szerző:
hvg.hu

Középszinten leginkább a szövegértési feladat okozhatott nehézséget a diákoknak a hétfői magyarérettségin: bár a szöveg érthető volt, a kérdések kevésbé – üzenték többen is. A műelemzés és a motivációslevél-írás kevesebb meglepetést tartogatott.

108 500 diák ad számot tudásáról az idei érettségi vizsgákon. Hétfőn gond nélkül lezajlottak a magyarérettségik. Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke a középszintű feladatlappal kapcsolatban az Eduline-nak úgy fogalmazott: "egy lépés előre, egy lépés hátra, egyik szemem sír, másik nevet".

Arató szerint jó, hogy a gyakorlati szövegalkotás emelt szintről középszintre került, mert ez mindenki számára fontos készségeket igényel, nem csak az emelt szinten vizsgázóknak van ezekre szüksége.

A műelemző feladatok azonban rossz üzenetet sugallnak

– folytatta, az elmúlt években ugyanis ismeretlen szövegek jelentették a műelemzés tárgyát, és nem volt véletlen, hogy legalább az egyik szöveg ismeretlen volt a diákok számára. Arra voltak ugyanis kíváncsiak, hogy mit tudnak kezdeni egy először olvasott szöveggel, így viszont sokan inkább arra koncentrálhattak, mit tanultak róla az órán.

Arató szerint a szövegértelmezési feladatsor – amely egy Petőfi Sándorról szóló interjúhoz kapcsolódott – konzervatív lett, hiszen a témája irodalmi, miközben a vizsga első 90 percében köznapi szövegeknek kellene dominálni.

Az idei feladatok középszinten

 

A középszinten érettségizők a magyarérettségi első részében Petőfi imázsáról olvashattak egy interjút, a témában néhány éve megjelent könyv szerzőivel. Ezután tíz kérdést kaptak a Petőfi-arculattal kapcsolatban. A nem hivatalos megoldásokat itt és itt találja.

Ezután a diákok az érvelés és a gyakorlati szövegalkotás közül választhattak, egy 120-200 szavas szöveget kellett megírniuk. Az érveléses feladatnál Tisjlár Roland A humor szerepe és szerveződése a társas kapcsolatokban című doktori értekezéséből kaptak egy rövid részletet, az abban szereplő állítást kellett megerősíteniük vagy megcáfolniuk. A gyakorlati szövegalkotás részben a helyi közlekedési vállalat egyik nyitott pozíciójára kell jelentkezni, ehhez kell motivációs levelet írni. A nem hivatalos megoldásokat itt találja.

A vizsga műelemzésről szóló részében a diákok Radnóti Miklós Nem tudhatom, József Attila Elégia című verse, illetve egy Kosztolányi Dezső Boldogság című novellája közül választhattak. Elemzési szempontok itt.

Gémesi Ildikó szaktanácsadó és mentortanár azt mondta, a diákok többségének valószínűleg nem okozott nehézséget a gyakorlati szövegalkotási feladat, az érvelést választóknak nehezebb dolguk volt.

A szakember szerint a gyerekeket legfeljebb az interjú mint ismeretlen műfaj zavarhatta meg. Petőfiről ugyan sokat tudnak a diákok, de ez a megközelítés új lehetett számukra – tette hozzá. A motivációs levélre mint szövegalkotási feladatra számíthattak a diákok, ez a legtipikusabb gyakorlati szöveg, az érveléssel már nehezebb dolguk lehetett.

©

A műértelmező szöveg Kosztolányi Boldogság című novellája volt. Az Esti Kornél novellafüzér nem könnyű anyag, mert sok benne a személyváltás, a reflektálás és metaforikus a jelentéstartalma – mondta Gémesi Ildikó. Ugyanakkor az utazás és az éjszaka motívum beleégett már a diákok tudatába. Feltehetően inkább a gimnáziumban végzett diákok tudták ezt a feladatot jól megoldani – tette hozzá a mentortanár, aki szerint a legtöbben az összehasonlítást választották.

Sok diák az idő rövidségét említette legnagyobb problémaként, főként az első feladattal kapcsolatban.

Borzalmasan kevés idő volt a szövegértésre, az osztályom 90%-a azt mondta, hogy nem tudta befejezni, és maradtak üresen feladatok nekik is

– írta egyikük. A diákok véleménye nagyjából egyezett abban, hogy a Petőfiről szóló szöveg könnyű volt, a hozzá kapcsolódó feladatok azonban nehezek voltak. Egyikük arra panaszkodott, hogy bár mind a négy évben ötös volt nyelvtanból és irodalomból is, néhány kérdés értelmén percekig kellett gondolkoznia. További diákvéleményeket az Eduline-on olvashat.

Az idei emelt szintű érettségin a műveltségi feladatsor Ottlik Géza Iskola a határon című regényének részletéhez kapcsolódott. Versértelmezésnek Vörösmarty Mihály Éj és csillag című művét kapták, az volt hozzá a szempont, hogy az ellentétek és a vallási hagyomány nyelviségének megítélése milyen szerepet tölt be a versben. A reflektáló szöveg pedig Dante-újrafordítások és a Babits-fordítás összevetése volt. Mind a három fordításból kaptak részleteket a diákok, és azok alapján kellett megindokolniuk, melyik fordítást hagynák benne a szöveggyűjteményekben. Ezekről bővebben ugyancsak az Eduline számolt be.