (89 százalék) úgy véli, mind saját maga és családja, mind az egész ország számára kedvező lehetőségekhez jutottunk az EU-tagság révén.

A legidősebbek és a legfiatalabbak (utóbbiak leginkább gyermekeik jövőjére tekintettel), valamint a legképzettebbek azok, akik a legjobb véleménnyel vannak a magyar EU-tagságnak az ország egészére gyakorolt hatását illetően.

Az előnyöket hangsúlyozók érvei: „A csatlakozás óta eltelt időben nettó haszonélvezője volt Magyarország az EU-tagságnak.”

„Nem tartom valószínűnek, hogy bizonyos infrastrukturális, oktatásbeli fejlesztések létrejöhettek volna EU-s támogatások nélkül.”

„A magyar gazdaságot az EU tartja életben.”

A szabad munkaerő-áramlás, a határellenőrzések nélküli utazás, vámmentes kereskedelem – GDP-nk nagy százalékát az export adja –, ez mind a javunkra van, az uniós támogatásokról nem is beszelve (amit sajnos viszont nagyon rosszul, többnyire lopásra használtak fel a kormányok)”.

A tagság rengeteg lehetőséget nyújt az oktatás, a munka, az utazás terén.”

„Az EU nélkül meghalna itt minden.”

A hátrányokat hangsúlyozók (8 százalék) legjellemzőbb indoklásai: „Az EU nyomást gyakorol Magyarországra.”

„Az EU képviselői nem az emberek, hanem kizárólag a multik és a német érdekek szerint hoznak döntéseket.

„Másodrendű tagországként kezelik Magyarországot és egész Kelet-Európát.”

Sok gyárat meg kellett szüntetni az EU-csatlakozás során, ami hátrányosan érintette a gazdaságot.”

„Csak a nyugati tőke beáramlására szolgál. A lehívható forrásokat is sok esetben a nagyobb cégek kapják, és a kis-, illetve közepes vállalkozások közül is a kormányközeliek járnak jól.”

Amikor nem az ország egésze, hanem a válaszadó és közvetlen környezete szempontjából vetődik fel a kérdés, az iskolázottsági szint az, amely legnagyobb erővel befolyásolja a választ. Erre az a magyarázat, hogy főként azt veszik figyelembe, hogy milyen tanulmányi és munkalehetőségeket nyújtanak az EU-s keretek.

Amennyire jó véleménnyel vannak olvasóink az Európai Unióról, annyire elégedetlenek azzal kapcsolatban, hogyan hasznosulnak az unióból érkező források. Átlagosan minden tíz válaszadóból nyolc elégedetlen az EU-s pénzek elköltésével – feltűnő, hogy ebben a vonatkozásban sem tapasztalható szignifikáns különbség a Budapesten, a vidéki városokban, valamint a községekben élők véleménye között.


A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.