Mizsur András
Mizsur András

Mindenki ledöbbent, amikor egy civil szervezet a gödi Topház Speciális Otthonban uralkodó embertelen állapotokról számolt be. Nagy volt a felháborodás az illetékes minisztérium részéről is, holott a hvg.hu által megszerzett dokumentumok szerint egy fél évvel korábbi hatósági jelentés hasonló problémákat tárt fel az intézményben, ahol száznál több értelmi fogyatékossággal élő, mozgás- és halmozottan sérült gyereket gondoznak.

Május elején hozta nyilvánosságra az értelmi fogyatékosokkal foglalkozó gödi intézetben uralkodó állapotokról szóló, nagy felháborodást kiváltó riportját a Mental Disability Advocacy Centre (MDAC) nevű szervezet, azóta viszont nagy a hallgatás a gödi Topház Speciális Otthon ügyében. Semmit sem tudni arról, mire jutott az Emmi által kezdeményezett rendkívüli vizsgálat, és bár a jelentés a hírek szerint elkészült, azt eddig még nem hozta nyilvánosságra a tárca. Mindössze annyit lehet tudni, hogy a jelentéshez kapcsolva a minisztérium készített egy 30 pontos intézkedési tervet is, ami május végén lett nyilvános.

Ez alapján úgy tűnhet, az MDAC jelentése nyomán kialakult botrány hatására az Emmi elszánta magát, hogy rendbe tegye a gödi intézetet: azonnali hatállyal megszüntetik a civil szervezet és az ombudsman által is kifogásolt korlátozó intézkedések használatát, otthonosabbá teszik a lakószobákat és az intimszobát, megkezdik az intézet felújítását, pótolják a hiányzó WC-ülőkéket, kilincseket stb. (Igaz, az akciótervben semmi sem utal arra, hogy bezárnák az intézetet, ami a civil szervezet – és általában véve a szakma – legfontosabb követelése volt.)

Tudniuk kellett, mi folyik az intézetben

Szél Bernadett, az LMP társelnöke nemrég közérdekű adatigénylés révén megszerzett egy fenntartótól származó dokumentumot, amely egészen más megvilágításba helyezi az Emmi mostani akciótervét. Ebből az derül ki, hogy

bár a gödi intézet fenntartója, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság már 2016 végén súlyos hiányosságokról és jogsértésekről számolt be, semmi sem történt annak érdekében, hogy megszüntessék az embertelen körülményeket.

Mielőtt azonban rátérnénk, hogy részletesen mi olvasható a dokumentumban (ezt szintén a fenntartó készítette), érdemes röviden felidézni, mit állapított meg a minisztérium alá tartozó Főigazgatóság 2016-os vizsgálata. Bár kisebb médiafigyelmet kapott, a jelentés legalább olyan súlyos dolgokat állapított meg Topház működéséről, mint az MDAC és az ombudsman későbbi beszámolója. (Az anyag egyébként az ombudsmani jelentésben is benne van, bár az Emmi korábban nem hozta nyilvánosságra.)

©

A fenntartó 2015. január és 2016. június között, másfél éven át monitorozta az intézetet. Ennek során megállapították, hogy az intézetben „megengedhetetlen mértékben sérülnek” az ellátottak jogai, ennek okai pedig a gyenge szakmai munkában és az otthon lepusztultságában keresendőek.

Az intézményvezető például hazudott arról, hogy alkalmaznak-e kényszerítő eszközöket; több lakószobában találtak vasrácsos ágyakat, illetve ráccsal lezárt szobákat. Olyan lakóval is találkoztak, akit lepedővel kötöztek le, hogy ne mozoghasson szabadon a keze.

A jelentés szerint az intézet és túlzsúfolt; kicsik a lakószobák, nincs elég WC, fürdőszoba, ami van, az is sokszor beázik, penészes. Egyes ellátottak matrac nélkül, az ágyak vas- vagy farácsán aludtak. Az ellenőrzéskor nem volt felnőtt háziorvos az intézetben, annak ellenére, hogy a bentlakók nagy része már nem gyermek.

Fontos hangsúlyozni, hogy a fenntartói jelentés október végén készült, vagyis kb. fél évvel azelőtt, hogy az MDAC munkatársai bejutottak az intézetbe. Ezt figyelembe véve minimum furcsa, hogy az Emmi megdöbbentőnek és elfogadhatatlannak nevezte az MDAC jelentésében olvasottakat. Nem túl életszerű, hogy a 2016-os vizsgálat fényében nem volt tudomásuk arról, mi folyik az otthonban. Arról nem is beszélve, hogy már jóval a tavaly őszi vizsgálat előtt is lehetett tudni arról, hogy komoly gondok vannak Gödön.

