szerző:
Dercsényi Dávid - Mizsur András

Megfeleléskényszer, bármiféle vita elkerülése, tökéletesre vitt médiagépezet – politológus, szociológus szakemberekkel beszéltük át, hogy minek köszönhető és hogyan működik az a kormánybarát sajtóban szerdán tapasztalt össztűz, ami a Momentum megsemmisítése céljából már a szülők lájkolási szokásait is célba vette.

Szerdán nagyot ment a kormányhoz sok szálon köthető média: az Origo elképesztő spekulációs anyagot közölt a Momentum egyik politikusáról, de hamar kiderült, hogy nem sok lelepleznivaló van benne. Sebaj, a cikket átvette az MTI és a Magyar Idők is – egy nappal később viszont Kovács Andrásnak is kínos lett, levette a nevét az anyagról.

Készült közben egy anyag Soros György és Majtényi László kapcsolatáról, amely mellesleg bizonyította, hogy a civilek a kormány kommunikációjával ellentétben átláthatóan működnek. "Hét tény a Jobbik és Simicska együttműködéséről" – ez olyan erős lett, hogy "a világ legjobb híradója", a TV2-s Tények is átvette (Vona és Simicska többszöri találkozása is ennek az együttműködésnek lenne a bizonyítéka). És készült egy Juhász Péter–Portik Tamás-anyag is, amelyben olyasmi olvasható, amit 2016 szeptemberében mondott el Juhász, de most megint elő kellett venni.

Teljes és semmire sem tekintettel lévő offenzíva indult tehát az ellenzékiek ellen. Megpróbáltunk utánajárni, miért.

Óriási a megfeleléskényszer

Bár a bevett fideszes eljárást látjuk, mégiscsak határátlépés történt, mivel eddig a politikai célpontok családját csak nagyon ritkán támadták – mondta el a hvg.hu-nak László Róbert, a Political Capital elemzője. Rögtön hozzátette, hogy a Fidesz már régóta lépésről lépésre tolja ki a határokat úgy, hogy sokaknak alig tűnik fel. Jól tudjuk, a Fidesz csak az erőből ért. A 266 ezer aláírást már veszélyesnek ítélték a Fideszeben, így elindult a Momentum tagjai elleni hadjárat. Ennek végrehajtója általában, így most is, a baráti média, ahol óriási a megfelelési kényszer.

Hajnal Miklósról, úgy látszik, semmit nem találtak, így a családja körében kezdtek „terhelőket gyűjteni”, mindenki eldöntheti, mekkora sikerrel – mondja László Róbert.

©

A megújult vezetésű Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) sem hagyja annyiban a dolgot, a 2013-as alapítású saját szervéhez, a Média Önszabályozó Testülethez (MÖT) fordul. A testület akkor EU-s kezdeményezés alapján jött létre, megfogalmazott az unióban kívánatosnak vélt újságírói alapelveket – ezek alapján jött létre egy, a Magyar Újságírók Országos Szövetségével (MÚOSZ), a Magyar Újságírók Közösségével (MÚK), a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségével (MAKÚSZ) és a Sajtószakszervezettel közösen a MÖT elődje, amelyhez további újságíró-szervezetek csatlakoztak. "A MÖT célja a sajtóetikára, a szakmai pontosságra, a személyiségi jogokra vonatkozó alapelvek meghatározása és érvényesítése", a sajtót önszabályozásra buzdítja.

Van, akinek imponál, ha a sajtó odacsap

Hammer Ferenc szociológus, az ELTE BTK Média és Kommunikáció Tanszék adjunktusa szerint lehetetlen megjósolni, milyen hatást vált ki az elmúlt napokban egész pályás letámadásra váltó kormánypropaganda. "Erre még a szociológia sem tud biztos választ adni, de a hazai közélet állapotát elnézve még nehezebb ezt megmondani. Vannak szavazók, akiknek imponál az erőfelmutatás, függetlenül annak tartalmától."

Hosszú távon is hatásosak lehetnek ezek a mondvacsinált botrányok, mert elraktározódnak az emberek fejében, és ezekhez fognak visszanyúlni, amikor felülvizsgálják politikai álláspontjukat – állítja Hammer. Ugyanúgy kérdéses, hogy a propaganda állandó ismételgetése mennyire válik kontraproduktívvá. A kvótanépszavazás megmutatta, hogy a szavazók meg tudnak csömörleni a túltolt propagandától. Egy biztos, a momentumosok lejáratása Hammer szerint egyesíti a bevett kampánystratégiák két legfontosabb elemét:

az ellenfél hiteltelenítését és a saját tábor harci kedvének fenntartását.

A kormányzati médiagépezet elkészült

Polyák Gábort, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetőjét meglepte a kormánybarát média tettrekészsége: bárkire, aki csak kétségbe vonja a Fidesz állításait, nehéztüzérséggel lőnek. A médiumok pedig örömmel, küldetéstudattól vezérelve vesznek részt ebben. Aki csak egy fikarcnyit veszélyesnek tűnik, kikezdheti a hatalmat, rögtön lejáratókampányt kap a nyakába.

Ez egyébként már kezd unalmassá válni, mindig ugyanazok a panelek ismétlődnek – így nincs se szándék, se kapacitás a tartalmi kérdésekkel foglalkozni. Ez Polyák szerint az átlag Fidesz-szavazónak is feltűnik egy idő után, és immunissá teszi, az acsarkodás és gyűlöletkeltés sem működik a végtelenségig. A taktika egyszerű: nincs vita senkivel, hiszen ab ovo valami rossz megtestesülése, jön a földbe döngölés. Ez működhet, de a panelek ürülnek.

©

A média felől nézve viszont a rendszer kész, mondja Polyák, fent bedobnak egy zsetont, és az végigmegy az egész gépezeten a Pesti Srácoktól az Origón, TV2-n át az MTI-ig. Ez nyilvánvalóan rengeteg emberhez elér, sokak nem is találkoznak ezzel ellentétes állásponttal – a médiarendszer átalakítása befejeződött, a kritikus hangok alig hallhatóak. A gép forog.