szerző:
hvg.hu

Öt észrevételt fogalmazott meg az Európai Bizottság a menekültügyi szabályok magyarországi szigorításával összefüggésben, amelyekről jelenleg is egyeztetések folynak a magyar és a bizottsági szakértők között - értesült a BruxInfo.

Egy március 30-án küldött levélben az Európai Unió bel- és migrációs politikáért felelős biztosa összesen öt aggályt jelzett a március végén hatályba lépett magyar határőrizeti törvény módosításával kapcsolatban, ami a menedékjogi kérelmük elbírálásának idejére kötelezővé és általánossá tette a menedékkérők őrizetbevételét az ország déli határán felállított tranzitzónákban - közölte a Bruxinfo.
 
A portál úgy értesült, hogy az Európai Bizottság öt olyan konkrét észrevételt tett a friss magyar törvényről, amelyek esetében a magyar szabályok ütközhetnek és akár meg is sérthetik az uniós jogszabályokat. 

Ez az öt terület a menekültügyi eljáráshoz való hatékony hozzáférés hiánya, a határon lefolytatott eljárás hatályának jogellenes kiterjesztése, eljárási garanciák hiánya a fogva tartás (őrizet) során, az uniós szabályok be nem tartása a befogadási feltételek tekintetében és a hatékony jogorvoslathoz való jog hiánya.
 
Az első kifogás lényege, hogy mivel jelenleg a tranzitzónába naponta legfeljebb öt embert engednek be, a menedékkérőknek Szerbiában kell sorba állniuk, hogy benyújthassák a menedékjogi kérelmet - azaz nem teljesül az az előírás, hogy minden menedékjogot kérő személynek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy belépjen az ország területére és menedékjogi kérelmet nyújthasson be.
 
A második észrevétel a határon lefolytatható menekültügyi eljárás hatályának jogellenes kiterjesztése a Bizottság szerint. Brüsszel szerint ez egyrészt azért aggályos, mert mindenkit, akit az ország területén elfognak a magyar hatóságok, a tranzitzónába küldik vissza (vagyis jogszerűtlenül kiterjesztő módon alkalmazzák a határ menti menekültügyi eljárást).

Másrészt a tranzitzónában a határ menti eljárás értelmében legfeljebb 4 hétig lehetne a menedékkérőket őrizetben tartani. Ha addig nem zárul le a kérelmük elbírálása, akkor be kellene engedni őket az országba. A magyar szabályozás ugyanakkor nem tartalmaz semmilyen időkorlátot.
 
Arra is felhívják a figyelmet a harmadik pontban, hogy miközben elvileg bármelyik menedékkérőt őrizetbe lehet venni, de ez a szabály nem alkalmazható kollektíven és általánosan, ahogy azt a magyar törvény sugallja.

Itt a Bruxinfo szerint van egy értelmezésbeli különbség a két fél között: miközben a bizottság szerint fogva tartásról, azaz őrizetről van szó, addig a magyar álláspont szerint a kötelező tartózkodási hely előírásáról. Az EU-irányelv szabályozza, hogy milyen földrajzi korlátozásokat lehet előírni a menedékkérők mozgásában.
 
A bizottság a negyedik kifogása, hogy a jogszabály nem biztosítja a nemzetközi és uniós jog által előírt befogadási feltételeket a sérülékeny csoportok, és különösen a kísérő nélküli fiatalkorúak esetében. A magyar törvény értelmében 14 év életkor felett a tranzitzónában lehetne tartani a menedékkérőket, ami Brüsszel szerint ellentmond a kísérő nélküli fiatalkorúak fogadására vonatkozó feltételeknek.
 
Végül a testület a hatékony jogorvoslathoz való jog hiányát is számon kérné Budapesten, ez az ötödik észrevétel. Külön is kifogásolják a bírósági titkárok eljárását.