Hónapokig semmi sem történt

A 2016-os vizsgálati jelentés végéhez egy 62 pontos intézkedési tervet is csatoltak, ezek közül a legfontosabbak ajánlások:

  • Korlátozó intézkedések megszüntetése (pl. szobákat elválasztó farácsok, rácsos ágyak megszüntetése)
  • Megfelelő intimszoba kialakítása (ez az a helyiség a szociális intézményekben, ahol a felnőtt lakók szexuális életet élhetnek)
  • A megrongált ajtók, lepusztult vizesblokkok felújításának megkezdése
  • Jogsértő intézkedések megszüntetése (pl. ellátottak lekötözése)
  • Megfelelő számú ágynemű, matrac beszerzése
  • Felnőttháziorvos alkalmazása
  • Otthonos, kulturált körülmények kialakítása

A 2016-os és az idei minisztériumi intézkedési tervet összehasonlítva arra a következtetésre juthatunk, hogy a tavaly megállapított szabálytalanságok és jogsértések miatt javasolt intézkedések közül sok egyáltalán nem valósult meg 2017 tavaszára: továbbra is használtak korlátozó intézkedéseket, az intimszoba és a lakószobák nem lettek felújítva, ahogy a rossz állapotú vizesblokkok sem.

Ez azért is érdekes, mert az LMP által kikért dokumentum egészen másról árulkodik. Ez a 2016-os vizsgálati jelentésben megfogalmazott intézkedések végrehajtását értékeli (vagyis hogy ezekből mi valósult meg). Ebben az szerepel, hogy az intézetben február 15-éig leszerelték a rácsokat az ágyakról és a szobák bejáratáról is, és megszüntették a jogsértő intézkedéseket.

©

Ha valóban így történt, akkor a három hónappal később kiadott Emmi-féle tervben miért kellett megismételni ezeket az intézkedéseket? Ugyanakkor az MDAC munkatársai február 15-e után többször is jártak az otthonban és a beszámolóval ellentétben még akkor is láttak rácsos ágyakat, illetve olyan lakót, akit valamiféle összeeszkábált kényszerzubbonnyal kötöztek le.

Másrészt ugyan azt írják a beszámolóban, hogy kizárólag olyan esetekben használják a rácsokat, amikor a gondozottak biztonsága azt indokolttá teszi, az általunk megkérdezett szakértők szerint ez továbbra is a személyes szabadság súlyos korlátozását jelenti, sőt a rácsos ágyak használata még a hatályos magyar jogszabályok értelmében is tilos.

(Általános probléma, hogy a korlátozó intézkedések használatára vonatkozó magyar – egyébként a maga nemében kifejezetten szigorú – szabályozás nem felel meg a nemzetközi normáknak, és a dokumentáció is hiányos a legtöbb esetben.)

Blöff volt a Emmi akcióterve?

Hasonló zavarral találkoztunk az intimszoba esetében. Ilyen helyiséggel korábban is rendelkezett az intézet, de ahogy a 2016-s vizsgálat is megállapította, az nem volt alkalmas funkciójának betöltésére. Többek között azért, mert a bejárati ajtón szemmagasságban egy 4-5 cm átmérőjű lyuk tátongott.

A beszámoló állítja, február 15-éig a megfelelő intimszoba kialakítása is megtörtént. Ezzel szemben a májusi minisztériumi intézkedési tervben az olvasható, hogy július végéig személyesebbé, meghittebbé kell tenni a szoba berendezését.

Az ellentmondásoknak még nincs vége; az olvasható a beszámolóban, hogy február közepén megkezdődtek a lakószobák felújítása, otthonosabbá tétele, ennek ellenére a későbbi intézkedési tervben is szerepel, hogy ezt el kell végezni.

Mindezek alapján felmerül a gyanú, hogy a beszámoló állításával szemben nem történtek meg a felújítások. A másik lehetséges magyarázat sem jobb: a minisztérium csak azért készítette el az újabb, májusi intézkedési tervet, hogy felmutathassa, tessék, mi igenis foglalkozunk a problémával. Erre utalhat az a körülmény is, hogy a minisztérium jelentése (amihez készült az intézkedési terv) még mindig nem nyilvános, az érintett szakemberek sem látták azt, illetve hogy az LMP politikusa által kikért dokumentum május 17-ére van dátumozva, az Emmi intézkedési terve pedig május 30-ára.

Nincs pénz, marad a penészes fürdőszoba

Beszédes, hogy a beszámoló tanúsága szerint a 2016-os jelentésben előirányzott felújítási munkálatok jelentős része nem valósult meg. Ennek okát is megnevezik: nem kapott rá elég pénzt az intézet. Csak egy példa: 60 darab ajtó komplett cseréjére lett volna szükség, de mivel nem volt rá fedezet, ezért ez nem történt meg a korábban meghatározott határidőig. Hasonló okokból nem került sor a vizesblokkok és a vízvezetékek felújítására sem. Arra sem jutott pénz, hogy az intézet rendezze a dolgozók elmaradt pótlékait.

