szerző:
hvg.hu

Az erdőtörvény módosítása több helyen tenné lehetővé az erdők kivágását, a természetvédelmi szempontok alig maradtak meg a törvényben.

Húsvétig elfogadhatják az erdőtörvény módosítását, az új jogszabály alapján pedig több erdőt érinthet a tarvágás, valamint tönkremehetnek az ártéri erdőségek is – írja a Magyar Nemzet.

A jogszabályt a héten kezdte tárgyalni az Országgyűlés, és húsvétra akár el is fogadhatják. A tervezetet korábban már a zöldombudsman is bírálta, Bándi Gyula korábban arról beszélt, hogy az erdőtörvény módosítása nemcsak a hektikus, kapkodó jogalkotásra példa, de arra is, amikor a gazdaság lobbiereje "másodlagos szemponttá teszi a környezetvédelmet". Közös nyilatkozatban bírálta az erdőkről szóló törvény tervezett módosítását a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország is.

Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programjának vezetője a lapnak elmondta, a tervezet szerint csökkenne a folyamatosan erdővel borított területek aránya, a törvény ugyanis lazítana az állami erdőgazdaságok esetében azokon az előírásokon, hogy mekkora területen nem szabad tarvágást végezni. Az intézkedéssel a faiparnak kedveznének a természetvédelemmel szemben. Gálhidy László szerint a törvény elfogadásával 30 ezer hektáron végezhetnek majd ismét tarvágást, olyan területeken, ahol eddig nem volt szabad.

Ráadásul az új jogszabály szerint a folyamatos erdőborítást úgynevezett átmeneti üzemmóddal is biztosítani lehet, ami azt jelenti, hogy egy-egy erdőt kisebb méretű tarvágásokkal lehet felszabdalni, de az új törvény szerint egy ilyen terület mégis "folyamatosan erdővel borítottnak" minősül majd.

A módosítással a hazai ártéri erdőket is egyértelműen az árvízvédelmi szempontoknak rendelik alá, pedig mivel már csak a hazai erdők alig néhány százaléka található ártereken, ezeket fontos lenne eredeti állapotukban megőrizni. Az új törvény alapján azonban e területeken ki lehetne irtani a cserjéket, az aljnövényzetet, és a fák törzsét is vissza lehetne nyírni, amivel az erdők elveszítenék természetes jellegüket, és ritka állatfajok élőhelyei szűnnének meg.

A még megmaradt őshonos fafajtákból álló erdők esetében a korábban 200 méteres védősávot lecsökkentenék 100 méterre, ez azt jelenti, hogy az őshonos erdők közelébe is lehetne nem őshonos invazív fajtákat, például akácot ültetni, a kisebb védősáv miatt meg is fertőződhetnek az erődterületek. Ez leginkább néhány hegylábi tölgyest és síkvidéki erdőt veszélyeztetne. (Áder János egyébként éppen tegnap aggódott egy erdőben járva az őshonos fafajtákért.)

A telepített, úgynevezett kultúrerdők minősége is jelentősen csökkenhet, ha életbe lép az új törvény: eddig volt egy fafajtánként változó időtartam, ameddig ezen erdőket tilos volt kiirtani, a parlament napirendjén szereplő tervezet szerint viszont teljes mértékben a tulajdonoson múlna majd, hogy egy-egy erdőt mikor vágnak ki teljesen.

Az új törvénytervezet jelentősen megkönnyíti az erdei utak építését is. Gálhidy a lapnak azt mondta, bár a környezetvédelmi államtitkárság folytatott velük konzultációt, és nyitottnak is mutatkozott a szakmai szervezetek érveire, ők is arra hivatkoztak, hogy a gazdasági szempontok most fontosabbak.