szerző:
Domány András

Miért van a kormánynak bármikor, bármiért joga „eltérő rendelkezéseket” meghatározni? Vélemény.

Mi értelme a törvénynek, ha a kormány tetszése szerint eltérhet tőle? Ezt a kérdést egyre gyakrabban teheti fel magának, aki rendszeresen figyeli a Magyar Közlönyt. 2016-ban ugyanis 64, idén március 23-ig 12 kormányrendelet jelent meg „közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról”, amelyeknek ez a lényege.

2017-ben eddig három kecskeméti és egy-egy debreceni, szarvasi, győri, egri, székesfehérvári ügyről, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság fejlesztéséről, a jégesőkár megelőzésére szolgáló beruházásokról, a Ferencvárosi pályaudvaron megvalósuló Málenkij Robot Emlékhely létrehozásáról és a Belváros-Lipótvárosi Sportközpont kialakításáról, valamint a Budapest V. kerület, József nádor tér felszínrendezéséről mondták ki, hogy a gyorsítás érdekében el kell térni az általános szabályoktól.

„A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről” a Gyurcsány-kormány idején, 2006-ban hoztak törvényt, de az csak az európai uniós vagy központi költségvetési támogatásból megvalósítandó, és az utóbbi esetben legalább 5 milliárd forint költségigényű, vagy legalább 1000 új munkahelyet teremtő fejlesztéseknél írta elő a hatósági eljárások felgyorsítását. A kormány pedig csak arra kapott felhatalmazást, hogy megállapítsa az ilyen kiemelt jelentőségű ügyek körét és kijelölje az azokban eljáró hatóságokat.

A követelményt már a Bajnai-kormány idején jelentősen lazították, lehetővé tették a 2 milliárd forintba kerülő vagy legalább 50 új munkahelyet teremtő állami beruházások kiemelését is. De a teljes felvizezést 2010 után hajtották végre: ma már egy mindössze 90 millió forint költségű és 15 új munkahelyet létrehozó beruházás is lehet kiemelt, amelyet igazán nehéz nemzetgazdasági jelentőségűnek nevezni, és ezt kiterjesztették a tisztán magáninvesztíciókra is. Továbbá az Orbán-kormány idején összeghatár nélkül idesorolták a kiemelt nemzeti emlékhelyhez, illetve a világörökségi területen lévő műemlékek és műemlékegyüttesek fenntartásához, felújításához, fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó ügyeket is, ami egyebek közt nyilván a budai Várban zajló építkezésekre vonatkozik.

Fontos különbség még az eredeti, 2006-os törvényhez képest, hogy abban a környezet- és természetvédelmi hatósági ügyekre a gyorsítás nem vonatkozott, de ezt 2012-ben törölték. És miközben mindegyik rendelet legalább 15-20 pontban sorolja fel, hogy melyik hatóságokat kötelezi gyorsított eljárásra, a listák végére lazán odaírják: ugyanez vonatkozik a felsorolásban nem szereplő engedélyezési eljárásokra is, „amelyek a beruházások megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához szükségesek”. Tehát bármire.

A jelenlegi parlamenti többség alaposan kiszélesítette a kormány hatáskörét is. Ma már joga van meghatározni a kiemelt jelentőségű ügyben „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénytől és az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályoktól eltérő rendelkezéseket”, továbbá a törvényben foglaltnál rövidebb határidőket. Ez utóbbihoz még az is hozzátartozik, hogy ilyen esetekben „a közigazgatási hatósági ügyekben hozott döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható”, ami komolytalanná teszi a fellebbezési jogot. Hiszen mit ér egy ingatlantulajdonos azzal, ha a felső hatóság neki ad igazat, de közben már minden lezajlott, ami ellen ő tiltakozott?

Az idézett felhatalmazás következtében kerülhet bele csaknem mindegyik rendeletbe például az, hogy építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni és településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni. Nem vagyok szakember, nem tudom, hogy ezek a véleményezések általában mennyit érnek. Komolyak-e vagy formálisak? Ha fölöslegesek, töröljék el őket a nagy bürokráciacsökkentő kampányban. De ha van értelmük, akkor képtelenség, hogy a kormány éppen a kiemeltnek tekintett ügyekben mellőzze őket évente több tucatszor.

A kormányrendeletek rutinszerűen hivatkoznak több törvényi felhatalmazásra, például arra, hogy a kormánynak joga van meghatározni „a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsok … működési területére” vagy „a településképi véleményezési … eljárásra” vonatkozó szabályokat. Erősen kétlem, hogy ha a kormány jogot kapott bizonyos részletszabályok kidolgozására, az azt is jelentené, hogy mellőzheti az adott törvény alkalmazását. De ez mindegy, mert a korábban idézett másik felhatalmazás szerint bármitől „eltérő rendelkezéseket” lehet meghatározni.

A József nádor térről és környékéről hozott friss rendeletből azt sem felejtették ki, hogy a Műemlék Tanácsadó Testület szakértői véleményét nem kell kikérni. Továbbá az V. kerületi önkormányzatot is megfosztották egy fontos eszköztől: itt ugyanis „közterület-alakítási terv készítésének és alkalmazásának nincs helye”. Bár kicsit kacifántos a megfogalmazás, érdemes idézni, hogy ez mit jelent egy másik jogszabály szerint:

A közterület-alakítás célja, hogy elősegítse a településszerkezetileg, forgalom-technikailag együtt kezelendő, a településképi szempontból meghatározó vagy helyi területi védelemmel érintett területen lévő közterületek településökológiai, településképi és műszaki szempontból, valamint a zöldfelületi rendszer szempontjából egységes és összehangolt módon történő kialakítását és fejlesztését.

Szóval ez az, aminek a pesti Belváros közepén „nincs helye”.

Hasonlóképpen felsorolhatnám, hogy az átdolgozott államháztartási törvényre hivatkozva a kormány rendszeresen csoportosít át tíz-, sőt százmilliárdokat, ami a költségvetési törvényt teszi komolytalanná. A mai kormányzás lényege a parlament teljesen formálissá tétele, és erre példa a kiemelt beruházások ügye is.

Csatlakozzon a HVG Pártoló Tagsághoz!

Több mint 1 milliós olvasótáborunk zöme már a digitális, ingyenes tartalmainkból tájékozódik. Az ezt lehetővé tevő hirdetéseken alapuló üzleti modellre azonban nagy nyomást helyeznek a technológiai vállalatok és a független médiát ellehetetlenítő politika.
Azért, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon szolgáljuk ki olvasóinkat Pártoló Tagsági programot indítunk. Tagjaink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, illetve számos előnyt élvezhetnek.
Csatlakozzon programunkhoz, vagy támogasson minket egyszeri hozzájárulással!