©

Az új minisztériumi intézkedési terv szerint is el kell végezni ezeket a felújításokat, illetve rendezni kell az elmaradt pótlékokat – kérdés, hogy ezúttal kap-e plusz pénzt  az intézet. Reálisan nézve erre nem sok esély van; a kitagolás előtt álló intézményekre (mint amilyen a 200 fős Topház is) ugyanis nem kaphatnak uniós támogatást felújítás céljából.

Szél Bernadett: „súlyos felelősség terheli Balog Zoltánt”
„A gödi Topházzal kapcsolatban kikért dokumentumok alapján teljesen egyértelmű a kép: az Emmi már egy ideje pontosan tudta, hogy az intézményben súlyosan sérülnek az ellátottak jogai, a fenntartó által előírt intézkedések végrehajtásához azonban egy forintot sem adott. A botrány kirobbanása után elrendelt azonnali vizsgálat csak színjáték volt, amivel csak azt a látszatot akarta kelteni a minisztérium, hogy nem tudott semmiről, ami egyszerűen nem igaz. A gödi eset nem egyedi, közel 100 olyan intézmény van, aminek a működése nem felel meg a törvényeknek, nincs is rendes működési engedélye. Az Emmi tudja ezt, mégsem tesz semmit, és a kitagolás sem halad előre. Ezért súlyos felelősség terheli Balog Zoltánt.”

A beszámolóból és a minisztériumi intézkedési tervből az is világosan kiderül: ugyancsak a pénzhiány az oka, hogy a túlzsúfoltságot nem az intézet bővítésével vagy a gondozottak kisebb lakóotthonokba, lakásokba való költöztetésével próbálták orvosolni, hanem az intézeti létszám csökkentésével, ami persze jóval olcsóbb és egyszerűbb megoldás.

A körülmények csak rontanak a lakók állapotán

Az eddig felsorolt – megvalósult vagy elmaradt – intézkedések többnyire az intézet infrastrukturális állapotát érintették. A 2016-os fenntartói jelentést, az LMP által kikért beszámolót és a minisztériumi intézkedési tervet összevetve azonban az is szembetűnő, hogy az ápolói-gondozói munkát tekintve sem történt előrelépés.

„Az intézményben hanyag szakmai munka folyik”

– így fogalmaz a 2016-os jelentés és megállapítja, hogy a mentálhigiénés foglalkozások – amelyeknek az ellátottak testi-szellemi funkcióinak helyreállítása, szinten tartása lenne a céljuk – gyakorlatilag semmit sem javítanak a lakók állapotán (sőt, a rossz, sivár körülmények még rontanak is azon). Az ellenőrzés során több alkalommal tapasztalták, hogy a bentlakók felügyelet nélkül, céltalanul lézengtek.

Ezenkívül sokszor hiányos volt (vagy teljesen hiányzott) a gondozottak ápolási-fejlesztési terve. Már a 2016-os jelentésben is feladatként határozták meg ezek pótlását és a mentálhigiénés foglalkozások újraszervezését. A végrehajtási beszámoló azonban arról árulkodik, hogy februárig ez sem történt meg.

Emmi: Bezár a TOPhÁZ

Cikkünk csütörtök reggeli megjelenését követően délután az Emmi levelet juttatott el szerkesztőségünkhöz. Ebben a többi között azt írták, hogy "a fenntartói vizsgálat során feltárt problémák megoldására a fenntartó intézkedéseket foganatosított még a tavalyi év folyamán". Példaként azt említik, hogy 2016 novemberében leváltották az intézmény akkori igazgatóját. A tárca szerint a kormány elfogadhatatlannak tartja azt, ami a gödi TOPhÁZ Speciális Otthon ellátottjaival történt. Hivatkoznak az Emmi által elindított rendkívüli vizsgálatokra, illetve arra, hogy bekérték a korábbi ellenőrzéseken készült beszámolókat is, amelyek "megalapozzák a mulasztásokra és a méltatlan körülményekre vonatkozó kritikát, azonban nem utalnak a jelentésben szereplő súlyos bűncselekmények (éheztetés, kínzás, stb.) elkövetésére."

 

A levél szerint "az Emmi rendkívüli vizsgálata sem erősítette meg az MDAC vádjait, miszerint éheztetés, kínzás, bántalmazás vagy más egyéb súlyos bűncselekmény történt volna az otthonban. Azonban a vizsgálat fényt derített egyéb problémákra, melyek megoldására egy harminc pontból álló intézkedési terv készült, melynek végrehajtása még májusban megkezdődött."

 

Az Emmi úgy fogalmaz: "az évtizedekkel ezelőtt kialakított nagy létszámú intézmények nem alkalmasak a korszerű ellátás biztosítására. A kormány célja, hogy megszüntesse a nagy intézményeket, az ott lakó, fogyatékos és pszichiátriai beteg embereket pedig családiasabb környezetben helyezze el". Egyben jelzik: a kiváltási program keretében a gödi TOPhÁZ Speciális Otthon is bezárásra kerül a közeljövőben.