Menekültkvóták: aláveti magát a kormány az EU Bíróság döntésének

Menekültkvóták: aláveti magát a kormány az EU Bíróság döntésének

Utolsó frissítés:

Farkas Zoltán Szerző:

Farkas Zoltán
Farkas Zoltán
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nem akar a kormány kilépni az Európai Unióból, csak alakítana rajta – közölte Lázár János egy üzleti fórumon. A kancelláriaminiszter szerint mindenki jól járt az uniós támogatásokkal, ezek nélkül nem tartana itt az ország.

Szürreális azt feltételezni, hogy a britek után a közép-kelet-európai országok elhagynák az Európai Uniót. A magyar kormány sem kilépni akar, viszont alakítana rajta, a V4-ek társaságában – mondta Lázár János a Hungarian Business Leaders Forum tanácskozásán. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta: a Brexit utáni időszakra az európai szocialisták már megadták a választ, a néppártiak viszont késnek vele. Internacionalizmus kontra nemzeti politikák – sarkította az új dilemmát.

Lázár János a HBLF konferenciáján
©

 Főbb megállapításai:

-  A még több integráció, még több jogkör elvonása – köztük a szociális, gazdasági természetű támogatásoké, az adóké, ellátási támogatásoké – ellentétes Magyarország érdekeivel.

-  A magyar kormány álláspontja szerint további tagállami jogkörök átadására nincs szükség. Az adóügyeket például nemzeti hatáskörben kell tartani, mert ebben Magyarországnak versenyelőnye van.

-  A Brexit utáni időszak tétje, hogy újabb mélyítési kísérlet várható, ez ellentétet szül Brüsszel és Magyarország között.

-  Brexit-tárgyalások: A magyar álláspont szerint a munkavállalói jogokról szóló tárgyalásokat mielőbb le kell zárni, biztonságot kell nyújtani az Egyesült Királyságban dolgozó magyaroknak, és 2020-ig fenn kell tartani Magyarország uniós költségvetési pozícióját is.

Nem hiszünk abban, hogy 2020 után az európai pénzügyi alapok megszűnnek, ezek az együttműködési rendszer részei – folytatta Lázár, hozzátéve: az intézményrendszer át fog alakulni, ha lesz is uniós forrás – Lázár szerint bőven lesz -, azokat központilag fogják elosztani, mint a Juncker-tervben történik. (A beruházási terv nem országok, hanem projektek szerint ad forrásokat, illetve a fejlesztések megvalósulását segítő garanciát.)

A nemzeti borítékok megszűnése pedig Lázár szerint azzal a következménnyel járhat, hogy az régió kevesebb pénzhez jut, mint eddig. Pedig az uniós támogatások súlya jelentős: Magyarország éves GDP-je 33-35 ezermilliárd forint, ebből évi 2-2,5 ezermilliárd az uniós forrás. A politikus – aki az uniós források lehívásáért felelős tárca vezetője egyben – úgy látja:

a támogatásokkal mindenki jól járt, segítette az államháztartás stabilizálását, fejlesztésre szinte csak ebből futotta, nőtt a bizalom Magyarország iránt, csökkent a kockázati kitettség.

A mezőgazdaság például nyolc év alatt 3500 milliárd forint támogatásban részesült, ezt semmivel nem lehetett volna pótolni, ám ebből alig jutott fejlesztésre. A pénz egy része az agráriumban, de azon kívül is a válság után kiesett jövedelmeket kompenzálta.

©

Magyarország előbb-utóbb szinte valamennyi vitáját lezárta Brüsszellel, az Európai Unió Bíróságának ítéleteit végrehajtotta, az egyetlen kivétel a migráció ¬– fejtegette a kancelláriaminiszter. Ebben nem jutunk dűlőre. Brüsszelben többségben vannak azok, akik a migrációnak több előnyét látják, mint azok, akik meg akarják állítani. „Ránk fogják kényszeríteni a nálunk regisztrált migránsok visszafogadást és a belépés megkönnyítését” – jövendölte. „Ez áthidalhatatlan konfliktus”, tette hozzá, de

alá fogjuk vetni magunkat a bírósági döntésnek.

A kvóták ügyében a kormány még 2015 végén indított "precedensértékű" pert azzal, hogy a rendelkezés sérti a nemzetek szuverenitását. Azóta a kormány álláspontja az volt, hogy foggal-körömmel harcol majd az igazáért. Az ügyben május 10-én tart tárgyalást a luxemburgi székhelyű bíróság.

Nekiestek a nagykövetek a kormánynak

A HBLF-konferencián a francia nagykövet, Eric Fournier nagy sikert aratott, amikor felmutatta az Állítsuk meg Brüsszelt! plakátot. Mi ez? - kérdezte. - A magyar adófizetők pénzét arra használják, hogy a Franciaországgal szomszédos ország fővárosát megállítsák? Majd kifejtette, reméli, hogy Lázár János nem azonosul ezzel a gondolattal. Ám Lázár János már nem válaszolt, mert elhagyta a konferenciát. (Utólagos megjegyzés: Lázár János a csütörtöki kormányinfón kitért az esetre, és külön kihangsúlyozta, hogy már azután intézték hozzá a kérdést, hogy ő elhagyta a termet.)

Szapáry György volt washingtoni nagykövet, Gajus Scheltema, Hollandia nagykövete, Czakó Borbála, a HBLF elnöke, Cséfalvay Zoltán, Magyarország állandó OECD és az UNESCO képviselője és Éric Fournier, Franciaország nagykövete
©

A miniszter helyett Szapáry György, a korábbi washingtoni nagykövet vette védelmébe az elhíresült plakátot, azzal érvelve, hogy Magyarországon nemrég 300-400 ezer menekült száguldott át, és az Európai Bizottság tanácstalansága vezetett a plakátkampányhoz. Erre a holland nagykövet, Gajus Scheltema azzal reagált, Magyarország több embert fogadott be letelepedési kötvénnyel, mint ahányat az uniós megállapodás keretében kellett volna áttelepítenie. "A plakát azt üzeni, nem akarok a megoldás része lenni, ki akarok ebből maradni". 

Hozzászólások